Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-23 / 6. szám

kultast vegzi, zenei tanulmanyait folytatja, kenyerkeresete az uj­­saglras. Szabad idejeben tarisz­­nyajaban kenyerrel es Nietzsche­­vel siet a varos kornyeki hegyol­­dalba. A sajto korruptsaga visszataszitja. Inkabb zoldseget termel, maga talyigazza piacra, es meg elvezi is e foglalkozas Hodzsa-Naszreddin-szeru humo­ral Az egyetemet elvegezve csak evek mulva kap kinevezest a bu­­dapesti Fovarosi Konyvtarba. Szereny kis alias, de vegiil nem a napi sziiksegletet meglopva kell konyvet vennie. Szeles tajekozott­­sagaval a konyvtarralpotoltatja a nyugati es a keleti irodalom lenye­­ges hidnyait. Semmi kiilonos ese­­meny, olvas es tanul, tanul es ir. Nosztalgia a hasonlo szellemi ige­­nyii tarsak kozossegere. Ennek nyoma a Kerenyi Kdrollyal alapi­­tott, a George-kreis-szel bizonyos hasonlosagot elarulo Sziget mind­­ossze harom szama. Elso (es utol­­sd!) eleteben megjelent esszekote­­te a Lath at atlan tortenet, a tom­bolo latszattortenettel szemben „az elso es utolso lelek“ valodi tortenete (1943). Nehany utazas Dalmdcidba (vagy a, a gorogor­­szagi utazas sohasem valosulha­­tott meg), es mire a mcisodik vilag­­hdboruban ismet tartalekos szol­­galatra hivjakbe, ketszazotvennel tobbfolybirat-puhlikacio van mo­­gotte, otthondban pedig a kesz, ki­­adatlan miivek mellett ,,500 evre valo“ feldolgozatlan jegyzet­­anyag. Ismetfrontszolgalat. Buda­pest ostroma elott par honappal hazakeriilt Oroszorszagbol. Az itt­­honi szolgalatban a parancsnok­­saga alatt allo zsido munkaszol­­gdlatosokat elete kockaztatasa­­val hazaengedi. Csapatat Nemetorszagba vezenylik, o meg­­szokik, es a varos ostroma alatt katonaszokevenykent rejtozkodik. 1945-ben Budapest felszabadul, de ekkorra otthonat konyvtara­­val, kezirataival, eddigi eletenek minden lathatb nyomdval egyiitt a bombatamadas megsemmisitette. A uj eraban nala meglepo aktivi­­tdsba kezd. Vilagirodalmi antolo­­giat szerkeszt, zsebkonyvsorozatot ad ki, amelybenfdozbfidban, ter­­meszettudomanyban, tdrsadalom­­tudomanyban, pszichologiaban, miiveszetelmeletben szinte egy csapasra klvan jelt adni mindar­­rol, amiben az orszag, mondjukot­­ven evvel, lemaradt (Heidegger, W. Heisenberg, J.H. Jeans, Valery, Mannheim, N.H. Nilsson, J. C. Powys, J. Strachey stb.). Ha a ket vilaghaboru kozti Magyar­­orszag klerikalis es reakcionarius szorongasaban csak az elfogulat­­lanok es erzekeny hallasuak fi­­gyeltek fel jelentosegere, 1947- ben, a konyvkiadds allamosltasa­­kor ellensegessegfogadja. Lukacs Gvorgy visszautasltja a sorozat­­ban valo egyilttmiikbdest, „egye­­lore nem Idt/a idoszerunek ha­­sonlo miivekkiadasdt“. A soroza­­tot betiltjak, a sajto ala rendezett, meg nem jelent miivekzuzddba ke­­riilnek. Hamvas Beldt sorozatos tamadasok erik, s 1948-ban konyvtari allasat elveszti. Tobbe nem publikal. Egy teljes esztendbt tolt el ezt kovetoen egy erdei hd­­zikoban, ahol egyik ifjukori esz­­menykepehez, Thoreu-hoz hason­­lo eletet folytat. Ismet foldmiive­­les, napszam, s kozben meglrja a pyropais myriodermatikos, a tizezerboril lelek nagy regenyet, a Karnevdlt, ami huszas evei ota erett benne. A videki elet igy tart­­hatatlan, nemcsak anyagilag, a kozviszonyok nem engedik meg a sehova sem tartozast. Mas va­­lasztas nem leven, elmegy egy si­­var.felso-tiszai eromii epitesehez munkasnak, tavol a csalddtol, a fovarostol, a kbnyvtdraktbl. Het­­vegeken hazamegy ,,konyveket cserel", es sulyosan megrakott hatizsakkal hetfo hajnalban vissza. Tobb mint egy evtizeden at a hajnali, a keso esti orakban itt irja meg eletmiivenek mind terjedelemben, mind erettsegre nezve legjelentosebb reszet. Mi­­utan a letminimumot sem fedezo nyugdijat megszerezte, es eddig fogyhatatlannak latszo fizikai ereje megroskadt, hazater a fo­­varosba, es visszater az orokke kedves, kerti munkdhoz. Fanye­­ses, meg ket regeny, szblokotbzes, meg egy esszekotet, azutan na­­gyon megcsendesedett. A vegso miivet, amire kesziilt, a Scientia aeternat jegyzetekben hagyta hatra, talan mert annyira keszen volt benne a „mii, ami az embe­­ri elet anyagabol kesziil, ami mintha vegleges anyaga lenne annak, ami veszendo“, hogy nem volt mit leirnia. Aki vele elt, 1968-ban, halala eveben ugy lat­­ta, elerte nemcsak a konstellacio felszamolasdt (a kepessegek gya­­korlasat, ahogy mondtaj'eladta), hanem a letnek azt a hatardt, ahol a lenyeges dolgok helyiikre keriilnek, ahol az bsszeiitkozes, a tragedia megsemmisiil, a sors­­bol valo kilepest.-bn-Hamvas Bela Karneval (reszlet) Vidal ragyujt. Nehany szoval valaszol, es a fustot fujja. A motto a kovetkezo: Uram, Istenem, ovj meg engem a jo emberektol. Tulajdonkeppen kierkegaard-i szentbe­­szed, megiratlan osszes muveim otodik koteteben. Az en muveimben az a legszebb, hogy megi'ratlanok, es azokat meg Herstal Raimund sem fogja olvasni. Orult elegtetel. Ez az ovohely, esetleg a kenyszermunkatabor vagy a fo­­golytabor vagy a tarsberlet, vagyis olyan hely filozofiaja, szeles meretekben es megfelelo melysegben, ahol az em­­berek kenyszerbol vannak insegben, es igy egyik a ma­­siknak minden erejevel segitsegere van. A kblcsbnos se­­gitseg, amely targyrol Kropotkin herceg oly szep konyvet irt. Mi, kerem, errol a targyrol a leheto legkozvetlenebb tapasztalatok szereztunk. Amikor egy baratom a haboru utan Svajcbol hazajott, elenken es pirospozsgasan, ah, mondom neki, on itt kbzottunk olyan, mint a divatbol ki­­ment pojaca. Miert? kerdi megutkozve es meltan megsert­­ve. Olyan ezerkilencszaznegyvennegy elotti area van, mondom. Ugy, szol 6, es mit jelent ez? Onnek rancuneje van irantam, mert egy sereg folbsleges es hulye szenve­­dest onnel nem csinaltam vegig? Lehet, mondom en, de ezalatt nekiink itt kulbnos mertekeink alakultak ki. Olya­­nok peldaul, hogy ime, itt ez a homo sapiens, vajon haj­­lando lennek-e vele az ovohelyen hat hetet eltolteni? Er­­dekes mertek, ugye? Ha nem neznek oda, a parnat fejem alol kihuzna-e? Ejszaka, ha alszom, zsebembol kiszed­­ne-e utolso cigarettamat? megkerne-e arra, hogy bn he­­lyett ejszaka menjek ki agyukat tolni, es fgerne erte tiz di­­ot, de mikor hajnalban a tiz diot kernem, azt mondana, saj­­nos mar nines, es egyebkent is nem helyette mentem. Mondom svajci baratomnak, en onnel az ovohelyen sem­mi penzert sem lennek hajlando meg huszonnegy orat sem eltolteni. On az en mertekemet nem uti meg. Azt hiszi, hogy meglopnam? kerdi 6. Talan nem, valaszolom, bn jo ember, es en az ovohelyen fogadalmat tettem, hogy ezentul a jo embereket messze el fogom kerulni. Istenem, Atyam, ovj meg engem a jo emberektol! Muvemben ab­­bol fogok kiindulni, hogy Jezus a jo emberekkel szoba sem allt. Ez aztan az emberismeret. Pedig nem is volt ovohe­­lyen, sem tarsberletben. Minek allt volna veluk szoba? Ok nelkule is egeszen kitunoen megvoltak, nem is volt sziik­­segiik rea, mert kerem szepen, a jo emberek nem szorul­­nak a Megvaltora, ok nyilegyenes osvenyen, botlas nel­­kul haladnak jol megerdemelt udvosseguk tele. Ok sajat josagukkal mindig segitenek magukon, sohasem estek el, a legtobben mertekletesen meg is gazdagodtak. Egy ilyen jo embertol egyszer vallasos vitan azt kerdeztek: hat onnek mi a velemenye? Mire o lagyan: nezze, en az ilyen Isten-dolgokrol nem sokat gondolkoztam, nekem mindig eleg turhetoen ment. Na ugye, mondom. Nines neki meg­­valtora szuksege. Neki mindig eleg turhetoen ment. Je­zus vamszedokkel es kurvakkal baratkozott. Istenem, Atyam, ovj meg attol, hogy jo ferjem legyen, es jo felese­­folytatas a 10. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents