Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-12-22 / 22. szám
Fegyverek KOZT ______ _____________________________________pp LANTPENGETO MUZSAK A mint azt tudjuk, az sem igaz maradektalanul, hogy fegy.verek kozt hallgatnak a muzsak — nos, a harcok utan azonnal megszdlalnak. A cseh legiok bevonulasa utan, a Tanacskoztarsasag eveben — a meglepo nyomdai jelzes szerint: „Spitzer Sandor Komarom. 1919- 1918" (sic!) megjelent egy kicsi, negyvenoldalas munka, az uj politikatorteneti periodus talan elso tudomanyos ismeretterjeszto eloadasanak anyagaval, s A regi romai nok ci'mmel, reszben annak bizonysagakent, hogy a tudomany hatarait nem lehet egykettore atmetszeni. Szerzoje, amint a cfmoldalon foltuntettetik, „Bodiss Jusztin dr., sz.-benedekrendi professzor, a magyar tud. akademia 1. tagja, stb.“, ugyanaz, akirol Erdelyi Pal kesobb hddold-elism ero esszet frt, s akit eppen ezen essze alapjan — nyilvan onkenyesen — kopasz, konok, zarkozott szerzetesnek kepzeltuk el. A regi romai nok azonban temperalt, csapongonak alcazott, valojaban fegyelmezett, szigoruan szervezett tudomanyos eloadas, esemeny, amely a haborus hangulatban nyilvan nemcsak a rnuvelodes-ismeretterjesztes, hanem a szorakoztatas szerepet is betolthette. A 'ecenzenst egyebkent altalaaan nem oktalanul aggaszta a stfl megitelese: ami mai ironianak tunhetik fol, azt valaha szanhattak akar dramainak is. Vagy annak velhette a nagyerdemu. Bodiss Jusztin nyelvezetet azonban konnyu megitelhetni. „Akkor (egy regebbi komaromi eloadasaban a regi gorog nokrol — a recenzens) kimutattam, hogy egy mai esti oltozek az atheni enyhe eg alatt untig eleg volt a nok toalettjaul, egyeb dfszitd es szepi'to szerek pedig az akkori noknel is csak azok voltak, mint a mai noknel, a hajviselettol a labujjhegyig, s valoszinuleg eletok is ugyanaz volt nagyjaban, mint manap, akar a csaladban, akar hazon ki'vul, kiveve, hogy hivatalokba nem jartak." A romaiaknakvoltannyi eszuk, hogy az egynejuseget valasszak, s barmilyen „melyre stilly edtek az erkolcstelenseg fertojeben, mint a Pompeji es Herkulaneumi asatasok bizonyi'tjak, olyan melyre talan megsem, mint a mai varosok." Ok, Bodiss szerint, pogany elvek szerint eltek, de majdnem keresztenyi modon, az eloadot ovezo tarsadalom viszont szfnleg a tfzparancsolat szerint, de... A profetai dac vegul nem robbanasba torkollik, hanem pirospozsgas mosolyba kerekul, a vege gdmbdlu himnusz a ndkhoz. Bodiss Jusztin ugyanis azert idezi a klasszikafilologia eredmenyeit, hogy az ember arcanak evezredeken at valtozatlan vonasait mutathassa fol. Az eloadas — s feltehetoen az egesz eletmu — summazata a fuzetben idezett latin mondas: Homo sum, nihil humani a me alienum puto—ember vagyok es semmi emberi dolgot nem tartok magamtol idegennek. A regi romai nok fo vonasa csaladanyai es hitvesi mi__ ___.voltuk, meseli Bodiss, az urnok ruhajarol, stdlardl, pallarol, meg a Vesta-szuzekrol ertekezve (s szolidan ddrdgve a feminizmusra), s utobb az az erzesunktamad, hogy nem utolsosorban az aktualizalas lehetosegeert markol a melybe, s hogy a „perzselo szemefenyu", „erzekies szepsegu", „mai“ romai ndkhoz lyukadjon ki (bar ez az ige itt talan tul frivolnak tunhetik), aki, bar erkolcsi-hitbeli dolgokban s verben is mas, az eghajlat befolyasa reven rokona lehet a reginek, aki vallasos volt. „Emellett az olasz nep vere tiszta, faja szapora, tehat van jovoje, nem ugy, mint a magyarnak, mely egyes felekezeteiben s uri osztalyaban a francia egyke vagy a teljes gyermektelenseg rendszerenek hodol. Bezzeg nem fel a gyermekaldastol a szegeny ember, akar zsido, akar kereszteny! Rajtuk is az Istennek aldasa!" Mielott magunk is eltoprengenenk a gyermekaldas es az ehezes kapcsolatarol (amelyrol persze magunknak is vannak tapasztalataink), mar az az elmelkedes koti le figyelmunket, hogy a romai kolteszet ritkan zengi az anya dicseretet. Nyilvan, mert nem szerettek a vilag ele tarni a hazi szentely dolgait. „Ennek tulajdonithato, hogy a szo legnemesebb ertelmeben vett szerelem, vagyis az igazi (csaladias) szerelem alig parszor fordul eld kolteszetukben, mfg az emancipalt (onmagukat felszabadftott) nokkel valo szeretkezes eleg sok lantosra talalt nalok." Hamarosan aztan olyan megjegyzesre akadunk a Gracchusok kapcsan, amelyet egyfajta szocialisan erzekeny konzervativ katolicizmus bizonyftekanak itelhetiink: „A foldreform azota is nyflt sebe maradt Olaszorszagnak mind maig, s a latifundiumok (uradalmak) maig legnagyobbak Olaszorszagban hazank, Oroszorszag, Anglia es az eszakamerikai Egyesult Allamok mellett: hja! a kath. egyhazi vagyon elkobzasan tul nemigen ert meg a francia Koztarsasag falanksaga sem...“ p ontosan tudtak a regiek, mikor csalodott eloszor romai ferfi neje husegeben (kr. e. 154.). Persze nem is csoda, hogy ezt ilyen precfzen meg lehetett allapitani; a haborubol vagy hosszu utrol hazatero ferj ugyanis nem rontott ajtostul a hazba: elobb hfrvivovel tudatta erkezeset. „Ettol az evtol szamitottak aztan a romaiak az osi tisztasag elkdltoztet tarsadalmunbol" — s egy az altalunk is meltanyolt szuzessegrol rott futam utan a hazassagrol esik szo az eloadasban. Mar akkor is letezett valas es magzatelhajtas, s ha nem csak ci'mek es toredekek maradtak volna font az e targyban szuletett vfgjatekokbol—amin a tudos pap sajnalkozik persze -, „a romai tarsadalmi elet eleven kepei" bizonyara a csaladi elet meg kevesebb titkat hagytak volna rejtve elottunk. Igy sines tul sok rejtely. „Az eros kezu menyecske, aki ferjevel egyi'vasu: a nyelves es hazsartos asszony, aki ferjet a vilagbol is kiszekalja; a csattanos pofonok, meg az is, hogy jaj annak a ferjnek, aki keson ter haza: mindez azon nyersen es eleven szinekkel van odavetitve; latszik tehat, hogy a Xantippak vagy harpiak a zsembes anyosokkal egy utt mar akkor ereztettek eletkeserftd hatalmokat, s hogy a papucskormany (soleae regi men) sem mai keletu intezmeny..." A fontiek egyenes kovetkezmenye gyanant a nok tokegyujtok, vallalkozok lesznek, peldanak okaert temetkezo tarsulatoknal az elnoki allasra is megvalszthatok. Bodissnak fajdalmasan esik ugyanekkor, hogy a kolteszet a kesoi Romaban mar nem szol a nok husegerol. „Csak hideg verii nok emlegetik mar husegdket, s mguk az asszonyok leanyvadasznak nevezik azt a legenyt, aki nem ferjes novel folytat viszonyt. Altalanos a vad minden vonalon." Di'vik persze a „sokferjuseg“ is, s a szerzetes lemondoan kacsintva hozzafuz ehhez egy „persze nalunk sines mashogy“-szeru megjegyzest. Amikor a szenatus — alh'tdlag? — torvenyt akar hozni arrol, hogy mi volna jobb: egy ferfinak legyen ket neje avagy megforditva, a nok folvonulnak a tanacsulesre (mint az angol szufrazsettek a legutobb — ragadja meg az alkalmat Bodiss az aktualizalasra). Az dsszetartd nok ugyanis—allam az allamban. S a magyar (raadasul lokalpatriota) valtozat itt is adott: „Ez a mi torvenyhozasunk is bizonyi'tja eleg esetben, szuldmegyemnek, Zalanak, asszonyai pedig legutobb, a vords uralom alatt mutattak meg, hogy hiaba ellenok minden terror, mert ferjeiket eltiltottak minden engedelmes szolgalattol a terrorf iukkal szemben s meg a gyarlo papokat is meg tudtak regulazni, ha ezekkenyszerusegbol behodoltak a vdrbsoknek: lekbpdostek es nem turtek meg oket maguk kozbtt, annyival kevesbbe a templomban," Romaban Cato egyik torvenyjavaslatat okbuktattak meg. Az eloadas tanulsagai kozul .meg csak egyet ernedunk ki: Bodiss — aki egyebkent vitathatatlan tekintelyre, Ferrerora is hivatkozik — leszogezi, hogy a noi kielegftetlenseg a politikai bukas elojele (is). B odiss Jusztin 1921-ben halt meg Komaromban, s ebben talan szerepe volt egy korabban szemelyet, illetve egyik munkajat erinto, s egy erre utalo forras szerint nem tulsagosan igazsagos kritika miatti palyatoresenek. Bar a Jokai Egyesulet munkajaban reszt vett, a kisebbsegi tudomanyossag kialakftasaban mar nem jutott neki szerep, noha annak eredmenyeit talan nem csak tematikusan bovfthette volna. Az egyszeruseg es a rovidseg kedveert nem az Orszagos Szechenyi Konyvtar kataloguscedulai alapjan, hanem a Magyar Eletrajzi Lexikonbol idezzuk fobb muveit: Erintkezo pontok a harom gdrog tragikusban (1887), A gorog es latin folteteles mondatok (Bp., 1902), Xenophon „Sokrates emleke" c. munkajanak hiperkritikusai es pedagogiai erteke (Bp., 1909), A keresztenyseg legregibb nyomai a romai iroknal (Bp., 1914). E mleket es munkajat ket okbol deztuk: a nyitottsaga okan, amely alkalmassa tette reg elporladt szellemek megitelesere, s azert, hogy tudatosi'tsuk, a helyi, a szlovakiai tudomyany, tudomanyos gondolkodas es fokent a muvelodes multjanak, a kor erdeklodesenek felterkepezese meg mindig meger—hogy stilszeruek legyunk — egy miset. BLESZKANYI FEDOR
