Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-23 / 6. szám

d y u u t-j I-111 u J=saaMDD 10. Sokkal konnyebb abbahagyni a drog hasznalatat, mint allandoan ellenallni a kiser­­tesnek, amely a drog elvez.etere csabit ujra es ujra. Mit lehet tenni? Folytass uk egy masik nyakatekert ertelme­­z£si csomaggal, amely nemcsak a laiku­­sokra, a kliensekre is jellemzo. „Hagyd ab­ba rbgton! Minden azon mulik, beve­­szed-e az ujabb adagot. Ha nem vagy kdpes ellenallni, lehetetlen vagy, buta, hdlatlan, es j6l oda kdne neked vdg ni!“ Biztosfthatok mindenkit, hogy voltak 6s vannak ilyen kiserletek, hatdkonysaguk elenydszo. Az ezt a nezetet vallok elfelej­­tik, hogy a drogf uggoseget nem buntetni, hanem kezelni kell. Miben is kuldnbdzik a kemeny drogoktol valo f uggoseg mas fug­­gosegektdl? Elsosorban abban, hogy sok­kal erosebb. Ebbol adodik, hogy a fuggo­­seg gyorsan alakul ki mindenkinel. Nem is­­merek drogfogyasztot, aki ne lenne fuggosegben. A kemeny drogot fogyasz­­tok nehezebben valnak absztinensse es gyorsabban visszaternek a drogfogyasz­­tashoz, gyakrabban mondanak csodot. Fontosnak tartom hangsulyozni: nagyon nehez a heroinista helyzete. Vegyuk csak a dohanyosokat, hanyszor szivjak el az „utolsot“, hogy a soha tobbe elmeletet egy ujabb cigarettaval sdrtsdk meg. „Ezerszer abba tudtam hagyni, csak hogyan drjem el, hogy ne kezdjem el ujra“, mondjak so­­kan. Meg kell erteni, hogy a drogfuggo va­­loban abba akarja hagyni. Nem akarja kornyezetet felrevezetni, nem tehet konnyelmu igereteket. Mas dolog a helyes ut meglelese es mas dolog a megvalosi­­tas. Talan ugy tunhet, hogy vedem a drog­­betegeket. Tudatositom viszont, hogy az olyan beszed mdgott, mint a „mar abba­­hagytam, csak penzre, erre-arra van szuk­­segem, hogy sikeruljon", a felrevezetes, a penzszerzes szandeka bujik meg. „Hogyan is van ez veled? Abba akarod hagyni, vagy nem?“— teszi fol a kerdest sok szulo, hozzatartozb. Engedtessek meg, hogy a narkbs soha ki nem mondott valaszat elmondjam: Igen is, meg nem is. A khrdest feltevok sokszor csodalkoznak, miert nem valaszol a narkos. Sokak sze­­rint az egyetlen helyes valasz az igen. Sok szulo, barat a narkosbol kikenyszerfti ezt a valaszt, de akkor ne varja, hogy valaha is igazat fog a narkostol hallani. Logikat­­lannak tunik, hogy az en valaszom all ko­­zelebb a helyes valaszhoz, hiszen a szu­lo, barat vegul is nem tudja ugy iranyfta­­ni a dolgokat, ahogy szeretne — a sikeres gyogyulas fele. Ra kell mutatnom, hogy a kemeny narkdsoknal nehezebb a valasz­­adas, mint sokan gondolnak. A narkbs egyszer ugy hrzi, igen, masszor nem, sokszor valtoztatja allaspontjat. Ebben latom a hozzatartozok ertetlensegenek okat. De: ez tukrozi a drogbeteg lelkivila­­ganak di namikajat, akar tetszik, akar nem. Sokkal rosszabb a helyzet, ha a hozzatar­­tozo panikba vagy ketsegbe esik. Az az ember, aki kozel all a narkoshoz, erzelmi fuggosegben van tole. Sok stresszt az erintettel egy utt vhszel at. Megprobal be­­jutni az o vilagaba, kulonbozo, foleg meg­­valosithatatlan gybgymbdokkal probalja keresni a kiutat. Abban bfzik, hogy ez lesz az utolso adag, es a gyogyulas utan visszater a normalis elet. Mindez dnamf­­tas. Nem hiaba allftjak sokan, hogy a be­­tegekkel egyiitt a hozzatartozokat is ke­zelni kellene. A hozzatartozok gyakori reakcioja a drog­beteg elutasitasa, mert az becsapta, meg­­lopta oket annak ellenere, hogy meg­­igerte, tobbe nem teszi. „Mar egyaltalan nem lehet neked hinni!" E megallapitas­­nak allanddan a tanuja vagyok. No de: a narkosnak nem is lehet hinni, egeszen ad­­dig, ami'g narkozni fog. Sot maga a heroinista sem hisz onmagaban, nem hi­­szi, hogy igereteit meg tudna valosftani. Tdbbnyire nemcsak kornyezetenek, sajat maganak is hazudik. Meg mielott ugy hataroznak, hogy a siral­­mas helyzetet meg kell oldani, gondolkoz­­zanak el az elobbieken. Tudatosftani kell a fuggoseget, mert rekreacios narkozas nines. Elsosorban a kliensnek kell tudato­­sftania, abbahagyja-e a drogfogyasztast, vagy sem. Nem csak a masok altal gya­­korolt nyomas az indok? Miert akarja egy narkbs abbahagyni? Ebbol a szemszdgbol kell a kerdest megkdzeh'teniuka hozzatar­­tozoknak, meg mielott akeioba lepnenek. Bar legszivesebben minden tovabbi mer­­legeles nelkul kezukbe vennek a kezdeme­­nyezest, mert a kliens „egyedul nem tud vagy nem is akar“ dbnteni. Sajnos, ha maga a narkbs nem akar valtoztatni a helyzeten, a hozzatartozok vajmi keveset tehetnek. Ez nemcsak a hozzatartozokra, a terapeutakra is vonatkozik. (folytatjuk) Nem jogos? ben kifizetem az els# tizenket hdnap haszndlatadrt jaro bdr­­letet, khsobb pedig a berletet negyeddvenkent fizetem majd. Elszamolhatom kiadaskent az 1996-ban kifizetett egesz evi lakbdrt ?—drdeklodik egy zselizi olvasdnk. Ez nem lehetseges. A jovedelmi adorol szdld torveny 24. §-a 2. bekezdese h/ pontja ertelmeben az adofizeto csak az adozasi ido­­szakra eso berletet kony velheti el kiadaskent. Tehat az 1996-os ev­­ben esupan a novemberre es de­­cemberre kifizetett berleti di'jat kony velheti el. Iden mar folyama­­tosan, tizenkethonapos reszle­­tekben el lehet konyvelni a ber­letet. Napjainkban mindennaposnak szami­­tanakaz emberekkiilbnbozd agresszi'v megnyilvanulasai. A szakirodalom sze­­rint agresszionak nevezijnk minden olyan szandekos cselekvest, amely­­nek inditeka, hogy valakinek vagy va­­laminek kart, sdrelmet vagy fajdalmat okozzon. Nagyon gyakran felmertil a kerdest eszkoz-e az agresszio, vagy cel? Ha valaki azdrt folyamodik agresszidhoz, mert valamilyen tervet, celjat, elkepze­­lesdt csak (gy latja megvalosfthatdnak, instrumentalis (eszkozi), ha pedig azdrt, mert valami belso indulat keszteti arra, hogy a masiknak fajdalmat, kellemet­­lenseget okozzon, indulati agresszidrol beszelunk. Amikor a harom-ndgyeves gyermek ki­­csavarja kisebb tarsa kezebdl a jatekot, amelyre nagyon vagyik, instrumentalis agresszidt kdvet el, de ha a jathkot az dvo neni a kisebbnek iteli es ezert a na­­gyobb gyermek haragjaban meguti a pajtasat, ez mar indulati agresszid. Termdszetesen a kdt agresszi'v maga­­tartas motivumai keverednek. A szemhly feld iranyuld cdltudatos agressziomegnyilvanulasokmasfel-ket­­eves kor tajan jelentkeznek. A kisgyer­mekekaltalaban nem tudjak megdrizni haragjukat: az uj ingerek pillanatok alatt elterelik figyelmuket serelmukrol. A gyermeki agresszid formaja a neveld el­­lenakcid es a neveloi hrzekenyseg vi­­szonyaban alakul. A nyilt agresszidt a legtobb szulo nem turi el, ds ennek ha­­tasara mar kdteves korban megjelennek ennek szimbolikus formai: a nyafogas, a duzzogas, rossz kedv, feleselds. A gyerekeknel fokozatosan kialakulo ki­­vancsisag, a kibontakozo ertelem kovet­­kezmdnyekent a gyermek szemben ta­­lalja magat a kotelessegek es tilalmak, tabuk rendszerevel. Amikor szeretne megtenni valamit, de nem szabad, ds amikor meg kellene tennie valamit, ami­­hez semmi kedve, a gyermekben harag, agresszivitas dbred. A szulo azonban egyre elutasitobban reagdl az agresszi­­ora. Fenyegetessel, veressel buntet. A gyermeknek fel kell mdrnie, hogy az ag­­resszidnak milyen formait hasznalhat­­ja legeredmenyesebben, vagyis mivel tud a legjobban artani, fajdalmat okoz­­ni a sziildnek ugy, hogy a viszonzas a leheto legkisebb legyen. Sokkal sulyosabb eset all fenn, amikor a szulovel szembeni agresszivitas nem jelenik meg a tudat szintjen, es igy a megtorlds sem tudatos. A gyermek dt­­vagytalanna valik, legyengul fizikai eronlete. Pontosan ugy viselkedik, mint­­ha valamilyen betegsdg lappangana benne, a szulok orvostol orvoshoz men­­nek, de az orvos nem allapft meg sem­­milyen el valtozast. Nem szabad megfeledkeznunk arrol, hogy nem minden agresszid negativ jellegu. A gyermek megtanulja bizo­­nyos formakban kifejezni agresszidjat. Pdldaul megtanulhatja megvddeni el­­veit, de nem ugy, hogy ellenfeldt fizi­­kailag tamadja meg. Az ilyen fajta ag­­resszio-megnyilvanulas nemcsak hogy elfogadhato, de szukseges is. KOLES ELEONORA pszichologus Dr. Lubomfr Okruhlica rovata

Next

/
Thumbnails
Contents