Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-23 / 6. szám

Kertesznaptar Aprilis kozepeig i. Sokaig az a nezet uralkodott, hogy a „szelsoseges“ talajtipusok kivetelevel masutt mikroelemhiannyal nem kell szamolni. Az utobbi evek gyakorlata vi­­szont bebizonyftotta, hogy a mikroelemhiany nemcsak a termes mennyiseget csokkenti, hanem annak minoseget is rontja. Ezert a novenyek taplalasanal a szukseges nitrogen, fosz­­for es kalium mellett mikroelemeket is ki kell juttatnunk. A mikroelemeket magcsavazas, no­­venyvedelemmel egybekotott lombtra­­gyazas, vagy a talajba bedolgozva bo­­csathatjuk a novenyek rendelkezesere. A szakirodalom adatai szerint peldaul a bor permettragyazassal torteno kijut­­tatasaval (aszalyos idoben) 10—25%­­kal mersekelheto a termeskieses. A legismertebb klor nelkuli mikroelem­­tragyak koze tartoznak a Herbafert 1—5 es a Herbasyn 1—5 termekcsa­­ladok, amelyek az alapmutragyakon (nitrogen, foszfor, kalium) kivul vasat, mangant, cinket, rezet, bort, magnezi­­umot, kobaltot, molibdent tartalmaz­­nak. A Herbafert 1 diszfak es cserjek, va­­lamint a gyep; a Herbafert 2 a kulonfe­­le gyumolcsfak es zoldsegfelek; a Herbafert 3 a ribiszke, egres, malna es az eper mikroigenyet hivatott kielegite­­ni. A Herbafert 4 az uborka, a fejes sa­­lata, a spenot; a Herbafert 5 pedig a gybkerzoldsegek (sargarepa, paszti­­nak, petrezselyem, zeller) mikroelemes tragyazasara szolgal. A Herbasyn 1 rozsara, krizantemra, szegfure; a Herbasyn 2 a kulonfele cserepes es kerti viragokra; a Herbasyn 3 viragokra es zoldsegfelekre egyarant ajanlhato. A Herbasyn 4-gyel a karfiol, a kel es a paradicsom mellett a viragok is tragyazhatok. A Herbasyn 5 mikro­­elem-tartalma a viragzat es termesko­­test segfti elo. II. A magrol vetett es a hajtatott hagyma­­ban, valamint a fok- es a porehagyma­­ban felbecsulhetetlen karokat okozhat a pbrbaknazolegy. Evente altalaban egy, de ket nemzedeke is lehet. A ta­­vaszi nemzedeke foleg az oszi ultete­su zoldhagy mat, a magrol vetett hagy­­mat es a fokhagymat, a nyari pedig a porehagymat karositja. Huvos, csapadekos idojaras eseten az elso nemzedeke mar aprilis elso fe­­leben rajzik. A nosteny — a hagyma­­felek 2-3 leveles stadiumaban — a le­­velcsucsokat fentrol lefele ragja. A ra­­gasnyomok apro feher pontok formajaban mutatkoznak (errol lehet felismerni a kartevo jelenletet). Ezek megjeleneset kbvetoen 7—10 nap el­­teltevel kezdjuk meg a vegyszeres no­­venyvedelmet, amelyet 10—14 napos idoszakonkent 2—3-szor megismet­­lunk. Majus vegen a larvak bebabozod­­nak (a bab barna 2 mm hosszu), s ilyenkor a permetezes mar nem hasz­­nal. A petebol kikelo 2. larvanemzedek (augusztus, szeptember) foleg a pore­­hagymat karositja. A poreaknazolegy ellen a Basudin 60 EC, a Diazinon 60 EC es a Diazol 60 EC 0,1 %-os tomenysegu oldataval ve­­dekezhetunk. Permetezeskor foleg a hagymafelek nyaki reszet kell jol beaz­­tatni, s a permetlehez ajanlatos nedve­­sftoszert is adagolni. Az emlftett noveny­­vedo szerekkel a fogyasztasra szant zoldhagymat is permetezhetjuk, mivel az elelmezes-egeszsegugyi varakoza­­si idejuk mindossze 7 nap. III. Most mar—a termohelyi adottsagok­­tol fiiggetlenul — mindenutt nyissuk ki a fedett szoloket. A hirtelen felmele­­gedes kovetkezteben ugyanis a rugyek kipallasa nagy karokat okozhat. A lehu­­zott szalvesszoket nagyon ovatosan szabadftsuk ki, mert a rugyeket konnyen megserthetjuk, letorhetjuk. Egyuttal ve­­gezzuk el a harmatgyokerezest is. A harmatgyokerzet a nevet onnan kapta, hogy kifejlodese kezdeten a kisebb mennyisegu csapadekot, igy a harma­­tot is kepes ertekesiteni. A talaj felszi­­nehez igen kozel vagy felette kepzodbtt harmatgyokerek ugyanis az apoIasi munkak soran konnyen serulhetnek, a gyomirtoszerek is karosithatjak, a sza­­razsag is erosebben hat rajuk, s a teli fagyok is konnyebben elpusztithatjak, mint a melyen kepzodo oldal- es talp­­gyokereket. A harmatgyokerek pusztu­­lasa — idovel annyira megerbsodnek, hogy atveszik az alany gyokerzetenek szerepet — vegul is azzal jar, hogy a tokek mindjobban legyengulnek, majd kipusztulnak. Sohasem szabad tehat el­­mulasztanunk tavasz idejen es nyar vegen a harmatgyokerezest, mert ez­­zel tokeinket vedjuk, erositjuk. Meg kell kezdenunk a szolo kora ta­­vaszi kartevoi elleni vedekezest is, mi­vel idoszeruve valhat a kendermagbo­­garak elleni novenyvedelem. Ellenuk tobb szer kozul valaszthatunk: Roldan, Ultracit, Lannate, Vaztak, Cymbush. Ezek a szoloilonca, a szblbeszeleny es a szolbmolyok ellen is hatekonyak. Ha a mult evben a tokek levelein a vashi­­any jegyei mutatkoztak, akkor most re­­szesftjuk a tokeket vaskelatos tap­­anyag-utanpotlasban. Erre a Sequestren 138-Fe es a Clorofen al­­kalmas. IV. A csemegeuborka lisztharmat elle­ni vedekezesben a Fundalozos csava­­zassal igen jo eredmenyt erhetunk el. A csavazas egyszeru, hazilag is konnyen vegezheto: 10 ml vizhez 0,3 g Fundazol 50 WP-t adjunk. A szer ha­­tasfokat noveli, ha az oldathoz nedve­­sftoszert is adagolunk. Az oldatot jol osszerazva az elkeszitett vetomagra ontjuk. Harom percig aztassuk, majd szetterftve szobahomersekleten szarft­­suk. A szarftas utani elso, 10. es 25. na­­pokon vetett magokbol kikelt novenyek, a vetes utan a 35. napon meg vedet­­tek. A csavazott magok 2—4 nappal ko­­rabban kelnek, a novenyeken tobb a le­­velek szama, hosszabbak a hajtasok, s korabbi a viragzas. A csavazast elso­­sorban a sajat termesbol gyujtott veto­mag eseteben alkalmazzuk! V. Egynyarinak azokat a viragokat ne­­vezziik, amelyeknek a magjat tavasszal vetjuk, nyaron fejlodnek ki, magot erlel­­nek es az oszi fagyok kovetkezteben el­­pusztulnak. Kozuluka melegigenyese­­ket—gombocska, oroszlanszaj, bego­nia, petunia, zsalya, budoske, verbena, vasvirag, kinai szegfu, nyari viola, mar­­gareta stb. — tanacsos elonevelni. A vetesre elokeszftett fold legyen friss, la­­za, morzsas, vfztarto es tapanyagokban gazdag. A palantadules megelozese erdekeben keverjunk a talajba egy ke­­ves Orthocid vagy Fundazol gomba­­blo szert. Az apro magvakat kretapor­­ral keverjuk ossze, igy vetesuk egyen­­letesebb lesz. A makszemnyi apro magvakbol ne vessunk sokat. Az apro magvakat folddel takarni nem kell, a na­­gyobbakat is csak vekonyan. Vetest kbvetoen a talajt vigyazva bntozzuk be es bon'tsunk ra foliat a kelesig. Vilagos meleg helyen (20—22 C-fokos szoba­­homersekleten) a magvak nehany nap alatt kikelnek. Ekkor a foliat tavolitsuk el, az attuzdelest azonban csak akkor kezdjuk el, amikor a kis novenyek mar osszeemek. 4-5 hetes korban a palan­­takat (2 ujjnyi tavolsagra, kettesevel) at­­tuzdelhetjuk, vagy kulon edenykebe at­­ultetjijk. Igy a palantak eroteljesebben fejlodnek es kevesbe sfnylik meg a szabadba valo kiultetest. A hidegturb es az atultetest nem ked­­velo fajtakat—kbromvirag, napraforgo, seprofu, csillagfurt, porcsinrozsa, szar­­kalab, illatos rezeda, fatyolka stb. — a kertben allando helyre vetjuk. Ennek modja hasonlo az elbzohbz, azonban egysegnyi teruletre joval kevesebb ma­got vessunk, nehogy tulsagosan sokat kelljen ritkitanunk. A vetest a homersek­­lettol fuggoen takarni kell, meg a keles utan is, ha ejszaka huvos van. CSIBA LASZLO Vdllalkozdi engedely alapjdn for* ditbi ds tolmacsi tevekenyshget vdgzek. Ennek soran hasznd­­lom a szuleim szemelyautojat. Beszdmithatom-e a kiadasokba az ilzemanyag*fogyasztdst? — khrdezi F. J. kiralyhelmeci olva­­sonk. A kerdesbol nem tunik ki egyertel­­muen az autohasznalat jogi alap­­ja. Ha az autot kolcsonkerte a szii­­leitol a vallalkozassal kapcsolatos feladatok vegzesere, akkor erve­­nyesitheti a szolgalati utak lebonyo­­litasaval bsszefuggo uzemanyag­­fogyasztast. Ezen kivul a kiadasi te­­telkent elszamolhatja a kblcsonbe vett autoert jaro teritest is, ha szu­­leivel berleti szerzodestkbt. Abban az esetben, ha a Polgari Torveny­­konyv 659. §-a ertelmeben dijmen­­tesen kolcsonadjak a szulei a sze­­melyautot, akkor csak az uzem­­anyag-fogyasztast konyvelhetne el a kiadasokban. Mint termeszetes szemely foly­­tatok vallalkozasi tevekenyse­­get. 1996 novembereben uj iro­­daba koltdztem, amelyet berlek. A tulajdonosnak egy osszeg-Kezelt (balrol) es kezeletlen magbol (jobbra) kelt csemegeuborka a vetes uthni 25. napon Kbromvirag: aprilis elejen vegleges helyere sorba vetjuk 20—25 cm-es sortavolsagra. A kikelt fiatal nove­­nyeket 8—10 cm-es totavolsagra rit­­kitjuk

Next

/
Thumbnails
Contents