Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-20 / 8. szám
tailed. ' ■ Tudnak olvasni? Az alapiskolak also tagozatan, a hat—tizevesek neveleseben mindenkeppen ervenyesiilni keil annak a kdvetelmenynek, mely szerint a gyermekek testi 6s szellemi harmonikus fejlodeset tulterheles nelkul, az ismeretek, a felfedezes okozta orom megnyilvanulasanak lehetosegevel kell eldsegiteni. Ezen kiviil az iskola felelos a diakok tovabbtanulasahoz sziiks6ges jo felk6- sziteseert. Ez azt jelenti: nem csupan az alapveto tudasanyagot kell elsajatitaniuk, hanem az olvasdsban, irasban, a szamtanban 6s a logikus gondolkodas teren is bizonyos rutint kell szerezniuk. Az olvasni tudas a civilizalt ember legalapvetobb tulajdonsagai koze tartozik. A kovetkezo evezred elejen, amikor a jelenlegi kisiskolasok produktiv korukban lesznek, feltehetoen az olvasaskeszsegukre fokozottan szukseges lesz. Sokfele muszerrel kell majd kommunikalniuk, terminalok, adatbankok allnak rendelkezesukre, s ez a gyors olvasast es az elolvasott szoveg azonnali ertelmezeset feltetelezi. Ez a masodlagos olvasas viszont elkepzelhetetlen az alapok gyokeres elsajati'tasa nelkul. A nyelv es az irodalom az alapiskolakban a to tantargyak koze tartoznak, nyelvmuvelo es irodalomismerteto celjai vannak. A nyelvmuveles kereteben az olvasas gyakorlasa, illetve a nyelvtani szabalyok tudatositasa az elsorendu feladat. A pedagogus az olvasasorakon arra torekszik, hogy a tanulok helyesen es ertelmezve olvassanak megfelelo igenyes irodalmi es ismeretterjeszto szovegeket, megpedig ugy, hogy az orakon megtanultakat a tobbi tantargyak tanulasa, illetve az iskolan ki'vuli tevekenyseguk soran is tudjak ervenyesi'teni. Az olvasas tehat olyan tevekenyseg, amelyet az oktatas-tanulas folyaman, de a maganeletben is szinte allandoan vegzunk. Az olvasassal fejlesztjuk a beszelt nyelv kulturajat, a helyes legzes is megszokotta valik, es nem utolso sorban a megfelelo artikulacio is altala alakul ki. A tanulok ezaltal bovitik szokincsuket, tokeletesftik a mondatszerkesztest, a kerdes-feleletre, tehat a dialogusra va- 16 felkeszulesben is segft. Nem veletlenul gyakoroljak az elolvasott szovegek reprodukalasat, es az elmenyeik elmondasa is a beszedkeszseget fejleszti. A helyes, folyekony, tudatos es hangsulyos olvasas tehat noveli a szokincset, szoban konnyebben fejezik ki magukat a gyerekek, a beszedkulturajuk magasabb szintu es az elvontabb nyelveszkbzok irant is fogekonyabba valnak. A jelenleg ervenyes tantervek a kutatomunkak eredmenyeit figyelembe veve keszultek, es az olvasas-oktatas folyaman a regionalis kultura es irodalom is a korabbi elvarasoknak megfeleloen ervenyesi'theto. Azt is el kell mondanunk: bar az olvasas es az irodalmi neveles celjait a tantervekben ugy hataroztak meg, hogy az ismeretek bovitese es a kifejezokeszseg eloterbe keriilt, az iskolai gyakorlat, valamint az e teren vegzett felmeresek azt mutatjak, iskolainkban meg mindig vannak olyan tanulok, akiknek a helyes es folyekony olvasas komoly nehezseget okoz. Vegeztunk egy felmerest, hogy megallapftsuk, milyen szinten olvasnak a 2. es 3. evfolyamba jaro alapiskolasok. Harom fo szempontunk volt: az olvasas-technika szfnvonala, az olvasas modja es gyorsasaga. Ezek a felsorolt tenyezok ugyanis jelentosen visszatukrbzodnek a tanulok teljesftmenyeben, megpedig nemcsak az olvasasorakon, hanem a tobbi tantargy elsajatftasaban is. Osszesen 885 tanulo vett reszt a felmeresben. Pozsonyi es videki (Stara Tura es Galanta) iskolakban jartunk. Az olvasott szovegek 78-82 szot tartalmaztak, s a gyerekek atlagosan 10,02 hibat kovettek el. Ez bizony nem jo eredmeny. Ezzel elegedettek egyaltalan nem lehetunk es keresni kell azokat a modszereket, amelyekkel valtoztathatunk a helyzeten. Az olvasas gyorsasaga is elegtelen. Az atlagido az emlitett szoveg eseteben 80,2 masodperc volt. A legjobban olvaso gyerek 34, a leggyengebb pedig 394 masodperc alatt volt kepes „vegigmenni“ a szovegen. (Osszeveteskent: a felnottek percenkent 70—120 szot kepesek elolvasni. A gyorsasag attol fugg, mennyire sajatftottak el az olvasas technikajat, persze a szoveg milyensege — a szo es a mondatszerkezet, a szoveg tartalma — is meghatarozo.) A gyerekek kulbnbbzo hibakat kovettek el: legtobbszor a szavak, majd a szotagok olvasasanal akadtak meg, es legkevesebb gondot a hangok okoztak nekik. Ez azzal magyarazhato, hogy a szotagok szavakka valo osszekapcsolasakor nem rovidftik le az idot, tehat a szo nem jelenik meg elottiik mint egesz, es ezaltal zokkenokkel mondjak ki a szavakat. A szotagokkal kapcsolatban megoszlik a szakemberek velemenye. Mint fonetikai egyseget a beszedben termeszetes alkotoelemnek tartjuk. A szotagok mint egysegek olvasasa nagyon lenyeges, fontos alapjat kepezi a szavak olvasasanak. A felmeresbol viszont kiderult: meg a harmadikosok nagy resze is szotagolva olvas, ez pedig ellentetben all a nevelesi celkituzeseinkkel. Tovabbi emlitesre melto fogyatekossagok is megmutatkoztak: a nyelvfejlesztes nines a kfvant szinten, a fonetikai es a nyelvtani hibakat sem sikerult az elfogadhato mertekig kikuszobblni. A nyelvet es az irodalmat oktato pedagogusoknak korultekintobb figyelmet kellene szentelniuk e problemak felszamolasanak. Nagyobb onallosagra, alkotokeszsegre es dtletessegre van szukseg az orak tartalmi es tematikai elokeszftesekor. De meg kell emliteni a szulok szerepet is: a tanulok otthoni munkajat ok nagymertekben befoly asol hatjak, fokepp a gyakorlasban lehetnek segitsegukre. A felsoroltak alapjan csak ajanlani tudjuk, hogy az alapiskolak also tagozatan az olvasasra nagyobb hangsulyt kell helyezni. Sajnos, az idosebb pedagogusok keveset foglalkoznak az olvasas-tanftas korszeru modszereivel. Ok ragaszkodnak a megszokott, a hagyomanyos koncepciohoz, nem szfvesen kfserleteznek az ujabb formakkal. A fiatal nemzedekhez tartozo tanftoknak pedig nines kello gyakorlatunk, nem mindig tudjak beleelni magukat a gyermek-olvaso szerepebe, s ezert nehezen tudjak a kfvant eredmenyt elerni. Hianyzik a gyerekek hatekony motivacioja, sokszor a tanfto kovetesre melto peldajat sem fedezi fel a tanulo. Az irodalmi neveles soran olyan modszereket kell alkalmazni, amelyek felkeltik az erdeklodest. Igy valhatnak a kivancsi gyerekekbol aktiv, olvasni vagyo es szereto irodalomkedvelok. PHDR. JOLANA MANNIOVA Szlovakia nemzetkozi megitelese nem nevezheto poziti'vnak. A kormany ugyan probal javftani a helyzeten, s ezt szem elott tartva Vladimir Meciar miniszterelnok a kozelmultban nbhany kulfoldi latogatast tett. Milyen jelentoseget tulajdonit ezeknek az utaknak — errol kerdeztiik Lengyel Laszlot a Magyar Nepi Mozgalom titkarat. — Az orszag belso fejlodhse alapjan most mar nyilvanvalo, hogy a NATO-hoz valo csatlakozasunk khsni fog. Ennek a tenynek hs az egyeb negativ viszonyulasokellenere mindenkeppen pozitivan kell ertekelniink, hogy a kormhny keresi a kulfoldi kapcsolatok bovithshnek lehetoseget. A franciaorszagi, kfnai, japan hs torokorszagi latogatasok inkabb a gazdas^gi egyuttmukbdhs tovabbfejleszteset, a penzugyi forr&sok feltarasat, nem pedig politikai partnerek kereseset celoztak. Ezekkel az allamokkal aligha lehetunk egyenrangu tarsak, legfeljebb tamogatjak a NATO-ba va!6 belepesi szandekunkat, illetve csatlakozasunkat az europai strukturakhoz. — A franciaorszagi latogatast Mediar kormanyfo igen pozitivan mdl* tatta... — Valdban elegedetten szblt rola, de nehany nap elteltevel Jan Slota, a kormanykoalfcioban Ihvo Szlovak Nemzeti Part elnbke rdszt vett a nacionalista partokat tombritb Nemzeti Front franciaorszagi kongresszusan, sot elmondta, szeretne, ha a kovetkezo europai tanacskozasukat Szlovakiaban tartanak. Ezzel mintegy paralizalta Meciar „sikeret", aki raadasul nem is ftelte el koalfcios partnerenek lepeset, es az esetleges kongresszus szervezest sem kommentalta. — On szerint mi az oka annak, hogy Szlovakia a kiilfold erthkrendjhben „lecsuszott“ a rangldtrarol? —Az alapveto fogyatekossagot abban latom, hogy az 1994-es valasztasok ota a Szlovak Kormany nem Ibpett fel egyertelmuen, a koalfcios partnerek viszont nyiltan ellenzik a NATO-hoz valo csatlakozast, es megkerdojeleztek az egesz integracios folyamatot. Kiilpolitikajaban nem voltak olyan megnyilvanulasok, amelyek szilard elhatarozasokon alapultak. Ez nem csupan a jelenlegi kormanyra vonatkozik. Koncepcio nelkul, „uresjaratokkal“ nem lehet kulpolitikat csinalni. A gazdasagi kapcsolatok fejleszteshnek az itthoni rendezett pdnzugyi politika az alapja. Ez sem mondhato kifogastalannak. — Es a jovore ndzve? —T udatosftanunk kell: a konkret gazdasagi kapcsolathpiths Ihtfontossagu szamunkra. Sajnos az is thny: mi csupan oda mehetunk, ahol kinyitj&k szamunkra az ajtbt. Az Europaba vezeto uton egy fontos elvet kell betartanunk: nem mehetunk hattal, ugyanis az ottlbvok ezt ugy ertelmezhetik: tavozb helyzetben vagyunk. T. P. Hattal Europaba?
