Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-21 / 10. szám
A Vilagbank adatai szerint az emberisdget a dohanyzasnak koszonhetden evente 200 milliard dollar kar eri. A Vilagbank egy olyan elemzesbol indult ki, amely ramutatott, hogy minden tonna dohany, amely a piacra keriil, korulbelul 2,6 millio dollar erteku „hasznot“ hoz, emellett viszont 29,8 millionyi kart okoz. Ebbol az osszegbol 13,2 millio dollar a korai elhalalozasokra vonatkozik, 11 millio a dohanyzas kovetkezteben megbetegedett emberek kezeleset es szocialis ellatasat fedezi, 5,6 millio pedig a tovabbi kovetkezmenyekre forditando osszeg (pl. munkakeptelenseg, tuzesetek elharitasa stb.). A dohanyzas tarsadalmi problema A dohanyzas okozta karok nyilvanvalok. Leginkabb a lakossag rossz egeszsegi allapotan merhetok fel, de a materialis, penzbeli es erkolcsi vesztesegekrol is beszelnunk kell. A dohanyzas okozta betegsegek kezelesere szukseges kiadasok oriasiak. A problema annal sulyosabb, hogy ilyen esetben un. onhibabol kialakult betegsegekrol van szo, amelyek gyakran tragikusan vegzodnek. A dohanyzasnak szelesen agazo gyokerei vannak — szocialis, pszichologiai es tarsadalmi okai — s ezeket fel kell fedni es elharitani. A rak a legsulyosabb betegseg a fejlett orszagokban. Eloidezojenek elsosorban a dohanyzast es emellett a tulzott alkoholfogyasztast tartjak. A dohanyzas negatfv hatasainak feltarasa peldaul Kanadaban, Nagy-Britan niaban es mas fejlett orszagokban arra bsztdnozte az illetekeseket, hogy nagyszabasu dohanyzas elleni hadjaratot inditsanak. Ennek kovetkezmenye a dohanyosok szamanak s az egy fore eso cigarettak szamanak jelentos csokkenese lett. RIASZTO ADATOK Szlovakiaban evente 11 ezer ember halala irhato fel a dohany szamlajara. Szinte minden masodik terhes nd dohanyzik. A gyerekek mar hateves korukban p robalg atjak a cigarettat. A13 evesek kbzott gyakoriak a rendszeres dohanyosok. Az angol fiatalokkal osszehasonlftva arra a kovetkeztetesre jutunk, hogy Szlovakiaban 3-4 evvel hamarabb kezdenek a fiatalok cigarettazni, s aranyuk is joval nagyobb, mint Angliaban. Igaz, hogy a tudorakot reszben a szennyezett levego okozza, de sokkal nagyobb szerepe van kialakulasaban a dohanyzasnak. Nemely fejlett orszagokban egyre csokken a kozepkoruak tudorak altali elhalalozasa, Kelet-Europaban azonban inkabb novekszik. A dohanyzas negativ kovetkezmenyeit illetoen a felreertesek egyik fo oka, hogy az egeszseg leromlasaig aranylag hosszu ido telikel. S jellemzo, hogy sokkal nagyobb veszely fenyegeti a kesobbiek soran azokat, akik fiatal korukban kezdtekel dohanyozni. Nemcsak tudorakot okoz a dohanyzas, hanem sok mas betegseget is. Peldaul magas vernyomast, magas koleszterinszintet, a nyelv, a szajureg es a nyelocso kulonfele megbetegedeseit, szfvbetegsegeket, agyverzest, kronikus legcsogyulladast, szivinfarktust, erszukuletet, nyelocso-, hugyholyag- es vesetumort stb. A dohanyzas okozta halalesetek tobb mint a fele a 35—69 eveseknel all be. Hazankban evente korulbelul 250 ezer ember kerul korhazba a dohanyzas artalmaival. Tobb mint 5 millio napot tesz ki ezek munkakeptelensege. Emellett a dohanyzas nemcsak az egeszsegugyi ellatas kiadasait noveli, hanem a tarsadalom mas teriiletein is nagy veszteseget okoz. Az egeszsegugyi kiadasok e tekintetben evi 32 milliard koronat tesznek ki. Csak illusztralaskent nezzunk egy „erdekes“ adatot: 1991-ben 126 dohanyos halt meg tuzvesz kovetkezteben, oly modon, hogy a tuzet maguk okoztak. Hozza kell azonban tennunk, hogy a dohanyosok csaknem minden esetben ittas allapotban valtak a tuz aldozatava. DOHANYZAS ELLENI HARC A legesszerubb hare a dohanyzas ellen egyertelmuen az, ha az ember nem kezd el dohanyozni. A dohanyosok tudataban vannak a cigarettafust karos kovetkezmenyeinek, szenvedelyuktol megsem birnak megvalni. A nikotintol valo fuggoseg tartja oket hatalmaban. Ennek legyozeseben gatolja oket a felelem is, hogy cigaretta nelkul nem tudnanak elni. Az Egeszsegtamogato Kozpont nem kis erofeszfteseket tesz e teren. Dolgozoi kulonfele aktivitasokat kezdemenyeznek, azzal a cellal, hogy a dohanyosok leszokjanak karos szenvedelyukrol. Erre elsosorban az egeszsegugyi dolgozokat osztonzik, akik peldakent szolgalhatnak a tobbi ember szamara. A dohanyzas ellen mas modon is kuzdenek a szakemberek. Kihasznaljak a torveny adta lehetosegeket, hogy igy is gatoljak a dohanyzas terjedeset. Jelenleg a parlament elott all a fogyasztok vedelmerol szolo torveny mddosftasanak tervezete, amelyben az egyik paragrafus a dohanyaruk reklamozasanak tilalmarol szol. Ezert az ugyben erintett szakemberek a kepviselokhoz fordulnak, hogy ezt a paragrafust feltetlenul szavazzak meg. Azonkivul allandoan felhfvjak az igazgatasi es ellenorzo szervek f igyelmet az ervenyben levo torvenyek megszegesere, s kovetelik, hogy a torvenysertoket megbuntessek. Annak ellenere, hogy a fogyasztok vedelmerol szolo torveny szerint tilos a dohanyaruk propagalasa, a gyakorlatban egeszen mas a helyzet. Sot, a dohanyzas ellen folytatott harccal egyidoben folyik a dohany ipari termelok harca is azert, hogy az emlftett paragrafust kihuzzak a torvenybol. Nagy penzek forognak a „jatekban“, ambar a dohanytermelok ervei nagyon atlatszoak. — A dohanyzas artalmas az egeszsegre, ezert nem szabad a dohanyt reklamozni! — allftja MUDr. Milan Koziak, akinek gazdag es ertekes tapasztalatai vannak a nikotinelvezetrol valo leszoktatas teren. A dohanyipar kepviseloi azzal ervelnek, hogy a reklam onmagaban senkit sem szoktat ra a cigarettara. —A dohanytermelo tarsasagok motivumai pontosan olyanok, mint a baranyborbe bujt farkase — folytatja Koziak doktor. — Azzal hivalkodnak, hogy nagyszabasu szponzoralo tevekenyseget folytatnak. Evente korulbelul 20 millio koronaval tamogatjak az egeszsegugyet es a sportot, ez azonban nevetsegesen csekely osszeg nyeresegeikhez kepest. Azzal is ervelnek, hogy a dohanyipar sok embert foglalkoztat, s a mezogazdaszoknak is munkat ad. Csakhogy dohany helyett sok mas hasznos termenyt is termeszthetnenek. Tudvalevo, hogy a dohanyipari termelok tamogatjak az egyes partok valasztasi kampanyat, s mas politikai tortenesekbe is beleszolnak. S ha a kepviselok valoban leszavaznak a dohanyipari termekek propagalasat tilto torvenyt, minden egyszeru ember tudni fogja, hogy megint a penz jutott szohoz, amelyet nehany egyen kap meg, ennek kovetkezmenyeit azonban az egesz tarsadalom megsfnyli. Az illetekeseknek tudatosftaniuk kellene a dohanyzas komolysagat. Ha nem birkozunk meg a dohanyzas problemajaval, akkor nem bfrunk el a kabftoszerezessel sem. Elsosorban a megfelelo legiszlatfv es adougyi felteteleket kell biztosftani, s a fiatalok nevelesenek lehetosegeit. De semmi esetre sem vezethet jora a dohanyipari termekek propagalasa. FIALA ILONA (A szerzo felvetelei) ili Mikozben a dohanyaruk propagalasanak tilalmarol beszelunk, ilyen talcan szolgaljak fel a kavenkat"—mondja Anna Egnerova doktor, az Egeszsegtamogato Kozpont dolgozoja
