Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-20 / 8. szám
QffdWteoraD=saaMooD 12 Sokkal konnyebb abbahagyni a drog hasznalatat, mint allandoan ellendllni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra. A masodik ponthoz kapcsolodik az un. karosodas minimalizalasanak strategiaja vagy a karosodas csokkentese, amit a szakmai kozvelemeny inkabb elfogad. Ebben az esetben olyan segitsegrol van szo, amikor a drogot nem vonjuk el. Mit jelent ez a segitseg? A drogbeteg menedeket kaphat, ha nines hoi laknia, etelt kaphat, sterill tuket es fecskendoket hasznalhat a fertozes megelozese vegett. Ebbol az okbol kapnak ingyen ovszert is. Kulfoldon az ilyen jellegu tevekenyseget gyakran nem allami, karitati'v intezmenyek vegzik. Ennek a megkozelitesnek a to celja a drogbeteg szenvedeseinek enyhi'tese, eletenek meghosszabbitasa, es a fertozesveszely kikuszdbolese. Megbizhato, komoly kulfoldi felmeresek igazoljak, hogy a sterill tu es fecskendo hasznalataval sikerult a narkosok koreben dt szazalekon tartani az AIDS elofordulasat, mi'g mas allamokban az elofordulas negyvenszazalekos, pl. a Foldkozitenger menten elterulo allamokban. Az ilyen megkbzelitesmodnak a filozofiaja ertheto, de mint orvos ugy velem, a karosodas minimalizalasaval a drogbeteget nem szabaditjuk meg a drogtol. Csak arra kap lehetoseget, hogy jobban es tovabb eljen. Inkabb szocialis ellatas ez, amely a hosszantarto betegsegek eseteben elfogadhato. VeguI is a sterill tuk biztositasa csak a megfelelo felvilagositassal egyutt hoz eredmenyt, azaz kozben az AIDS elleni vedekezes mddszereirol is beszelni kell. A felvilagosito munka soran lehetoseg nyilik arra, hogy a drogbeteget a helyes iranyba, a gyogykezeltetes tele tereljuk. A rendszeres kapcsolat reven lehetoseg nyilik eras motivacio kialakitasara, amelynek eredmenye lehet, hogy az erintett buesut akar majd venni a drogtol. Az ismeretekhez, amelyekkel egy drogbetegnek rendelkeznie kellene, hozzatartozik az is, hogy a drogokat nem szabad egymassal keverni. PI. az alkohol es a heroin egyuttes fogyasztasa nagyon veszelyes. Az USA-ban, de Pozsonyban is sok ember halt mar meg igy. Mi a teendo, ha on a kezeles mellett dont? A gyogykezeles mellett dontes alatt az bn valodi, belso donteset ertjuk. Ra kell azonban mutatnunk a problema szelesebb osszefuggeseire. Mar a legelejen fontos megerteni, hogy nem rdvidtavu kezelesrol lesz szo, mint nathalaz vagy torokgyulladas eseten. Az az elkepzeles is helytelen, hogy rosszabb esetben olyan ez, mint egy vakbelmutet: „egykettdre tul leszek rajta“. A kemeny drogoktdl fuggo embernek tudatositania kell, hogy a kezeles tobb honapig, sot evig is eltarthat, es sok csalodassal, szenvedessel jar—ami a hozzatartozokra is vonatkozik. A kezeles nem a drogf uggosegbdl valo teljes kigyogyulast eredmenyezi, hanem olyan gyogyulast, amely altal a kliens hosszu idore, akar elete vegdig is absztinens maradhat. Idealis esetben atlagos vagy atlag feletti eletkort elhet meg, ami a kezeletlen narkosnak nem sikerul het. Ezert kell ovatosnak lennunk a gyors gyogyitasrol szdld hi'rek hallatan, melyet ilyen vagy olyan „szakember“ segitett elo. Ugyanis ilyesmi nem Idtezik. Az olyan hirek, hogy ez vagy az az enekes, aki azelott drogfuggo volt, kigyogyult, nagyon felrevezeto. Nem gyogyult ki, csak jobb vagy rosszabb terapian esett at. A valosag az, hogy aki mar egyszer drogfuggove valt, soha tobbe nem lesz olyan ember, mint a drog elott. Ha abba is hagyja a narkozast, hosszu idon at resen kell lennie, s bizonyos ertelemben jobban kell korlatoznia magat, mint masoknak. Ha a gyogyulas kifejezes egyaltalan helyesnek mondhato, akkor csak abban az ertelemben, hogy tarsadalmi es szocialis gyogyulast ertunk alatta. Ez azt jelenti, hogy az illeto drogfuggo ugyan, de nem fogyaszt kabitoszert. Munkaba lep, csaladot alapit, pozitiv, tartalmas eletet el. (folytatjuk) Az emberi agy a kiilso kbrnyezetbdl be6rkezo ingereket es informaciokat felveszi, atdolgozza, ertekeli, elraktarozza azokat, es biztositja a megfelelo reakeiokat rajuk. Egyidejuleg azonban a szervezetbol drkezd ingereket is feldolgozza, irdnyitja a kuldnbdzo dletfunkciokat 6s azok egyuttmukoddsdt. Parhuzamosan tehat biztositja, iranyitja 6s megszervezi a pszichikai tevdkenyseget, a viselkedest es a fiziologiai folyamatokat, amelyek viszont az alapvetd eletfunkeidkat szolgdljdk. Ldthatjuk tehdt, hogy minden inger 6s hatas, amelyek az emberre hatnak, alaveti magat egyfajta 6rtelmi felmeresnek, amely iranyitja viselkedesunket is. A kuldnbozo erzelmi megnyilvanulasok, affektusok 6s hangulat az adott hat6sokra, 6s ingerekre, de fbleg a fizioldgiai reakeiokra befolydssal vannak. Neha az ember sajat maga, tudatosan, dnkent lemond az ertelemszeru dontesekrdl es ertekelesdrol, amiteppen atel, es hagyja magat aldvetni az erzelmeknek, dszlelesnek es 6lm6nyeknek. Vannak esetek, amikor az a hatas, amely az ember pszichikajara hat, olyan erovel bir, hogy az megbenitja vagy eltompitja ertelmi kontrolljat. De megtortenik az is, amikor az ember alaveti magat a felelemnek, szomorusdgnak, haragnak, de ugyanugy drdmbknek, Ielkesed6snek, mikdzben lelke legmd- Iy6n tudatositja, hogy a reakcio, amelyet belsoleg atel es amely az adott helyzetben iranyitja cselekveseit, nem felel meg annak, ami tortent, es nines is ertelme, helytelen. Mindezek a pszichikai folyamatok befolyasoljdk az ember viselked6s6t, hatdssal vannak a szervezet kuldnbozd fiziologiai funkcioira, es ezaltal tudnak kivaltani m6ly valtozasokat. A testi nehezsegek es zavarok tulsulyanal sok ember, aki beteges felelemben, szorongdsban szenved, szakorvoshoz kerul — amig nem allapitjdk meg, hogy panaszanak lelki eredete van. A felelem, szorongas — amely nemesak az ember lelki allapotara van hatassal, hanem megzavarja a szervezet mGkod6s6t is — az alapja az un. 6rzelmi stressznek, amely fontos szerepet j6tszik az un. pszichoszomatikus betegs6gek kialakulasanal 6s fejlod6s6n6l. A szorongas hatasa alatt az agykereg es agyalatti strukturak szuksegteleniil nagym6rt6kben aktiv6l6dnak, 6s igy ezdltal valojdban mukbd6sk6ptelenn6 valnak. Ez a szetszort, rendezetlen ingerultseg id6zi eld, hogy az informaciok, amelyek az agyba 6rkeznek, elvesznek az ott kialakult „kuszasdgban“. Az ingerekre adott valaszok elt6rnek a helyes irdnybdl, „t6vutra t6rnek“, 6s ezaltal feleslegesek, zavaro hatasuak lesznek. A lelki thnyezdk tobbfelekeppen vesznek r6sz a betegsegek folyamataban. Van, amikor azok az eldidezoik, vagy eppen reszt vesznek azok sulyosbodasdnal, s nem utols6 sorban befolydsoljdk a testi, szervi betegsegek folyamatat. A legismertebb lelki eredetu betegsegek koze sorolhato az infarktus, a verkeringesi zavarok, cukorbetegseg es a gyomorfekely. KOLES ELEONORA pszichologus Dr. Lubomir Okruhlica rovata
