Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-07-02 / 13. szám

Humanizmus az iskolaban Mit is jelent az iskola humanizalasa? Elsosor­ban azt, hogy emberkozpontuva valjon, hogy az egyennek visszaadjuk jogat az egyedis6g­­re, az alkotasra, hogy ugy kdszitsiik fel a gye­reket felnott korara, hogy a „termekeny“ eve­­iben kepes legyen lekuzdeni a stresszt es a mo­dern diet okozta f rusztraciot. Ahhoz, hogy a humanizmus az iskolak­­ban meghonosodjon, tobb feltetel telje­­sftesere van szukseg: 1. Maskepp ertelmezni a tanulo helyzetet. A humanisztikus megkdzelites szerint a tanulo olyan szemelyiseg, aki kora­­tol fuggetlenul mindig kepes az egye­­niseget poziti'van fejleszteni. 2. Megtartani a humanizmus alap­elvet. Ezek az elvek a szavahihetoseg, a ta­­ni'to egy utterzo kepessege es a tanu- I6 elfogadasa. 3. Valtoztatni kell a pedagogus— diak viszonyon. A parancsolgato, iranyito neveles­­nek az ellenkezojere kell fordulni, vagy legalabb az elviselheto es az al­­kotast eldsegito mertekben kell meg­­nyilvanulnia. 4. Hangsulyozni a csoport legkbret es az iranyitasanak stilusat. A csoport vezetesenek milyensege egyenes, kozvetlen hatassal van a benne uralkodo legkorre. Ennek a hu­manisztikus elvnek alapjan kedvezo felteteleket kell teremteni az oszinte­­seg, a bizalom, az emberi kapcsola­­tokon aiapulo felujitott kommunikacio kialaku lasara, valamint a kozds erte­­kek elismerese es az osszetartas er­­zesenek letrejottehez. 5. Megismertetni a gyerekkel a jo­gait es a kotelessegeit. Erre azert van szukseg, hogy a gye­­rek konnyebben tudjon tajekozodni, mit szabad neki, es mi a kotelesse­­ge. Ezt elsosorban a helyzetek elem­­zesevel, jatekokkal es konfliktusok tisztazasaval erhetjuk el. 6. Elsajatitatni a humanizmust. A szakemberek egy csoportja szerint a gyereket meg kell tanitani gondol­­kodni, hogy a helyes motivacio altal sajat maga hoditsa meg a vilagot. Ez­zel a modszerrel kell az embert fel­­kesziteni az uj, varatlan problemak le­­kuzdesere, mertez utmutatasul szol­­gal szamara, hogyan kell altalaban a megoldasokat keresni es mit kell el­­kerul nie. A tanulok ilyen iranyu felke­­szi'teset eddig csupan az oktatas igen kis reszeben, mintegy mellekesen alkalmaztak. 7. Hangsulyt a motivaciora! A gyermeket mindenre dsztdndzni kell — meg a helyes celok es ertekek erdekeben is. 8. Egyensulyba hozni a kbzossegit es az egyenit. A tanulokat arra kell vezetni: legye­­nek egyenisegek. A tomeg tagjanak lenni masodrangu. 9. Az ertekrendnevelest helyesen es szakszeruen vegezzuk. A humanus hozzaallas a pedago­­gustol megkoveteli: ne diktalja a ta­­nulonak, mit szabad es mit nem, ha­­nem ugy kell iranyi'tania a gondolat­­menetet es az erzeseit, hogy fokozatosan 6 maga jdjjon ra, mi a jo, a gyonydru, az okos. A nevelo erte­­keleset az onertekelesnek kell felval­­tania. 10. Osztonzes az alkotasra. Az embert meg kell tanitani, hogy mindig jobb es jobb kapcsolatokat alakftson ki, keresse az emberibb vi­­lag megteremtesenek lehetosegeit. Torekedjen lete, felteteleinek javi'ta­­sara, eloterbe helyezve azt, ami er­­telmes es jelentos. Meg kell tanulni, hogy akkor legyunk boldogak, ha a hozzank kozelal lokat es kornyezetiin­­ket gazdagitjuk. Mindezek alapjan valaszt adhatunk ar­ra a kerdesre, milyen legyen a pedago­­gus es diak kapcsolata. Elsodleges, hogy a tani'to szavahiheto, nyilt, igazsa­­gos es oszinte. Kepes legyen beismer­­ni hibait, de erzeseit es allasfoglalasat is kifejezze. Pozitiv es negativ viszonya ugyanis meghatarozza viselkedeset, kedvet, hanglejteset, gesztusait. Ez a nyiltsag egyuttal leleplezi a pedagogus esetleges nem eppen vonzo szakmai maszkjat. Teny: az emberi kapcsolatok nyiltsaga altal kuzdhetoek le a korlatok, a peda­­gogus oszintesege a tanuloban is ugyanilyen magasztalast valt ki, vagy legalabb utat nyit a kesobbi megnyilva­­nulasa elott. Ha ilyen nevelesben resze­­siil, elobb talal onmagara, mert nem kell alakoskodnia. A humanus megkozeliteshez tartozik az empatia, tehat a nevelo kepes pontosan es erzessel megerteni a gyerek tapasz­­talatait es erzelmeit, felismer vala­­mennyi valtozast, legyen az felelem, gyulolet, gyongedseg, zurzavar vagy barmi, amit a tanulo atel. Ez a kepes­­seg az alapveto pedagogiai szuksegle­­tek koze tartozik. A tanitonak lehetose­­ge nyilik a rabizottat figyelmeztetni olyan dolgokra, amelyek a tovabbi fejlodese­­hez, az esemenyek atelesehez. Az at­­eles fontosabb, mint a megismeres, mert ez a kulcs az erzelmekhez, ezek pedig a tevekenyseg „motorjai“. A pedagogusnak mindezekre beszelge­­tes formajaban kell figyelmeztetnie, amikorigyekszik megismerni, azonosi­­tani es megmagyarazni a tanulo erze­seit es velemenyet. Igy segit neki, hogy megismerje onmagat, atertekelje az eddigi megiteleseit es tapasztalatait, es egyuttal lehetosege adodik arra, hogy felhivja figyelmet a munkara, osz­­tbnozze ot szemelyisege tovabbi fej­­lesztesere. A tanulonak kell onmagat „lelepleznie“ es tovabbfejlesztenie. A nevelo szere­­pe csupan az iranyitas. Ez nagyon ige­­nyes es hatekony tevekenyseg. A pe­­dagdgustoi allando gyakorlast es sziin­­telen onmegfigyelest kovetel. Vannak olyan szakemberek, akik azt javasoljak, a pedagogus palyaalkalmassaganak alapfeltetele legyen e kepesseg. A neveles humanizalasanak fontos pil­­lere, hogy a nevelo es a nevelt kolcsd­­nosen elfogadja egymast, es feltetel nel - kiili pozitiv kapcsolat alakuljon ki koz­­tiik. A tanulo a pedagogusban partneret lassa, akivel parbeszedet folytat es aki sajat enjet formalja. Ez a partneri kap­csolat viszont nem lehet „haveri“, mert ez esetleg kommunikaciozavarhoz, vi­­selkedesi problemakhoz, a tanulok ak­­tivitasanak megvaltozasahoz vagy a kituzott nevelesi celok eleresenek gond­­jaihoz vezet. A tani'to, aki ezen elvek szerint jar el, ko­­riiltekintoen torodik a gyerekkel, mint emberrel, akinek sokretu alkoto leheto­­segei vannak. Nem ert egyet minden megnyilvanulasaval, de az erdeklode­­se, gondoskodasa, a gyerekbe vetett hi­­te es biztatasa teljes koru es nem ta­­maszt semmifele felteteleket. A gyere­ket ugy kell, hogy vegye, amilyen, nem pedig rejtett gyanusftgatassal es bizal­­matlansaggal. A hagyomanyos iskolatol elteroen, a pe­­dagogus es a tanulo kozti humanus vi­­szony az ertekeles modjaban is meg­­nyilvanul: a csoport ertekeli a teljesftme­­nyet vagy pedig onmagardl mond velemenyt. A tanito csak szervezi a hi­­bak kereseset, figyeli a helyes reaga­­lasokat es ramutat arra, mit kell ertekel­­ni. A buntetest az osztdnzesnek kell felval­­tania. Az ilyen stilus kialakitja a kedve­­zo felteteleket az oszintesegre, a biza­­lomra, a nyiltsagra. DR. TAMASNE GAL VIOLA, CSC.

Next

/
Thumbnails
Contents