Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-23 / 6. szám
d y u u t-j I-111 u J=saaMDD 10. Sokkal konnyebb abbahagyni a drog hasznalatat, mint allandoan ellenallni a kisertesnek, amely a drog elvez.etere csabit ujra es ujra. Mit lehet tenni? Folytass uk egy masik nyakatekert ertelmez£si csomaggal, amely nemcsak a laikusokra, a kliensekre is jellemzo. „Hagyd abba rbgton! Minden azon mulik, beveszed-e az ujabb adagot. Ha nem vagy kdpes ellenallni, lehetetlen vagy, buta, hdlatlan, es j6l oda kdne neked vdg ni!“ Biztosfthatok mindenkit, hogy voltak 6s vannak ilyen kiserletek, hatdkonysaguk elenydszo. Az ezt a nezetet vallok elfelejtik, hogy a drogf uggoseget nem buntetni, hanem kezelni kell. Miben is kuldnbdzik a kemeny drogoktol valo f uggoseg mas fuggosegektdl? Elsosorban abban, hogy sokkal erosebb. Ebbol adodik, hogy a fuggoseg gyorsan alakul ki mindenkinel. Nem ismerek drogfogyasztot, aki ne lenne fuggosegben. A kemeny drogot fogyasztok nehezebben valnak absztinensse es gyorsabban visszaternek a drogfogyasztashoz, gyakrabban mondanak csodot. Fontosnak tartom hangsulyozni: nagyon nehez a heroinista helyzete. Vegyuk csak a dohanyosokat, hanyszor szivjak el az „utolsot“, hogy a soha tobbe elmeletet egy ujabb cigarettaval sdrtsdk meg. „Ezerszer abba tudtam hagyni, csak hogyan drjem el, hogy ne kezdjem el ujra“, mondjak sokan. Meg kell erteni, hogy a drogfuggo valoban abba akarja hagyni. Nem akarja kornyezetet felrevezetni, nem tehet konnyelmu igereteket. Mas dolog a helyes ut meglelese es mas dolog a megvalositas. Talan ugy tunhet, hogy vedem a drogbetegeket. Tudatositom viszont, hogy az olyan beszed mdgott, mint a „mar abbahagytam, csak penzre, erre-arra van szuksegem, hogy sikeruljon", a felrevezetes, a penzszerzes szandeka bujik meg. „Hogyan is van ez veled? Abba akarod hagyni, vagy nem?“— teszi fol a kerdest sok szulo, hozzatartozb. Engedtessek meg, hogy a narkbs soha ki nem mondott valaszat elmondjam: Igen is, meg nem is. A khrdest feltevok sokszor csodalkoznak, miert nem valaszol a narkos. Sokak szerint az egyetlen helyes valasz az igen. Sok szulo, barat a narkosbol kikenyszerfti ezt a valaszt, de akkor ne varja, hogy valaha is igazat fog a narkostol hallani. Logikatlannak tunik, hogy az en valaszom all kozelebb a helyes valaszhoz, hiszen a szulo, barat vegul is nem tudja ugy iranyftani a dolgokat, ahogy szeretne — a sikeres gyogyulas fele. Ra kell mutatnom, hogy a kemeny narkdsoknal nehezebb a valaszadas, mint sokan gondolnak. A narkbs egyszer ugy hrzi, igen, masszor nem, sokszor valtoztatja allaspontjat. Ebben latom a hozzatartozok ertetlensegenek okat. De: ez tukrozi a drogbeteg lelkivilaganak di namikajat, akar tetszik, akar nem. Sokkal rosszabb a helyzet, ha a hozzatartozo panikba vagy ketsegbe esik. Az az ember, aki kozel all a narkoshoz, erzelmi fuggosegben van tole. Sok stresszt az erintettel egy utt vhszel at. Megprobal bejutni az o vilagaba, kulonbozo, foleg megvalosithatatlan gybgymbdokkal probalja keresni a kiutat. Abban bfzik, hogy ez lesz az utolso adag, es a gyogyulas utan visszater a normalis elet. Mindez dnamftas. Nem hiaba allftjak sokan, hogy a betegekkel egyiitt a hozzatartozokat is kezelni kellene. A hozzatartozok gyakori reakcioja a drogbeteg elutasitasa, mert az becsapta, meglopta oket annak ellenere, hogy megigerte, tobbe nem teszi. „Mar egyaltalan nem lehet neked hinni!" E megallapitasnak allanddan a tanuja vagyok. No de: a narkosnak nem is lehet hinni, egeszen addig, ami'g narkozni fog. Sot maga a heroinista sem hisz onmagaban, nem hiszi, hogy igereteit meg tudna valosftani. Tdbbnyire nemcsak kornyezetenek, sajat maganak is hazudik. Meg mielott ugy hataroznak, hogy a siralmas helyzetet meg kell oldani, gondolkozzanak el az elobbieken. Tudatosftani kell a fuggoseget, mert rekreacios narkozas nines. Elsosorban a kliensnek kell tudatosftania, abbahagyja-e a drogfogyasztast, vagy sem. Nem csak a masok altal gyakorolt nyomas az indok? Miert akarja egy narkbs abbahagyni? Ebbol a szemszdgbol kell a kerdest megkdzeh'teniuka hozzatartozoknak, meg mielott akeioba lepnenek. Bar legszivesebben minden tovabbi merlegeles nelkul kezukbe vennek a kezdemenyezest, mert a kliens „egyedul nem tud vagy nem is akar“ dbnteni. Sajnos, ha maga a narkbs nem akar valtoztatni a helyzeten, a hozzatartozok vajmi keveset tehetnek. Ez nemcsak a hozzatartozokra, a terapeutakra is vonatkozik. (folytatjuk) Nem jogos? ben kifizetem az els# tizenket hdnap haszndlatadrt jaro bdrletet, khsobb pedig a berletet negyeddvenkent fizetem majd. Elszamolhatom kiadaskent az 1996-ban kifizetett egesz evi lakbdrt ?—drdeklodik egy zselizi olvasdnk. Ez nem lehetseges. A jovedelmi adorol szdld torveny 24. §-a 2. bekezdese h/ pontja ertelmeben az adofizeto csak az adozasi idoszakra eso berletet kony velheti el kiadaskent. Tehat az 1996-os evben esupan a novemberre es decemberre kifizetett berleti di'jat kony velheti el. Iden mar folyamatosan, tizenkethonapos reszletekben el lehet konyvelni a berletet. Napjainkban mindennaposnak szamitanakaz emberekkiilbnbozd agresszi'v megnyilvanulasai. A szakirodalom szerint agresszionak nevezijnk minden olyan szandekos cselekvest, amelynek inditeka, hogy valakinek vagy valaminek kart, sdrelmet vagy fajdalmat okozzon. Nagyon gyakran felmertil a kerdest eszkoz-e az agresszio, vagy cel? Ha valaki azdrt folyamodik agresszidhoz, mert valamilyen tervet, celjat, elkepzelesdt csak (gy latja megvalosfthatdnak, instrumentalis (eszkozi), ha pedig azdrt, mert valami belso indulat keszteti arra, hogy a masiknak fajdalmat, kellemetlenseget okozzon, indulati agresszidrol beszelunk. Amikor a harom-ndgyeves gyermek kicsavarja kisebb tarsa kezebdl a jatekot, amelyre nagyon vagyik, instrumentalis agresszidt kdvet el, de ha a jathkot az dvo neni a kisebbnek iteli es ezert a nagyobb gyermek haragjaban meguti a pajtasat, ez mar indulati agresszid. Termdszetesen a kdt agresszi'v magatartas motivumai keverednek. A szemhly feld iranyuld cdltudatos agressziomegnyilvanulasokmasfel-keteves kor tajan jelentkeznek. A kisgyermekekaltalaban nem tudjak megdrizni haragjukat: az uj ingerek pillanatok alatt elterelik figyelmuket serelmukrol. A gyermeki agresszid formaja a neveld ellenakcid es a neveloi hrzekenyseg viszonyaban alakul. A nyilt agresszidt a legtobb szulo nem turi el, ds ennek hatasara mar kdteves korban megjelennek ennek szimbolikus formai: a nyafogas, a duzzogas, rossz kedv, feleselds. A gyerekeknel fokozatosan kialakulo kivancsisag, a kibontakozo ertelem kovetkezmdnyekent a gyermek szemben talalja magat a kotelessegek es tilalmak, tabuk rendszerevel. Amikor szeretne megtenni valamit, de nem szabad, ds amikor meg kellene tennie valamit, amihez semmi kedve, a gyermekben harag, agresszivitas dbred. A szulo azonban egyre elutasitobban reagdl az agressziora. Fenyegetessel, veressel buntet. A gyermeknek fel kell mdrnie, hogy az agresszidnak milyen formait hasznalhatja legeredmenyesebben, vagyis mivel tud a legjobban artani, fajdalmat okozni a sziildnek ugy, hogy a viszonzas a leheto legkisebb legyen. Sokkal sulyosabb eset all fenn, amikor a szulovel szembeni agresszivitas nem jelenik meg a tudat szintjen, es igy a megtorlds sem tudatos. A gyermek dtvagytalanna valik, legyengul fizikai eronlete. Pontosan ugy viselkedik, mintha valamilyen betegsdg lappangana benne, a szulok orvostol orvoshoz mennek, de az orvos nem allapft meg semmilyen el valtozast. Nem szabad megfeledkeznunk arrol, hogy nem minden agresszid negativ jellegu. A gyermek megtanulja bizonyos formakban kifejezni agresszidjat. Pdldaul megtanulhatja megvddeni elveit, de nem ugy, hogy ellenfeldt fizikailag tamadja meg. Az ilyen fajta agresszio-megnyilvanulas nemcsak hogy elfogadhato, de szukseges is. KOLES ELEONORA pszichologus Dr. Lubomfr Okruhlica rovata
