Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-02 / 13. szám
A Magyar Nepi Mozgalom orszagos vezetoi, Gyimesi Gyorgy, Lengyel Laszlo es Hudina Milan 1997. junius 18-an a pozsonyi Ujsagirok Hazaban megtartottak szokasos sajtoertekezletuket. Gyimesi Gyorgy beszamolt arrol, hogy Eva Slavkovska iskolaugyi miniszter asszony 1997. junius 2-an, a MNM vezetoinek nala tett latogatasa alkalmaval igeretet tett, felulvizsgalja az Ipolysagi Magyar Tanitasi Nyelvu Gimnazium tovabbi magyar osztalyanak engedelyezeset. A MNM kozponti irodaja 1997. junius 11 -en hivatalos ertesitest kapott a miniszter asszonytol, melyben arrol tajekoztat, hogy feliilvizsgalvan a kerelmet, jogosnak talalta azt, es egyetert egy ujabb elso osztaly megnyitasaval, valamint utasitotta Stefan Fasanek mernokot, a Nyitrai Keruleti Hivatal eloljarojat, hogy az anyagiakat biztositsa hozza. Ami a ketnyelvu bizonyitvanyokat illeti, valaszolva az egyik ujsagiro kerdesere elmondta, hogy az iiggyel kapcsolatban levelet frt Vladimir Meciar kormanyelnoknek. A Szlovak Sajtbugynokseg kepviselojenek kerdesere, hogy Del- Szlovakia egyre tobb helysegeben tunnekfel a Felvideki Polgari Mozgalom illegalis szervezet ropiratai, ismertette a mozgalom nyilatkozatat, amely leszogezi: mar a ropiratok elso felbukkanasakor, aprilisban elitelte a magyar—szlovak egyiitteles bunos megzavarasara iranyulo politikai akciot, szarmazzon az barkitol. Nem nyugodhatunk bele, hogy az allam arra hivatott szervei eddig eredmenytelenul faradoztak az artalmas ropirat szerzoinek es terjesztoinek felderiteseben. A MNM nyomatekosan koveteli a polgari beket es a szlovak— magyar egyuttelest megzavaro ropirat korulmenyeinek felderiteset, a tettesek felelossegre vonasat. Lengyel Laszlo vezetotitkar boncolgatva az orszag belpolitikai helyzetet, sajnalatat fejezte ki a nepszavazas eredmenyevel kapcsolatban es kifejtette, hogy a SZNP egyes vezetoi szinte dromkonnyeket hullatnak a nepszavazas sikertelensege miatt, melyben tulajdonkeppen elutasitottak, illetve elnapoltak hazank NATO-ba valo felvetelet. Felelve a feltett kerdesekre leszogezte, hogy a MNM tovabbra is kitart azon velemenye mellett — melyet a mozgalom programja is tartalmaz —, hogy a NATO-hoz, valamint az Eurbpai Uniohoz valo csatlakozast tovabbra is szorgalmazni fogja, hiszen ez a szlovak kulpolitika es az itt elo magyaroknak kulcsfontossagu kerdese kell hogy legyen. A Magyar Nepi Mozgalom Orszagos Vezetosege Elol jarosaga 1997. junius 28-an Pozsonyban megtartotta uleset. Tudomasul vette az elnoki beszamolot, valamint az aktualis politikai helyzet elemzeset es a mozgalomra harulo feladatokat. Tudomasul vette Lengyel Laszlo es Gyorgy Istvan beszamolojat a MNMMJ II. orszagos kongresszusanak elokeszfteserol, melyre 1997. oktober 25-en kerill sor. Feladatul adta Hudina Milannak, a mozgalom orszagos szevezetotitkaranak, hogy tegyen konkret intezkedeseket a jarasi konfe renciak megtartasara. A MNM orszagos vezetosege nem egyszer kijelentette, hogy nem ert egyet a ketnyelvu bizonyitvanyok torlesevel. Ezt tolmacsoltuk Slavkovska iskolaugyi miniszter asszonynak is. Velemenyunk szerint a kerdes eddigi nem megoldasa azonban nem jogosi't fel mozgalmakat es partokat, kulbnbsen a Szlovcikiai Magyar Sziilok Orszagos Szovetsegbt es annak kozponti koordinacios tanacs^t, hogy a zavarosban halaszva polgari engedetlensegre szbli'tsdk fel a pedagogusokat, szuloket, es celjuk eleresehez tuszkent hasznal jak az iskolas gyerekeket. Ez lelkiismeret kerdese. DR. SZIEGL FERENC • • Unnepek utan Tiiske Kezembe kerultek a Kisfaludy Tarsasag iratai azokrol az unnepsegekrol, amelyeket Mikszath Kalman iroi palyajanak 40. evfordulojara szerveztek 1909-ben. Micsoda pompas, valtozatos unnepsegsorozat! Meg Mikszath osi birtokainak visszavasarlasara is gondoltak a szervezok, hogy a sok muveszi ajandektargyat, kituntetest, diszdoktorsagot ne is emh'tsem. Az egesz unneples egy evig tartott, akarcsak Thurzo puspok lakodalma, mondta csipkelodve az iro a budapesti Vigadobeli zarounnepsegen. Hiaba, mi magyarok, tudunk unnepelniI Bamulatos volt a szervezes es persze a lebonyoh'tas is. Csupan a kozponti szervezobizottsagnak tobb mint 550 tagja volt. Kulon bizottsaga alakult a holgyeknek, varmegyeknek, iroknak stb. Minden apro reszletre gondoltak. Arra is, hogy a szivartartoba milyen szivar keruljon. Nem reszletezem. Pedig a reszletek is hasznosak lehetnenek a mai nagystilu szervezoknek, ha arra gondolok, mifele sok kriksz-kraksz tortent mondjuk az ugyancsak egy evig tarto honfoglalasi evfordulo unnepsegei soran. Rozsa Ernonek es a bi'rosagoknak meg most is akad tennivalojuk, hogy az engedelyezes nelkul felallitott emlekmuveket megovja a lebontastol. Mindezt legfokepp azert, mert partjaink es a szervezok politikai szovetsegeseikkel se egyeztettek elkepzeleseiket, es a hivatalokat messzi i'vben elkerultek. Azok pedig, „ha ti igy, mi is fgy“ alapon ott akadekoskodtak, ahol tudtak. Mert az igaz, hogy Arpad apank lovasainak meg nem kellett a lajbizsebukben hordaniuk a lopasszust, amikor a Vereckei-hagon bejottek e honba, de a mai financok mar kivancsiak a hatart atlepo lovak irataira is, amikor a banderium Gombaszogre igyekszik unnepelni. A hivataloknak kulonben is „verukben van" a szorszalhasogatb fontoskodas. Megtanulhattuk volna mar, hogy jo veluk joban lenni, mivel a jog rovid takaro, s a hivatal ott latja meg a kicsungo labunkat, ahol akarja, es a financ is akkor szunyokal el, amikor 6 azt jonak latja. Ha masbol nem, akkor most a ketnyelvu bizonyitvanyok ugyebol is lathatjuk mindezt. Az emberi let minden jogat lehetetlen paragrafusokba foglalni. Nem sikerul ez a nemzetisegi jogokkal sem. Kell hat az egyuttmukodes is ember es hivatal, ember es hatalom kozott, kulonben a szuntelen marakodasban egymast pusztitjak el. Ezt az egyuttmukodest latom leptennyomon az 1909-ben rendezett Mikszath unnepsegeken, es hianyolom mostani eletunkben. Akkor az unnepseg rendezobizottsagaban jol megfert Helyreigazitas Lapunk 12. szamaban a Dolgainkat itthon intezzuk ci'mu interjuba sajnalatos hiba csuszott, mely helyesen fgy hangzik: Hudina Milan a MNM orszagos szervezotitkara. Az alcimben elofordult eli'rasert az erintett, valamint olvasoink elnezeset kerjuk. a szerk. a grof es iparos, zsido es katolikus, konzervativ es liberalis, szerb es magyar, Kossuth fia, Habsburg foherceg, szlovak megyesfoispan, hogy csupan a legkirivobb peldakat emh'tsem. Most meg Bugarek testverpartjanak fovezere rohan a birosagra elsonek, hogy feljelentse a nagykaposi emlekmu epitoit. De hogy visszaterjek Mikszath Kalmanhoz, az is mesebe illo, ami a nagy paloc mostani unneplesen tortent. Megindult az unneplobe oltozott menet, vitte a nagy paloc marvanytablajat a templom falara felftiggeszteni, ahol egykor volt megkereszteltek, es a rendezok meg a templom tiszteletesevel se beszeltek meg istenigazaban az udvozlo cselekedetet. Bizony, bizony Mikszath Kalman a felhokon hevereszve, mosolyogva nezhette a nepet. Mintha Szent Peter esernyojenek megirasa ota mi sem tortent volna ezen a tajon, akkora az artatlansag, pedig a politikusok mindent megtesznek, hogy ezt az idillt osszezagyvaljak. Ne tegyek! Mintha Mikszath is szomoru lett volna, amikor a foldi lettol bucsuzkodva azon az emlitett es emlekezetes budapesti, Vigadobeli unnepsegen mar megerezte volna a jovot, kulon szavakkal fordult az „otthoniak“ kuldottsegehez: „Kulbn szeretnek szolni az en szeretett varmegyemhez, Nograd varmegyemhez, amely oly pazar, kiraiyi fennyel tett ki magaert velem szemben. Kulon szeretnek szolni hozza, hogy elmondjam: csak nappal vagyok tole eltavolodva, amint testi szememet behunyom, otthon vagyok koztuk, es ha elgondolom, hogy az orok let is csak egy alom, a nagy pihenes es elgondolom, hogy eloleges ertesulesilnk van arrol, hogy ott az angyalok kara zeng, hatha elfog a szomorusag, hogy mit er, ha nem a karancsagi erdok zugnak helyette.“ Mikszath Kalman a budapesti Vigadobeli unnepseg utan tizenket nappal, 1910. majus 28-an elhunyt. Hinnunk kell, hogy Szent Peter, akivel igenigen joban volt, vagy maga az Uristen a mennybeerkezese utan azonnal elrendelte, hogy Mikszath Kalmannak kivetelesen az angyalok kara helyett a karancsagi erdok zugjanak. SZOKE JOZSEF
