Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-04 / 1. szám
Sarosfatol Orsovaig, majd a miniszterelnoki szekig Ha a Csallokozben emlektablat allitanank az 1848-49-es szabadsagharc harcosainak, ugy Bitto Istvan neve elokelo helyen volna. Bitto Istvan 1822. majus 3-an Sarosfan sziiletett. Jogi tanulmanyainak befejezese utan Pozsony varmegye szolgalataba lepett. A megyei kozeletben kora ifjusagatol fogva a szabadelvu eszmek tantorithatatlan hive volt. Moson megyeben mint aljegyzo, majd Pozsony megyeben mint szolgabird mukbddtt. Bitto Istvan mindvegig fegyverrel szolgalta a szabadsagharcot, ott volt Debrecenben, Szegeden, majd Szemere Bertalannal egyiitt lepte at a hatart Orsovanal. Ket evig ette az emigransok keseru kenyeret. 1851-ben visszatert az emigraciabol es a sarosfai birtokan gazdalkodott, ahol a korabeli sajto szerint „passziv hazafi” volt. Politikai palyafutasa sokakat meglepett. 1848-ban az also-csalldkdzi valasztokeriilet orszaggulesi kepviseloje. Rendithetetlen baratja, kbvetoje es kedvence Deak Ferencnek. 1861-ben, majd 1865-ben a szigetvari valaszo-keriilet orszaggyulesi kepviseloje. Negyvenhatevesen 1868-bana kepviselohaz elnoke, majd az Andrassy-kabinetben igazsagiigyminiszter. Politikai palyafutasa 1874-ben jut a delelore, amikor a kiraly Bitto Istvant bizza meg a kormanyalakitassal. „A szereny Bitto szabodik, kicsinyli tehetseget ily nagy feladatra, de a kiraly nem enged s Bitto megalakitja a kormanyt”, iija a korabeli sajto. O volt a Deak-part utolso miniszterelnoke. Kozel i baratai azt mondjak, hogy apro termetu ember volt, villogo, athato, szinte befurodd tekintetu szemekkel, elenk mozdulatokkal. A korabeli sajtobol, valamint a politikustarsainak a visszaemlekezeseibol tudjuk, hogy Bitto Istvan „sokszor egesz ejjeleken at tanult a referenseitol, ha jelentosebb iigyben donteni akart”. Bitto mondasa es hitvallasa a mult szazad utolso harmadaban szalloigeve lett: „A legnehezebb dolog parancsolni tudni s hogy ezt elsajatithassa az ember, az engedelmesseghez kell magat szoktatnia”. Ezzel azt akarta kifejezni, hogy a jozan erveknek engedelmeskedjen a parancsolo, ne a sajat szeszelyeinek. A hivatalnokoktol is szorgalmat es nagy lelkiismeretesseget kovetelt. Szamos esetben a meltosagos fotanacsos ur (urak) porral lepett asztalara ujjaval irta oda: „Itt jart Bitto Istvan!” Ettol kezdodoen a fotanacsos ur is bejart a munkahelyere. Deak partjaban ot illette meg az elso helyek egyike. „Bitto nagyon jelentekeny ember nagyon kozelrol” - mondja rola Kemeny Zsigmond. A Pesti Naplo 1871- ben fija Bittorol: „Egyenisege ritka kedvessegu, modora lebilincseld, figyelme nagy dolgokra es apro reszletekre egyarant kiterjed”. Grof Andrassy „kivaloan erelyes” emberkent jellemzi Bitto Istvant. Szell Kalman miniszterelnok tanacsara ofelsege 1899-ben a forendihaz tagjava nevezi ki Bitto Istvant. Oregkoraban csendesen es szerenyen tudott elvegyiilni a sziirke neptomegben, a nevtelensegben s a maganyban, ugy mint egy boles. Bitto Istvan eletebol az utokomak ket nagy dolgot kellene megtanulni: habozas nelkiil eloallni, mikor a munka htvja oket, es keseruseg nelkiil felreallni, mikor rnasok dolgoznak s nem alkalmatlankodni es okvetetlenkedni a labak alatt. Bitto Istvan, a „kis Bitto” ahogy kozeli harcos- es politikus tarsai a hatamdgott neveztek ot, olyan ember volt, akinek az elete osszeforrott azokkal a nagy emberekkel es hagyomanyokkal, akik es amelyek az elozo magyar tortenelmet beragyogtak. Sajnos, ma ahhoz sereglenek a gyengebbek, akiknek „szep jovdje van”. Bitto koraban azokat vettek koriil, akiknek „szep multjuk” volt. Bitto Istvan hosszas betegseg utan 1903. marcius 8-an hunyt el Budapesti lakasan. A halott beszentelesen megjelent Szell Kalman miniszterelnok, szamos miniszter, a kepviselohaz es a forendihaz elnoke es szamos allamtitkar. A gyaszszertartast Szmrecsanyi Pal szepesi piispok vegezte. A beszenteles utan a koporsot vasutra tettek, es szukebb hazajaba, a Csalldkozbe szallitottak. Sarosfan a csaladi strboltban diszes ravatalt allitottak fol, es 1903. marcius 13- an temettek el. Bitto Istvan szabadsagharcos es politikus formaloja volt a magyar tortenelem sorsforduloinak (1848-49, 1867). Ha marcius idusan megfeledkeztiink az 1848-49-es harcosrol, vigyiink viragot sirboltjara (emlektablajara) a sziiletesnapjan. (KL.)
