Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-21 / 10. szám
Az utazo didk albumdbol 1 r i kinaljak portekaikat es eskudoznek, hogy naluk a legolcsobb es legjobb minosegu az aru. Az okorinak minosi'tett szobrocskaik sokszor harom napnal sem oregebbek... — Teged is atvertek? — Biztosan, de csak kis dolgokban. Az arakat folyton emelik, ugyhogy nem igen vasaroltam. — Milyen az egyiptomi falu? — Meglatogattunk egy beduin csaladot a sivatagban. Nadbol kesziilt hazban elnek, nagyon kemenyesnehez korulmenyek kbzott. Ez egy kozepes telepules volt, amelynek lakoi egy csaladot kepeznek. A gyerekekkel egyutt osszesen Szovics Peter, a nyitrai Mezogazdasagi Agraregyetem diakja karacsonyi szamunkban amerikai utjarol, Bill Clintonnal tortent talalkozasarol beszelt. Ujabb albuma egyiptomi kepekkel van tele. Errol az utjarol faggattuk di. — Nagyon kedvesek es baratsagosak. A ferfiak a vendeglokben iicsorognek, dominoznak vagy sakkoznak, es pofekelik a vizipipat, a sisat. Szeszes italt nem fogyasztanak, de nagyon stirii teat isznak, amely mellett bobiskolnak is. Viszont az utcai arusok nem ilyenek. Ok megrohanjak a nezelodb turistat es elarasztjak kerdeseikkel: honnan jott, hova tart? Meg a nevere is kfvancsiak... Azutan tempoban vegzik munkajukat, intezik a rajuk bfzott feladatokat. Am egy kis „baksis“ csodakat mu'vel. Tble a hivatalnokok azonnal keszsegesek es mosollyal Iidvozlik a vendeget. A borravalo megnyit majdnem minden ajtot, kaput. — Merre jartal Egyiptom ban? — Kairo repuldtererbl hat bran at tartott az utunk a Voros-tenger tele. Csodalatos volt a sivatag, de nagyon vartuk a vegcelt, a tengerparti Hurghada varosat, amely mintegy negyszaz kilo meterre van a Szuezi-csatornahoz. — Hurghada udulb kozpont? — Igen. Latvbnyossagai koze tartoznak a ko ral Izatonyok es a kristalytiszta tengervi'z. A buvarkodas, illetve a buvarkepzes mint iizlet viragzik. Sok a buvdriskola, amelyekben a kezdbktol a haladokig, sot meg a negyvenen vannak. Az asszonyok nevelik a kicsiket, a ferfiak pedig vadasznak. Haziallatokat is tartanak, de a legkedvesebb allatuk a teve. A tevek szamabol lehet kovetkeztetni a csalad vagyonara. Az emberek nagyon egyszeru, vaszon, de tiszta bltozetet viselnek, kedvesek es oszintek. — Most jartal eldszor Egyiptomban? — Nem. Mar negyedik alkalommal lattam viszont Egyiptomot. Sokat lehetne meselni az orszag multjarol, a faraok sirjainak, a piramisoknak szepsegeirol. Am az igazi bromet Egyiptomban mindig az uj kapcsolatok kereseseben lelem... MOTESIKY ARPAD (Fotok: Szovics Peter archfvumabbl) — Egyiptom Afrika csodalatos gyongyszeme, a Nflus folyo ajandeka. Az okori egyiptomiak isteni adomanynak, a vilag anyjanak neveztek el hazajukat es fovarosukat Kairot is, ahol a titokzatos Afrika kezdodik. — Egyiptom osi kulturajaval, tortenelmevel, epfteszetevel, muveszetevel es hatalmas piramisaival hatott a vilag muveszeteire. Tarsadalmilag is rengeteget fejlodott. Mennyiben maradt meg megis afrikainak? — Mindjart a repuloteren eszrevehetjiik, hogy masik foldreszre erkeztilnk. Az allami alkalmazottak csigaprofiknak is tartanak szakmai eloadasokat a buvarkodasrol. — Te is eltel ezzel a lehetoseggel? — Kbtelessegbol is! Idegenvezetokent, illetve tolmacskent vettem reszt az afrikai liton. De egyebkent is nagyon kfvancsi voltam atenger csodalatos allat- es novenyvi lag ra. A harminc meteres melysegben az ember elgondolkodik azon, hogy mennyi minden van a vilagon, amirol eddig nem tudott, vagy csak hallott rola. — Es az egyiptomiak milyenek? 5
