Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-16 / 14. szám
Hogy is dll mezogazdasdgunk?2. Az orszag mezogazdasaga igen bonyolult helyzetben van. A transzformacio folyaman nem sikeriilt stabilizalni a termelest, a korszerusites is nagyon lassu utemben folyik. A kormany ugyan keresi a megoldasokat, tobb hatarozatot hozott az agazat megsegitese erdekeben a latvanyos fordulat azonban meg varat magara. A tarca elkepzeleseirol Vincent Biros, a Szlovak Koztarsasag Foldmuvelesi Miniszteriumanak foigazgatoja tobbek kozott a kovetkezoket mondotta a del-szlovakiai mezogazdasagi dolgozokkal szervezett talalkozon. Revitalizacio es piacvedelem Az egyik jarhato utnak az agrar-elelmiszeripari komplexumba tartozo vallalatok revitalizalasat tartjuk. Elkepzelesunk szerint az egyes cegekkel kapcsolatban kiilbnbozdkeppen fogunk eljarni. Ebbol a folyamatbol elvileg egyik sines kizarva. Az osszesen 1200 vallalatot harom csoportba oszthatjuk. Kozel 300 azon cegek szama, amelyek jol mukodnek, nyeresegesek es nem igenyelnek anyagi tamogatast. Aztan vannak olyan vallalatok — szamukat szinten 300 kortilire becsuljuk —, amelyek nem kepesek olyan programokat megvalositani, melyek altal eletkepesek maradnanak. Feltevesei nk szerint a mezogazdasagi tizemek koziil 500—600-nak meg megvan az eselye, hogy talpra alljon, es eppen ezeken kivanunk segiteni. A revitalizaciorol szolo torveny elfogadasa alapjan. Mar dolgozunk azokon a tervezeteken, amelyek mintegy modellkent fognak szolgalni ahhoz, hogy a revitalizacios programba bekeruljenek az egyes uzemek. Egyebkent a revitalizacibrol szolo torveny helyes es ertelmes alkalmazasatol azt varjuk el, hogy a mezogazdasagban elerj uk: a stabilizacio visszafordithatatlan. A fizeteskeptelenseg mellett a masik igen sokat bi'ralt teriilet a hazai piac es azon belul az elelmiszergyartok vedelme. E teren szamos intezkedest tettiink, hatarozataink eredmenyessege fokozatosan megmutatkozika gyakorlatban. Mind a novenyi, mind az allati eredetu termekekkel kapcsolatban foganasitottunk olyan muszaki elvarasokat, amelyek ugyan nem kozvetleniil kereskedelmi jelleguek, de hatasuk epp a piacon erosen erezheto. A kormany intezkedeseket hozott a kereskedelmi merleg javitasa erdekeben es a hazai gyartok vedelmet koriiltekinto intezkedesekkel kivanja szilarditani. A delvidek problemai Kulon szeretnek kiterni azon regiok gondjaira, ahol a magyar nemzetisegu lakosok elnek. A Dunaszerdahelyi jarastol a Komaromin, a Losoncin at egeszen a Toketerebesi jarasig e teriilet az intenziv mezogazdasagi termelesre alkalmas. ’sidok ota a foldmuvelesbdl eltek az itteni nepek, es nem esupan a sajat szuksegletiiknek megfelelo mennyiseget termeltek meg, hanem az egesz szlovakiai regiot kepesek voltak gabonaval ellatni. 1989-ig a Dunaszerdahelyi jarasban gabonabol tobb mint 6 tonnas, kukoricabol pedig a 7 tonnat is meghalado hektarhozamot ertek el. Az 1991—1996-os esztendokben ez a hozam joval megcsappant: ot tonna kor ii lire esett vissza. Hasonlo a helyzet a zoldseg- es a gyiimdlcstermesztesben es a szoleszetben is. Ezen az allapoton el kell gondolkodnunk, es tenniink is kell. Azt a szakembereknek nem kell magyarazni: tragyazas es a kartevok elleni kello vedekezes nelkiil nem lehet intenziven gazdalkodni. A novenytermesztes hozama alacsony, es az allattenyesztes hasznossaga sem kielegito. De meg ettol is rosszabb a helyzet a jaras feldolgozdiizemeiben. A husuzem a csod szelen all, a tej nagy reszet mas jarasokba szalh'tjak feldolgozasra, a volt Agrofigor Kozds Vallalat raktarait nem az eredeti kiildetesenek megfeleloen hasznaljak ki. Csokken a termeles, fogyatekos a feldolgozas A Komaromi, a Nagykiirtosi, a Levai es a Rimaszombati jarasokban tovabbra is csokken az allatallomany, de a hasznossagi mutato is siillyed. Az 1996- os evben az elozo esztenddhoz viszonyitva a negativ iranyzat lenyegesen lejjebb esett. Valamivel jobb a helyzet az Ersekujvari, a Toketerebesi es a Rozsnyoi jarasokban, ahol ugyan az allatok szama csokken, de a hasznossaguk novekszik. A cukorrepa-termesztesben es feldolgozasaban a del-szlovakiai jarasokban elerik a kivant eredmenyt, de ugy a mennyisegben, mint a cukortartalom vonatkozasaban itt is vannak kihasznalatlan tartalekok. A feldolgozoipar kapacitasa nines kihasznalva. A Rimaszombati jaras az egyediili kivetel. A Dunaszerdahelyi jarasban 65, az Ersekujvariban 18, a Toketerebesiben 20 — es meg sorolhatnam tovabb — szazalekra vannak kihasznalva a konzervgyarak. Es ha ehhez meg azt is hozzavesszuk, hogy nagy mennyisegu nyersanyagot szallitanak ide mas regiokbol es kiilfoldrdl... Hasonloan rossz a helyzet a hus es a tej feldolgozasat illetoen is. Ez azert is bosszanto, mert az utobbi harom evben a feldolgozoiparba — a szoban forgo tiz jarasba — az allami penzbol tobb mint 350 millid koronat juttatunk. A korszerusites folyaman a legtobbet a Galantai, a Rimaszombati es a Dunaszerdahelyi jarasban ruhaztunkbe. Folytathatnam a sort, tovabbi tenyekkel tamaszthatnam ala, hogy milyen nagy, kihasznalatlan lehetosegeink vannak, mi mindent valtoztathatnank a mezogazdasagunk hatekonyabba tetele erdekeben. A vallalkozok tobbet tehetnenek Mar emlftettem, hogy az agrarpolitikai koncepcionk aprolekosan kidolgozott. Ennek alapjan fogadta el a tarca vezetese azokat a fejlesztesi programokat, amelyek a novenytermesztesre, az allattenyesztesre — kulbn-kiilon fajtankent — vonatkoznak, valamint az elelmiszeripar fejlesztesenek es szerkezeti atalakitasanak egyes lepeseit is magukban foglaljak. Ezeket a Szlovakia Mezogazdasagi es Elelmiszeripari Kamara, a kutatointezetek, valamint az onkormanyzati szervezetekkel egyuttmukodve szeretnenk megvaldsitani. A kormany es a miniszterium mindent megtesz ennek erdekeben, de termeszetesen figyelembe kell vennlink az allami koltsegvetes lehetosegeit. Elvarjuk valamennyi vallalkozdtol, hogy a kinalkozo adottsagokat kihasznal-Uditdbol is gyarthatnank itthon tobbet... (Fiala Ilona felvetele) jak. Bizonyara megszivlelendo azok peldajat kovetni, modszereiket alkalmazni, akik hasonlo korul menyek kozepette az atlagosnal joval eredmenyesebben kepesek gazdalkodni. Azt mar szinte felesleges is hangsulyoznom: olyan fajtaktermesztesere, illetve tenyesztesere kellene bsszpontosftaniuk figyelmuket, amelyek a leghatekonyabbak, es nemcsak a hazai piacon, hanem kulfdldon is ertekesithetoek. Az allattenyesztes teren a szarvasmarha-allomany fejleszteset helyezzuk eloterbe, a novenytermesztes szakaszan pedig a gabonan kivul a zoldseg, a gyumolcs es a szolo kerulhetne az elso helyekre. A szarvasmarha-tenyesztesben szamtalan hi bat kell kikuszdboln unk, de komoly erofesziteseket kell tenniink, hogy ezen agazatot a jelenleginel joval magasabb szintre emeljuk. Az 1996-os ev tejtermelesenek elemzese alapjan literenkent 60 fillerrel emeltuk a szavatolt arat, es a minosegert kifizetett osszeget 200 millio koronaval noveltijk. Ezeken kivul meg „mas cimen" is folyik a penz a szarvasmarha-tenyesztesbe, de ez mind keves. Fokepp azoknak a gazdalkodoknak, akik a sajat hazuk tajan nem keresik a kihasznalatlan tartalekokat. Termeljunk itthon! Valamennyiiinket bosszanthat, hogy Szlovakiaba egesz sor olyan zoldseget es gyumdlcsot importalunk, amelyeket korabban kepesek voltunk itthon termeszteni, sot meg kivitelre is jutott belole. Ennek okai kozismertek. Keressuk a megoldasokat a termelokkel egyutt, de ezzel egyidoben a fel vasarlas, a tarolas, a feldolgozas, a szallitas gondjait is orvosolnunk kell — tehat az utat a termelotol egeszen a fogyasztoig zokkendmentesse kell tenniink. A miniszterium teszi a „kotelesseget“, de ez keves. Ha maguk a mezogazdasagban dolgozok, vallalkozok nem lesznek aktivabbak, nem tortenik meg a valtozas. Nem akarunk visszaterni az allami iranyitashoz — hiszen mar ettol a fejlett orszagok peldaja alapjan eltavolodtunk. Amit a tarca elsosorban tehet: intenziven tamogatjuk a gyiimdlcsosdk letesiteset es a szolo telepiteset. Szeri ntiink a termeszeti adottsagainkat ki kell hasznalni. A termeles novelese ugyanis nemesak a hazai ellatast fedezi majd, hanem az uj munkahelyek teremtesevel a foglalkoztatasi gondok is csokkennek. Elegendo jo szakemberiink van, a feldolgozo kapacitasaink is kielegitoek, tapasztalataink es a hagyomany sem hianyzik—tehat a mezogazdasagi termeles eredmenyessege es a korszeru elelmiszeripar kialakitasa nem varathat hosszu ideig magara.
