Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-07-16 / 14. szám

Manapsdg a regvolt Zselizi Napok hangulatat — amikor mar penteken szallingoz­­ni kezdtek a csoportok, vendegek es beindult a mindent felulmuld lelkes, unnepelyes hangulat—nagyon nehez lenne felidezni. Talan nem is akarja senki... A tenyek azon­­ban tenyek maradnak es vitathatatlan, hogy Zseliznek igen fontos sze­­rep jutott kisebbsegi kultu­­rank es identitastudatunk apolasa teren. Nagyon szomoru, hogy eppen 1989 utan kezdett az erdeklodes a Zselizi Napok irant megcsappan­­ni. A szervezes is lazult, a kbzonseg erdeklodese pe­­dig nagyon alacsonyra sullyedt. Kilencvenkettoben mar ugy dontbttek, hogy Nyarkoszontodmen csak a kor­­nyezo jarasok legjobb csoportjait vonjak be a rendezvenybe. Ugy tu'nt, hogy helye­­sen dontbttek, mert a rendezveny jol sikerult, s akkor szinvonalas musort lathattunk. A kovetkezd esztendoben Kajtor Pal mernok, a zselizi rendezveny fdvednoke gond­­terhelten csovalta a fejet a nagyon gyer nezothr lattan. Hiaba kutattuk, hogy hoi szunnyadnak az ujabb kezdemenyezesek, a mindent atfogo lehetosegek es a korul­­tekinto nepmuvelo, nepmuveszeti munka? Bizonygattuk, hogy a nepi hagyomanyok apolasa szorosan osszefugg az identitastudat ebresztesevel, megorzesevel, ami na­gyon draga es erzekeny porteka. A tapasztaltabb szervezok kezdtek erezni, hogy a kulturalis rendezvenyeket nem eleg „hazai“ magyar fesztivalkent kezelni, mert muloban van az az ido, amikor „tett“ volt reszt venni a f eszti valon csak azert, mert magyar. Bekovetkezett Zselizen is, hogy a tbrzskozonseg is kezdett elpartolni a rendezvenytdl... Zseliz honatyai nem adtak fel Dobrovicky Laszlo polgarmesterrel ugy hataroztak, hogy 1995-tol Nemzetkozi Kulturalis Fesztivalkent rendezik majd termeszetesen nem­­zetkozi resztvevokkel, legyenek azok csehek, erdelyiek vagy magyarorszagi csopor­tok... Az idei, immar III. Nemzetkozi Kulturalis Fesztivalra junius elso feleben, masodik vasarnapjan keriilt sor. A rnusor kezdete elott meg korulneztunk a varoskaban, a Ba­­golyvarban es kornyeken, ahol Schubert-muzeum van. A szabadteri szinpad fele dob­­benten lathattam, hogy a majus vegen felroppent hir, miszerint a Schubert-szobrot elloptak, igaznak bizonyult. — Harminc esztendeje allt a helyen ez a remek bronzszobor, Bartfay Tibor alkota - sa. Langvagoval vagtak le a talapzatarol egy ejszaka folyaman. Bottal utheti a nyo­­mat a rendorseg — mondta Abel Gabor, a kulturhaz igazgatoja. — Mar a mult esztendoben megprobaltak megrongalni, vagy elta volitani, lefeszite­­ni a talapzatarol a szobrot, de akkor nem sikerult nekik, valaki megzavarhatta a tet­­teseket. Most azonban szobor nelkul maradt a park. Gyorsan levelet inteztunk a ha­­tarallomasok vezetoihez es a szinesfemek felvasarloihoz. Ugyanis elkepzelheto, hogy muveszi alkotaskent ki akarjak csempeszni az orszagbol, de az sem valoszinutlen, hogy mint szinesfemet akarjak eladni a felvasarloknal—toldotta meg Dobrovicky Lasz­lo polgarmester. A szabadteri szfnpadon a helyi muveszeti alapiskola fuvoszenekara jatszotta a ka­­tonabakancsok ala valo indulokat, majd a hivatalos megnyito utan, melyet a polgar­mester tartott, az ovodasok vettek birtokukba a szinpadot, utanuk fokozatosan a farnadi, nagysalloi es a zselizi iskolasok kovetkeztek, szines, latvanyos folklorszamaikkal. A nepi hagyomanyok orzese mellett felleptek a modern tancok kedveloi is, a dzsessz­­zene dallamaira roptak a tancot, s latvanyos volt a hullamzo keringo bemutatasai is. A gyermektanccsoportok galamusorat a zselizi Kincso tanccsoport zarta, nagyon lat­­szott a negyven fos csoport produkciojan az allando, rendszeres es celratord mun­ka. Viszont az is igaz, hogy a Tiszta forrasbol negytagu zenekar szinte lokte, porget­­te, forgatta a tancosokat, mert nyi I vanvalo, hogy jo muzsikara sokkal konnyebben do­­bognaka labak... A rnusor masodik szakaszaban a makoi gimnazium Csanad tancegyuttese, a kemendi Gyongyosbokreta folklorcsoport es a csekei Cakanka folkloregyuttes szerepelt. Taps­­sal fogadtak az Oravan folklorcsoportot Arvabql. A szoloenekeseket es hangszerszo­­loikat is szeretettel fogadta a kbzonseg. Kulonosen a pasztorslp (fujara) erdok suho­­gasat utanzo hangja lepte meg a kozonseget. Ez a hangszer nem eppen az arvaiak talalmanya, a detvaiak osi hangszere, de lathattuk, hallhattuk, hogy az arvai balla­­dakat is nagyon szepen elo lehet rajta adni. A zselizi III. Nemzetkozi Kulturalis Fesztival sikeresnek kbnyvelheto el. Nagyon kel­­lemes idoben, kozel ezer nezo tilt a szabadteri szinpad nezoteren. „Meg mindig nem az igazi, hianyzik a zselizi tbrzskozonseg" — mondta valaki a rendezok kozul. Kez­­detnek azonban ez sem rossz. Remelhetoleg Zseliz ujra visszanyeri tekintelyet a fesz­­,iV“SOr4ban' MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetele) Azota, hogy az ember hatalmaba keritette a foldgolydt, egyre inkabb kart okoz benne. Manapsag a kornye­­zetvedok szoszerint varhato okoldgi­­ai katasztrofarol beszelnek, s felhivjak az embereket, hogy tudatositsak, mek­­kora ertekeket kfnal szamunkra a Fold. A kulonfele nemzeti es nemzetkozi szervezetek kulonos gonddal foglal­­koznak a termeszet, az erdok, az al­­latok — es az ember vedelmevel. A nemetek azok koze az emberek koze tartoznak, akik valoban a szivu­­kon viselik bolygonk sorsat. A kornye­­zetvedelmen belul kulonos figyelmet forditanak a h ulladekokra es eltavolfta­­sukra, illetve ujraertekesitesiikre. Rend- Foldiink sorsa a keziinkben van kfvuli modon kozelftik meg a haztarta­­sokbol szarmazo szemet kerdeset, ku­­lonos tekintettel annak osztalyozasara. Ennek fo celja az egyes hulladekanyagok ujrafelhasznalasa. Peldaul a femet, a papirt, a muanyago­­kat ujra fel lehet dolgozni es ertekesi­­teni, ugyancsak a haztartasokbol szar­­mazo novenyi eredetu hulladekot is (a haztartasi szemetnek korulbel ul a felet teszi ki), amelyet ertekes biohumusz formajaban hasznositanak. A szakemberek tudnak igazan meg­­mondani, mennyi hulladek kerul na­­ponta a lerakatokra vagy a hulladekege­­tokbe, s mennyi mergezo anyag jut al­­taluk a levegobe, illetve a foldbe, vizekbe. Az elegethetetlen szilard hul­ladek kulonosen nagy gondot jelent, merttulsagosan hosszu ideig bomlik fol. Nalunk egyelore csak papir- es uveggyujtesre szolgalo kontenerek je­­lentek meg a hagyomanyos kukak mellett, am az emberek ontudata meg olyan szinten sines, hogy legalabb ezeket az anyagokat rendszeresen es becsuletesen osztalyoznak. Ne­­metorszagban specialis rendorseg fel­­ugyeli a kukak kdruli rendet, s magas penzbirsagokat rd ki a szemettel kap­­csolatos eloirasok megszegese ese­­ten. Ezeket az intezkedeseket, ter­meszetesen, hosszan tarto nevelo munka elozte meg. Mostanaban a ne­­metek azon igyekeznek, hogy minel kevesebb szemetet produkaljanak. Kulonfele plakatokkal, felhivasokkal es jelszavakkal figyelmeztetik erre az embereket, felhasznalva a mediak se­­gitseget is. A papfrhulladekot illetoen arra fi­­gyelmeztetnek, hogy felesleges az uzletben becsomagoltatni a mar egyebkent is becsomagolt arut. Italok vasarlasakor a tobbszbr felhasznalha­­to uvegeket javasoljak. A muanyaggal szemben az uvegbol gyartott csoma­­goloanyagot reszesitik elonyben. A femhulladek ujrafelhasznalasa kolt­­segesebb az uveghulladekenal. Ezert, ha fembol vagy uvegbol keszult cso­­magoloanyag kozul va­­laszthat a vevo, a kornye­­zetvedok mindenkeppen az uveget javasoljak (pel­daul a femdobozos italok, konzervek, befottek he­­lyett). A femhulladek csok­­kentesere iranyul a felhi­­vas: Nedobja ki azelrom­­lott haztartasi gepeket, eszkbzdket! Gydzodjdn meg rola, nem lehet-e oket megjavitani. A muanyaghulladekot nagyreszt nem lehet ujra ertekesiteni. Kulonosen problemas hulladekfajtarol van szo, amely tarolas es egetes szempontjabol nagy gondot jelent. Gondoljon erre a vasarlasnal! — mondja az egyik felhfvas. — Ne fogad - jon el az uzletben muanyag reklamtas­­kat, inkabb hordja magaval sajat, tex­­tilbol vagy mas tartos anyagbol keszult bevasarlotaskajat. Ha megis inkabb muanyag taskat hasznal, ne dobja ki, mielott teljesen tonkremenne, hanem hasznalja fel tobbszbr. Kerulje az egy­­szeri hasznalatu muanyagtollakat! Azok kadmiumot tartalmaznak, amely egetes es tarolas soran rendkivuli mo­­don szennyezi kornyezetunket. A mu­­anyagbol keszult dolgokkal szemben haztartasaban a fabol, uvegbol, por­­celanbol keszult dolgokat reszesitse elonyben. Sorolhatnank meg tovabb az otle­­tes figyelmezteteseket. Szamunkra azonban az eddig emlitettek is soknak tunhetnek. Mindenesetre itt az ideje, hogy odafigyeljunk kozvetlen kornye­­zetunkre s a termeszetre. Ha ugyan­is a megszokott modon folytatjuk a fe­­lelotlen pazarlast es a kornyezet­­szennyezest, fbldgolydnk meg inkabb megbetegszik, s akkor mar aligha lesz eselye a gyogyulasra. Akkor pedig hogy elnek majd rajta gyermekeink, unokaink, dedunokaink...? FIALA ILONA (M. Nagy Laszlo felvetele)

Next

/
Thumbnails
Contents