Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-02 / 13. szám
Humanizmus az iskolaban Mit is jelent az iskola humanizalasa? Elsosorban azt, hogy emberkozpontuva valjon, hogy az egyennek visszaadjuk jogat az egyedis6gre, az alkotasra, hogy ugy kdszitsiik fel a gyereket felnott korara, hogy a „termekeny“ eveiben kepes legyen lekuzdeni a stresszt es a modern diet okozta f rusztraciot. Ahhoz, hogy a humanizmus az iskolakban meghonosodjon, tobb feltetel teljesftesere van szukseg: 1. Maskepp ertelmezni a tanulo helyzetet. A humanisztikus megkdzelites szerint a tanulo olyan szemelyiseg, aki koratol fuggetlenul mindig kepes az egyeniseget poziti'van fejleszteni. 2. Megtartani a humanizmus alapelvet. Ezek az elvek a szavahihetoseg, a tani'to egy utterzo kepessege es a tanu- I6 elfogadasa. 3. Valtoztatni kell a pedagogus— diak viszonyon. A parancsolgato, iranyito nevelesnek az ellenkezojere kell fordulni, vagy legalabb az elviselheto es az alkotast eldsegito mertekben kell megnyilvanulnia. 4. Hangsulyozni a csoport legkbret es az iranyitasanak stilusat. A csoport vezetesenek milyensege egyenes, kozvetlen hatassal van a benne uralkodo legkorre. Ennek a humanisztikus elvnek alapjan kedvezo felteteleket kell teremteni az oszinteseg, a bizalom, az emberi kapcsolatokon aiapulo felujitott kommunikacio kialaku lasara, valamint a kozds ertekek elismerese es az osszetartas erzesenek letrejottehez. 5. Megismertetni a gyerekkel a jogait es a kotelessegeit. Erre azert van szukseg, hogy a gyerek konnyebben tudjon tajekozodni, mit szabad neki, es mi a kotelessege. Ezt elsosorban a helyzetek elemzesevel, jatekokkal es konfliktusok tisztazasaval erhetjuk el. 6. Elsajatitatni a humanizmust. A szakemberek egy csoportja szerint a gyereket meg kell tanitani gondolkodni, hogy a helyes motivacio altal sajat maga hoditsa meg a vilagot. Ezzel a modszerrel kell az embert felkesziteni az uj, varatlan problemak lekuzdesere, mertez utmutatasul szolgal szamara, hogyan kell altalaban a megoldasokat keresni es mit kell elkerul nie. A tanulok ilyen iranyu felkeszi'teset eddig csupan az oktatas igen kis reszeben, mintegy mellekesen alkalmaztak. 7. Hangsulyt a motivaciora! A gyermeket mindenre dsztdndzni kell — meg a helyes celok es ertekek erdekeben is. 8. Egyensulyba hozni a kbzossegit es az egyenit. A tanulokat arra kell vezetni: legyenek egyenisegek. A tomeg tagjanak lenni masodrangu. 9. Az ertekrendnevelest helyesen es szakszeruen vegezzuk. A humanus hozzaallas a pedagogustol megkoveteli: ne diktalja a tanulonak, mit szabad es mit nem, hanem ugy kell iranyi'tania a gondolatmenetet es az erzeseit, hogy fokozatosan 6 maga jdjjon ra, mi a jo, a gyonydru, az okos. A nevelo ertekeleset az onertekelesnek kell felvaltania. 10. Osztonzes az alkotasra. Az embert meg kell tanitani, hogy mindig jobb es jobb kapcsolatokat alakftson ki, keresse az emberibb vilag megteremtesenek lehetosegeit. Torekedjen lete, felteteleinek javi'tasara, eloterbe helyezve azt, ami ertelmes es jelentos. Meg kell tanulni, hogy akkor legyunk boldogak, ha a hozzank kozelal lokat es kornyezetiinket gazdagitjuk. Mindezek alapjan valaszt adhatunk arra a kerdesre, milyen legyen a pedagogus es diak kapcsolata. Elsodleges, hogy a tani'to szavahiheto, nyilt, igazsagos es oszinte. Kepes legyen beismerni hibait, de erzeseit es allasfoglalasat is kifejezze. Pozitiv es negativ viszonya ugyanis meghatarozza viselkedeset, kedvet, hanglejteset, gesztusait. Ez a nyiltsag egyuttal leleplezi a pedagogus esetleges nem eppen vonzo szakmai maszkjat. Teny: az emberi kapcsolatok nyiltsaga altal kuzdhetoek le a korlatok, a pedagogus oszintesege a tanuloban is ugyanilyen magasztalast valt ki, vagy legalabb utat nyit a kesobbi megnyilvanulasa elott. Ha ilyen nevelesben reszesiil, elobb talal onmagara, mert nem kell alakoskodnia. A humanus megkozeliteshez tartozik az empatia, tehat a nevelo kepes pontosan es erzessel megerteni a gyerek tapasztalatait es erzelmeit, felismer valamennyi valtozast, legyen az felelem, gyulolet, gyongedseg, zurzavar vagy barmi, amit a tanulo atel. Ez a kepesseg az alapveto pedagogiai szuksegletek koze tartozik. A tanitonak lehetosege nyilik a rabizottat figyelmeztetni olyan dolgokra, amelyek a tovabbi fejlodesehez, az esemenyek atelesehez. Az ateles fontosabb, mint a megismeres, mert ez a kulcs az erzelmekhez, ezek pedig a tevekenyseg „motorjai“. A pedagogusnak mindezekre beszelgetes formajaban kell figyelmeztetnie, amikorigyekszik megismerni, azonositani es megmagyarazni a tanulo erzeseit es velemenyet. Igy segit neki, hogy megismerje onmagat, atertekelje az eddigi megiteleseit es tapasztalatait, es egyuttal lehetosege adodik arra, hogy felhivja figyelmet a munkara, osztbnozze ot szemelyisege tovabbi fejlesztesere. A tanulonak kell onmagat „lelepleznie“ es tovabbfejlesztenie. A nevelo szerepe csupan az iranyitas. Ez nagyon igenyes es hatekony tevekenyseg. A pedagdgustoi allando gyakorlast es sziintelen onmegfigyelest kovetel. Vannak olyan szakemberek, akik azt javasoljak, a pedagogus palyaalkalmassaganak alapfeltetele legyen e kepesseg. A neveles humanizalasanak fontos pillere, hogy a nevelo es a nevelt kolcsdnosen elfogadja egymast, es feltetel nel - kiili pozitiv kapcsolat alakuljon ki koztiik. A tanulo a pedagogusban partneret lassa, akivel parbeszedet folytat es aki sajat enjet formalja. Ez a partneri kapcsolat viszont nem lehet „haveri“, mert ez esetleg kommunikaciozavarhoz, viselkedesi problemakhoz, a tanulok aktivitasanak megvaltozasahoz vagy a kituzott nevelesi celok eleresenek gondjaihoz vezet. A tani'to, aki ezen elvek szerint jar el, koriiltekintoen torodik a gyerekkel, mint emberrel, akinek sokretu alkoto lehetosegei vannak. Nem ert egyet minden megnyilvanulasaval, de az erdeklodese, gondoskodasa, a gyerekbe vetett hite es biztatasa teljes koru es nem tamaszt semmifele felteteleket. A gyereket ugy kell, hogy vegye, amilyen, nem pedig rejtett gyanusftgatassal es bizalmatlansaggal. A hagyomanyos iskolatol elteroen, a pedagogus es a tanulo kozti humanus viszony az ertekeles modjaban is megnyilvanul: a csoport ertekeli a teljesftmenyet vagy pedig onmagardl mond velemenyt. A tanito csak szervezi a hibak kereseset, figyeli a helyes reagalasokat es ramutat arra, mit kell ertekelni. A buntetest az osztdnzesnek kell felvaltania. Az ilyen stilus kialakitja a kedvezo felteteleket az oszintesegre, a bizalomra, a nyiltsagra. DR. TAMASNE GAL VIOLA, CSC.
