Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-02 / 13. szám
Hogy is dll mezogazdasdgunk? A kormanyprogramban megfogalmaztuk a mezogazdasag strategiai celjait. A torvenyhozas, a privatizacio, a videk fejlesztese, az elelmiszerre forditott kiadasok csokkentese, valamint az europai integracioval kapcsolatos teendok mindmind szerepelnek a megoldando feladatok kozott. Elegendo az alapelelmiszer Az agrarpolitikai koncepcio megvalositasanak kovetkezteben sikeru It megalh'tanunk a mukodd nagyuzemek szeteseset, s ezzel a mezogazdasag hanyatlasat is. A transzformacios folyamatot a stabilizacio, a termeles novelese, valamint a hazai agrar- es elelmiszeripar korszerusitesenek utjara tereltuk. Sajnos, a visszaeses kovetkezmenyei sulyosabbak, mint felteteleztuk, es az orszag mezogazdasaganak helyzete tovabbra is igen bonyolult. A legfontosabb strategiai celunkat— a lakossag elelmiszerellatasanak biztosi'tasat—sikerult telj esften u nk. Az alapveto elelmiszerekbol—tej, hus, kenyer, peksutemeny — a hazai piac keresletenek kilencven szazalekat kepesek vagyunk kielegiteni. 1993-tol ezen termekek mennyisege nem sullyedt az emlitett hatarertek ala. Csupan az elmult evben, amikor nem tartottak meg a gabonakivitel felteteleit, jelentkeztek bizonyos ingadozasok a gabonaellatas teren. Komoly a helyzet a tejfogyasztasban: az orvosok altal javasolt mennyiseg 90 szazalekat sem fogyasztja a lakossag. Eppen ezert egyediil a tejnel ervenyesftjiik tovabbra is az arszabalyozast. A termelok megemelkedett koltsegeinek kulbnbozetet a koltsegvetesi forrasokbol fedezzuk. Az elmult ket esztendoben tett lepeseink sikeresnek mondhatok: a veszhelyzettol az atfogo intezkedesekkel megtalaltuk a kiutat, az adopolitikaban is figyelembe vettuk a mezogazdasag specifikus helyzetet, 1996-ban eldszor a mezogazdasagban felhasznalt gazolaj utan visszafizettuk a forgalmi add egy reszet. Lassu novelcedes T avaly—az elozo evekhez viszony itva — novekedett a mezogazdasag teljesitmenye. Termekeikert 1,9 %-kal magasabb bevetelhez jutottak a termelok, mint 1995-ben. Annak ellenere jo eredmenyt ertek el, hogy az idojarasi feltetelek nem kedveztek. Fokepp a gabonafeleknek nem voltak meg a termeleshez az optimalis korulmenyek. Azt is meg kell jegyezniink: 1990-hez viszonyitva 1996-ban 24,8 %-kal kisebb volt a mezogazdasagi termekek volumene. Az agraragazat kulkereskedelmi merlege is negatfv (12,6 milliard korona), bar 1995-hoz hasonlitva 5,5 milliard korona novekedes mutathato ki. Valamivel kedvezobb kepet kapunk, ha ebbol az osszegbdl leszamitjuk azt a 6,5 milliard koronat, amelyert olyan termekeket hoztunk be, melyek nem termelhetok. Elsosorban a kereskedelmi merleg alakulasa bsztonzott arra, hogy a tarca 1996 masodik feleben a korabbinal hatekonyabba tette uzletpolitikajat. Celul tuzte ki a hazai piac vedelmet a felesleges es tulmeretezett kulfoldi behozatallal szemben. A rendelkezesijnkre allo adatok alapjan elmondhato: lassu utemben ugyan, de tovabb foly tatodik a mezogazdasag konszolidacioja. Csokkent a termelo ijzemek vesztesege, mintegy 9,7 szazalekkal (200 millio koronaval) es 2,6 milliardot tesz ki. Pozitivum, hogy gyorsabban nd a hozam, mint a raforditasok. Mindezek ellenere nem allt be olyan fordulat az agazatban, amelybol arra kovetkeztethetnenk, tul vagyunk a nehezen, hogy egyertelmuen kijelenthetnenk: lekuzdottuk a mezogazdasag kriziset, sot meg azt sem allithatjuk, hogy a stabilizacios folyamat visszafordithatatlan, nem szamithatunk ismet hanyatlasra. Tobb a tamogatas, de... Az 1996-ban kidolgozott un. zold jelentes — amely a mezogazdasag helyzetet tarta fel — alapjan a kormany 8760 millio korona tamogatast javasolt, es a parlament az 1997-es evi koltsegvetesrol szolo torvenyben ezt jova is hagyta. Ez az osszeg 1600 millio koronaval tobb, mint az elozo esztendoben. Ezenkfvul a gazolaj forgalmi addjabol is nagyobb osszeget teritenek vissza a termeloknek (osszesen 1400 millio koronat), valamint a koltsegvetesbol 600 millioval tobb tamogatas kerul a piacszabalyozasra szolgalo allami alapba. Ezek az osszegek remelhetoleg erezhetoen javitjak es elenkftik a mezogazdasagi termelest, hozzajarulnak az uzemek gazdasagi helyzetenek kiegyensulyozasahoz, es ezzel osszefuggesben a szocialis problemak, elsosorbanaberek es a foglalkoztatasi gondok is valamelyest javulnak. A tarca egyik fo feladata az orszag mezogazdasagat fel keszfteni az EuropaiUnio esatovabbi europai, valamint vilagszervezetekhez valo csatlakozasra. Eddig elsosorban elemeztuk, milyenek a kulonbsegek az Europai Unio piaci torvenyei es a mieink kdzott. Felmertuk azt is, milyenek az elteresek az agrarpolitika, a regiok es a videk fejlesztese, az informacios rendszerek es a statisztika kdzott, es ezek fokozatos osszehangolasat merlegeltuk. Nagy lepeseket tettunk a mezogazdasagra vonatkozo torvenyek aproximacioja teren: egyreszt uj torvenyeket fogadtunk el, masreszt a meglevoket novelizaltuk, es a vegrehajtasra vonatkozo hatarozatokat is mddositottuk. Az anyagi forrasok konnyebb elerhetosege erdekeben keszftjuk a nyilvanos raktarakrol szolo torvenyt. Atfogoan, a mezogazdasag valamennyi kulonlegesseget a mezdgazdasagrol szolo torveny tartalmazza majd. Versenykepesek lesziink? Az emlitett celok megvalositasaval es az intezkedeseink eletbeleptetesevel nem aztakarjuk, hogy olyan mennyisegu termeket allftsunk eld, mint a transzfromacio megkezdese elott. Azt szeretnenk, ha a termeshozam es az allatallomany hasznossaga novekedne. Ez a kulcs valamennyi mezogazdasagi uzem gazdasagi mutatoinak megvaltoztatasahoz. A hozam es a hasznossag parameterei dontoek abban, hogy a termelok kepesek legyenek az EU orszagainak konkurenciaharcaban a talponmaradasra. Ezert elsosorban arra kell torekednunk, hogy e teren hatarozott lepeseket tegyunk. Optimalizalni kell a termeles koltsegeit, megpedig ugy, hogy az egyes uzemekben figyelembe kell venni a termelesi-gazdasagi felteteleket. Ez a feladat igencsak igenyes. Erdekeben szukseg van az atszervezesekre es elkerulhetetlen a termeles szerkezetatalakitasa, be kell vezetni a nagyobb munka- es technologiai fegyelmet, a szovetkezetekben a tulajdonviszonyokat rendezni kell. Nyilvanvalo, nem lesz egyszeru a helyzetunk a konkurencia koreben. Hosszabb idore van szukseg, hogy felkuzdjuk magunkat. De minel elobb sikerul elernunk a pozitiv fordulatot, annal kevesbe tesszuk tonkre az agazatot. Legnagyobb akadalyunk az, hogy nines elegendo penzforras az uzemeltetesre es a beruhazasokra. Az uzemek nagy resze nem kepes sajat erobol az onfinanszirozasra. Az allami koltsegvetes lehetosegei is korlatozottak. Utolag azt is leszogezhetjuk: a szovetkezetek transzformacioja nem volt zokkendmentes. Ezert modositottuk az erre vonatkozo, eredeti, meg szovetsegi torvenyt, majd a kovetkezo novelizacioval teret adtunk a tovabbi atalakitasi lehetosegeknek is. A torvenyes keret tehat adott, megis nemely szovetkezetben az elet a regi kerekvagasban folyik. Meg mindig valamilyen utasitasra, peldara, utmutatasra varnak. A jol gazdalkodo szovetkezetek egy resze a hagyomanyokra epit, vagy pedig vezeto egyeniseg iranyitja. Viszont gyakran vagyunk tanui, ha a „vezer“ elmegy, a szovetkezet tonkremegy. Ez azt is jelzi: a dolgok nincsenek helyesen rendszerezve. Nem elegseges a tehetseges egyenek erdekeltsege, akik felelosek a ceg mukodeseert. Nagyobb aktivitast varunk el a szovetkezetek menedzsereitol, hogy fokozzak val lalkozoi kezdemenyezeseiket es jobban hasznaljak ki sajat forrasaikat, lehetosegeiket. VINCENT BIROS (folytatjuk) A Szlovak Koztarsasag Foldmtfvelesugyi Miniszteriuma foigazgatdj^nak eldadasa 1997. junius 6-an, a mezogazdasagi konferencten hangzott el Pozsonyban, ahol felvdteliink is kesziilt.
