Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-02 / 13. szám
Karel Capek M "ikoron a ket angyal estere Szodomaba ju■iott, Lot Szodoma kapujciban ill vala, es amint meglata oket Lot, felkele elejok, es arccal a foldre borula. Es mondja: Ime en Uraim kerlek, terjetek be a ti szolgatok hcizahoz, es haljatok ott, es mossatokmeg labatokat; reggel koran felkelhettek es indulhattok utatokra. Azok pedig mondanak: Nem, hanem az utcan halunk meg. De nagyon unszola oket, es beterenek hozza, es bemenenek az o hazaba; 6pedig szerze nekik vendegseget, es pogacsat is siite, es evenek. Es mondanak a ferfiak Lotnak: Ki van meg itt hozzad tartozd? Vodet, fiaidat es lednyaidat, es mindenedet, a mi a tied a vcirosban, vidd ki e helybol. Mert mi elvesztjiik e helyet, mivelhogy ezek kialtasa nagyra. nottaz Ur elott; es az Urkiildott minket, hogy elveszitsilk ezt. Lot e szavak hallatara megdobbent es igy szolt: - Miert kellene nekem innen elmennem? Mire a ferfiak azt feleltek:- Mert az Ur nem akarja elpusztitani az igazat. Lot sokaig hallgatott, majd azt mondta:- Kerlek, uraim, engedjetek meg, hogy most elmenjek es szoljak a voimnek meg a leanyaimnak, hogy kesziiljenek fel az utra. Feleltek neki:- Tedd azt. Kimenven ezert Lot, lelekszakadva osszefutkarozta a varos utcait es nagy hangon kialtozott minden lakosra: Keljetekfel, menjetek ki e helybol, mert elveszti az Ur e varost. De azoknak ugy latszott, hogy csak trefalodzik. Lot tehat hazatert, de nem fekiidt le, egesz ejszaka ebren toprengett. Es mikor a hajnal feljott, siirgetik vala az AngyalokLotot, mondvan: Keljfel, veddate felesegedet esjelenlevo ket leanyodat, hogy el ne vessz a varosnak bune miatt.- En nem megyek - valaszolta Lot. Bocsassatok meg, de en nem megyek. Egesz ejszaka gondolkoztam a dolgon. Nem mehetek el, mert en is egy vagyok a szodomaiak kozul.- Te igaz ember vagy - vetettek ellen az angyalok - ok meg igaztalanok, es cselekedeteik kialtasa haragra gerjesztette az Urat. Mi kozod hozzajuk?- Magam se tudom - mondta Lot. - Hisz azon is gondolkoztam, hogy mi dolgom veliik, amiota elek, sziinteleni.il csak felpanaszoltam a foldieim viselt dolgait, es olyan szigoruan itelkeztem foldttiik, hogy most egyenesen irtozom ragondolni: hisz elpusztulnak, szegenyek! Amikor meg elkeriiltem Szegor varosaba, ugy talaltam, hogy az ottani emberek jobbak a szodomaiaknal.- Kelj fol vegre - biztattak az angyalok - elmesz Szegor varosaba, mert az a hely megmarad.- Mit nekem Szegor? - felelte Lot. - Szegorban egyetlenegy igaz ember el: valahanyszor beszeltem vele, panaszkodott a foldieire, en meg a szodomaiakat szidtam a vetkeik miatt, de most nem mehetek el. Kony orgom, hagyjatok engem itt. Es szolt az egyik angyal, mondvan:- Az Ur megparancsolta, hogy pusztitsuk el a szodomaiakat.- Legyen meg az O akarata - szolt Lot csendesen. - Egesz ejszaka tanakodtam, toprengtem; es annyi minden jutott az eszembe, hogy sirnom kellett. Hallottatok-e mar valaha enekelni a szodomabelieket? Nem, egyaltalan nem ismeritek oket, mert kiilonben nem beszelhetnetek igy. Ha a lanyok vegigmennek az utcan, a csipojiiket ringatjak es dalokat diidolnak; es a vilag minden nyelve kbziil egy sem hangzik szebben a szodomainal. Ha megszolal egy gyerek, ertem, amit mond, mintha a verem volna; es ha jatszik, ugyanaz a jateka, mint az enyem volt, amikor meg kisgyerek voltam. Ha elsirtam magam, az anyam szodomai szavakkal vigasztalt. - Uram Isten - sohajtott fel Lot - mintha csak tegnap lett volna.- Biinbe estek a szodomabeliek - jegyezte meg a masodik angyal szigoruan - es azert...- Biinosek, en is tudom - esett a szavaba Lot tiirelmetleniil - de lattatok-e legalabb az iparosainkat? Ha dolgoznak, olyanok, mintha jatszadoznanak; es ha kesz korso vagy egy veg vaszon keriil ki a keziik alol, a szived mosolyog, olyan szep a porteka. Ugyesek ezek az emberek, ugy jar a keziik, hogy akar egesz nap csak nezned; es ha a a leggonoszabb vetkeket cselekszik, jobban faj az neked, mintha szegori ember tenne. Szenvedsz tole, szinte reszesnek erzed magad az 6 biineben. Mit hasznal nekem, hogy igaznak talaltattam, amikor en is szodomabeli vagyok? Ha itelkeztek Szodoma fblott, iteljetek folottem is. En nem vagyok igaz. En olyan vagyok, mint ok. Es nem megyek el innen.- Elpusztulsz veliik egyiitt-jelentette ki az angyal komoran.- Talan; de elobb megprobalok mindent, hogy ne pusztuljanak el ok. Nem tudom meg, mit teszek; de az utolso pillanatig hinni fogom, hogy segitenem kell rajtuk. Hat elmehetek en innen csak ugy, minden nelkiil? Szembeszegiildk az Urral, ezert nem hallgat meg engem. Ha legalabb harom ev idot adna, vagy harom napot, vagy legalabb harom orat! Mi neki harom ora? Ha tegnap azt mondta volna: menj el koziiliik, mert nem igaz emberek ok - azt valaszolom neki: legy egy kis tiirelemmel, megprobalok meg beszelni ezzel, azzal; iteletet mondtam foldttiik, ahelyett, hogy hozzajuk mentem volna. De hogyan mehetnek el most, amikor pusztulas var rajuk? En talan nem vagyok vetkes benne, hogy idaig jutottak a dolgok? Nem akarok meghalni; de nekem az kell, hogy ok se haljanak meg. Itt maradok.- Nem mented meg Szodomat.- Tudom, hogy nem mentem meg: tehetek en valamit? De megprobalom, meg magam sem tudom, mit, afelol pedig biztos vagyok, hogy itt kell maradnom. Mert egesz eletemben olyan szigoruan itelkeztem foldttiik, mint senki mas folott; mert veliik egyiitt viseitem a legnehezebb terhet: a hibaikat. Uram, el se birom mondani, mit jelentenek szamomra; csak megmutatni tudom azzal, hogy veliik maradok.- A te foldieid - magyarazta az angyal - csak azok az emberek lehetnek, akik igazak es egyazon Istenben hisznek, mint te; a vetkesek, az istentelenek es a balvanyimadok nem lehetnek a te foldieid.- Hogyisne volnanak, amikor szodomaiak? Ti ezt nem ertitek, mert nem ismeritek a hus es a fold szavat. Mi az a Szodoma? Azt mondjatok, hogy az igaztalanok varosa. De amikor a szodomaiak harcolnak, nem a maguk igazsagtalansagaert verekesznek, hanem valami jobbert, ami volt vagy lesz, es a legrosszabbik is eleshetik a csataban mindnyajukert. Szodoma mi vagyunk, mi, valamennyien; es ha kedves volnek valamiert az Ur szemeben, ha volna valami erdemem belotte, tulajdonitsa Szodomanak, ne ennekem. Mit szoljak meg? Mondjatok meg az Umak: Lot, a Te szolgad odaall a szodomai ferfiak ele es vedelmezni fogja oket Teellened, mintha az 6 ellensege volnal.- Megallj - kialtott ra az angyal - irtozatos a te biinod; de az Ur nem hallott meg teged. Kesziilj fel es menj ki e varosbol, mentsd meg legalabb felesegedet es a ket leanyodat. Ekkor sirva fakadt Lot:- Igen, meg kell oket mentenem, igazatok van. Kerlek, vezessetek. Mikor pedig kesedelmeskedek, megragadak a ferfiak az 6 kezet es az 6 felesegenek kezet es ket leanya kezet, mivelhogy az Ur kedvezett oneki. (Mialatt kivezettek a varosbol a varosbol, Lot imigyen imadkozott:) „Minden, amit az elet nekem adott, a te kezeid altal adta; husomat a te foldedbol teremtette es azokat a szavakat iiltette az en szamba, amelyek a te ferfiaid es asszonyaid nyelven elnek; 6, ezert csokolgattam oket minden szavammal, meg akkor is, ha atkozodo szoval itelkeztem fblbttuk.
