Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-07-16 / 14. szám

fepS? K. T. nagykiirtosi olvasdnk rdszle­­tesen lefrja leveldben azt a kdlvdri­­at. amit egy, mar Pt eve tarto bird­­sdgi perben dtdlt. Azt kdrdezi, tart­­hat-e egy bfrosdgi eljdrds ennyi ideig? Levelebol kitunik, hogy a perben va­­gyoni jellegu kerdesrdl van szo. Ahhoz, hogy drdemben hozza szdlhatnank, ismernunk kellene nehany reszletker­­dest is, amit viszont levele nem tartai­­maz. S hogy meddig folyhat egy bfro­­sagi per, szinten nem tudjuk megvala­­szolni. Ez kulonbozo korulmdnyektdl fugg. Polgarjogi perrol leven szo, az elja­­rast a Polgari Perrendtartas szaba­­lyozza. A polgari peres eljarasban a bf­­rdsag a per osszes resztvevojevel egyuttmukodve jar el, espedig ugy, hogy a jogok vedelme hatekony le­gyen es megbizhatoan allapftsa meg a peres felek kbzotti osszes vitas kerdest. Az eljaras folyaman a peres felek azo­nos jogokkal es kotelessegekkel ren­­delkeznek, s birosag koteles szamuk­ra azonos lehetosegeket biztositani. Ha a felpe­­rest vagy az alperestugy­­ved, illetve kereskedel­­mi jogasz nem kepvi­­seli az elj£­­rhsban, a birdsag kbteles a peres fe­­leket felvilagositani jogaikrol es kdteles­­segeikrol. Az eljaras folyaman a feleknek joguk van sajdt nyelvuk hasz­­ndlatdra. A resztvevok beidezese a birdsag­­ra, illetve a targyalasra altalaban irasos formdban tortdnik. Surges esetben te­­lefon, tavirat vagy fax is igenybevehe­­to. Mivel a polgari eljaras a torvenyes­­seg garanciajakent jelenik meg, a biro­sag koteles vedeni a fizikai es jogi szemelyek jogait es jogos helyzete az egyenjogusag elven alapul. A birosag koteles azonos felteteleket biztositani szamukra, hogy jogaikat az eljaras fo­lyaman ervenyesithessek. Az eljaras azon a bfrosagon folyik, amely az ugy targya es helye szerint il­­letekes. Az eljaras soran a birosag bi­­zonyitasi tevekenyseget folytat, beleert­­ve a szakdrtdi vdlemenyezdst is. Mindez az ugy objektfv megftelese erdekeben tortenik. A birdsag a tdnyek valodi allasa alapjan ddnt az iigyben. Az ftdlet a birosag a hatarozati rendelkezes­­ben mondja ki, s donteset koteles kelldkeppen megindokolni. A dontes­­ben rendelkezik az eljdrds kdltsdge­­it illetoen is, valamint—amennyiben az elsofoku birosag donteserol van szd —• a fellebbezesi lehetdsdget is rdgziti. A kdzbesftett dontds, amelyet fellebbezds utjan nem lehet megta­­madni, jogeros es vegrehajthato. A jogeros dontest is meg lehet tamadni un. rendkfvuli fellebbezdssel a tdrvdny altal elrendelt mellet. A jogeros birosagi iteleteket un. per­­felujitassal is meg lehet valtoztatni — persze ha a birdsag, az eldterjesztett uj, az elozo eljaras folyaman nem er­­venyesithetett, vagy addig ismeretlen tenyek alapjan, ugy dont. Az elso foku eljaras lefolytatasara a jarasi birosagok illetekesek. A ke­­ruleti birosagok a jarasi birosagok al­tal hozott dontesek ellen beadott fel­­lebbezdsek ugyeben dontenek. A ke­­ruleti birosagok dontesei ellen beadott fellebbezesekrol a Legfelsobb Birosag dont. Ugyancsak ez a birosag dont a keruleti birosagoknak, mint elsofoku birdsdguknak dbntdsei ellen beadott fellebbezesekrol, valamint a birosagok es az allamigazgatasi szervek kozti jo­gi vitarol. Amint a fentiekbdl is kitunik, a bird­­sagi eljaras idotartama tobb korulmeny­­tol fugg, ezert nehez egyontetu va­­laszt adni, meddig tarthat a per. B.K. jarfalui olvasdnk a kovetkezd kdrdessel fordult a szerkesztdseg­­hez: gyermeke most drettsdgizett. Jelentkezett egyetemre, azonban nem vettdk tel, kdnytelen lesz mun­­ka utan ndzni. Meddig van joga a csaladi pdtldkra, illetve a gyermek­­tartasra? Amennyiben gyermeke sikerrel be­­fejezte a kozdpiskoldt, es nem kdrte a munkahivatalt munkakdzvetitesre, ugy a csaladi pdtlekrdl szold 1994. evi 193- as szamu torveny ertelmeben az On munkaaddja a csaladi pdtlekot 1997. augusztus 31-ig folyositja. A gyermektartast illetoen: amennyi­ben a gyermektartast a birosag allapi­­totta meg, ugy azt a birosag sziintethe­­ti meg. A gyermektartasra kotelezett apa beadvannyal fordulhat a birosag­­hoz, hogy erne kotelezettsege alol mentse fel. DR. GYORGY ISTVAN Nagyon gyakori, gyermekkorban kialaku- I6 beszedhiba a dadogas, mely alatt a be­szed folyamataban kialakult elvaltozasokat ertjuk. A dadogas kovetkezteben a beszed megszakadozik, a szavak kiejtese meg­­hosszabbodik, megnyulik es foleg az elso szotagok vagy hangzok kiejtese duplazodik meg. Ezaltal az egyenek kozti kommunika­­cio zavarai lepnek fel, de meg sok mas problema is kialakul, amely sok esetben el­­szigeteldddst jelenthet a karosult szamdra. A dadogast azon izmok helytelen koordi­­nacioja es gbrcsossege okozza, amelyek a beszed kialakulasban vesznek reszt. A dadogas nagyon osszetett dolog. Tud­juk, hogy gyakran alakul ki olyan esetekben, amikor a balkezes elsos gyermekeket ero­­szakkal akarjak atteriteni a jobbkezessdgre. Megfigyeltek ugyanis, hogy egy szellemileg es testileg egeszseges gyermeknel muvileg kialakitott helyzetekben sem lehet kiprovo­­kalni dadogast, barhogy igyekeznenk is. A dadogas lehet egy rossz szokas is, fo­leg olyan esetekben, amikor a gyermek egy erzelmi hatas kovetkezteben mindent egy­­szerre gyorsan akar kimondani, es a szulok erre helytelenul reagalnak. A gyermeknek a helyes kiejtes nem sikerul az izmok hely­telen osszjateka nelkul es igy ennek ered­­menye, hogy a hangzok, szotagok meg­­hosszabbodnak, megkettozodnek. A szulo megijed, hogy mi lesz, ha gyermeke dadog­­ni fog, es ennek kovetkezteben allandoan figyelmeztetni fogja a hibakra, kritizalja, kenyszeriti ot a szavak ismetlesere, helyes kiejtesere. A testverek, az osztalytarsak kinevetik a dadogos gyermekeket, akiknel a dadogas igy meg inkabb fixalodik, mert a gyermek is jobban odafigyel dadogdsara. A dadogas olyan esetekben is kialakulhat, fokozodhat, amikor a gyermek fel bizonyos emberek elott es kulonbozo szitudciokban beszelni. Es persze ez a felelem atterjedhet mar szervek­­re is, amelyek a beszeddel nem fuggnek ossze. A hosszan tarto dadogasnal a gyer­­meknhl a felelemerzet mellett kialakulhat szorongds, eros szivveres, izzadas — bar­­mikor amikor a gyermeknek beszelnie kell. Ilyenkor a beszed helyett kulonbozo szubsztitutiv mechanizmusok jelennek meg, grimaszolas, fogcsikorgatds formajaban. A lelkileg egeszseges gyermeknel ilyen­kor egy nagyon kellemetlen konfliktushely­­zet jon letre. £rdekes megfigyeles, hogy eleinte, amikor a dadogas nem nagy merte­­ku, a gyermek csak azok elott az emberek elott dadog, akik tudnak az 6 hibajarol, es a dadogas elmulik, amikor magaban beszel. Meg a fixalt, allandosult dadogas is abbama­­rad az eneklesnel, szavalasndl, susogasnal. Ezek alapjan elmondhatjuk, hogy a dado­gas nem organikus eredetu betegseg. De nem is orbklddo. Senki sem szuletett dado­­gosnak. Bar igaz, hogy egy bizonyos szaza­­lekban dadogos szuloknek dadogos gyerme­­kuk van, de nem az orokletes tendenciok mi­­att. Nagy reszben ezt befolyasolja az utanzas, amikor a gyermek be­szelni tanul egy olyan szulotol, akinek bppen valamilyen beszedhiba­­ja van, a mi esetunk­­ben a dadogas. Kiala­kulhat tovabba egy eros pszichikai trauma kb­vetkezteben, allandoan ismetlodo lelki 6s szocialis konfliktusok miatt. Nagyon gyakran az olyan gyermekeknel, akik (jgyesek, igyekvoek, kiadnak magukbol annyit, amennyire valojaban kepesek, de ott­­hon a szulok, az iskolaban a tanitok meg tob­­bet varnak el toluk, es ok azt nem tudjak osszehangolni, mialtal dadogossa valhat­­nak. A leghatasosabb, legalapvetobb gyogy­­mod, ha a kezdeti stadiumban ugymond „nem vesszuk eszre" a hibat. Ha a gyermek tudja, hogy dadogasa a kozeppontban all, meg jobban odafigyel rh, meg inkabb probhl nem dadogni, ami nem azt eredmenyezi, hogy helyesen fogja kiejteni a szavakat, ha­­nem dadogasa ezaltal novekszik es jobban fixalodik. Ugyeljunk arra, hogy a gyermek onbizal­­mat noveljuk es erositsuk. Ne csodalkoz­­zunk, szornyulkodjunk rajta. Nyugodtan be­­szelgessunk vele, nem kell semmit elsietni, mutassunk tiirelmet, sugarozzunk nyugalmat a gyermek fele. KOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Thumbnails
Contents