Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-22 / 22. szám

Fegyverek KOZT ______ _____________________________________pp LANTPENGETO MUZSAK A mint azt tudjuk, az sem igaz maradektalanul, hogy fegy­­.verek kozt hallgatnak a mu­­zsak — nos, a harcok utan azonnal megszdlalnak. A cseh legiok bevonu­­lasa utan, a Tanacskoztarsasag eve­­ben — a meglepo nyomdai jelzes sze­­rint: „Spitzer Sandor Komarom. 1919- 1918" (sic!) megjelent egy kicsi, negyvenoldalas munka, az uj politika­­torteneti periodus talan elso tudoma­­nyos ismeretterjeszto eloadasanak anyagaval, s A regi romai nok ci'mmel, reszben annak bizonysagakent, hogy a tudomany hatarait nem lehet egyket­­tore atmetszeni. Szerzoje, amint a cfmoldalon foltuntettetik, „Bodiss Jusz­­tin dr., sz.-benedekrendi professzor, a magyar tud. akademia 1. tagja, stb.“, ugyanaz, akirol Erdelyi Pal kesobb hddold-elism ero esszet frt, s akit eppen ezen essze alapjan — nyilvan onke­­nyesen — kopasz, konok, zarkozott szerzetesnek kepzeltuk el. A regi ro­mai nok azonban temperalt, csapon­­gonak alcazott, valojaban fegyelme­­zett, szigoruan szervezett tudoma­­nyos eloadas, esemeny, amely a haborus hangulatban nyilvan nem­­csak a rnuvelodes-ismeretterjesztes, hanem a szorakoztatas szerepet is betolthette. A 'ecenzenst egyebkent altala­­aan nem oktalanul aggaszt­­a a stfl megitelese: ami mai ironianak tunhetik fol, azt valaha szan­hattak akar dramainak is. Vagy annak velhette a nagyerdemu. Bodiss Jusz­­tin nyelvezetet azonban konnyu meg­­itelhetni. „Akkor (egy regebbi komaro­­mi eloadasaban a regi gorog nokrol — a recenzens) kimutattam, hogy egy mai esti oltozek az atheni enyhe eg alatt untig eleg volt a nok toalettjaul, egyeb dfszitd es szepi'to szerek pedig az akkori noknel is csak azok voltak, mint a mai noknel, a hajviselettol a lab­­ujjhegyig, s valoszinuleg eletok is ugyanaz volt nagyjaban, mint manap, akar a csaladban, akar hazon ki'vul, ki­­veve, hogy hivatalokba nem jartak." A romaiaknakvoltannyi eszuk, hogy az egynejuseget valasszak, s barmilyen „melyre stilly edtek az erkolcstelenseg fertojeben, mint a Pompeji es Herkulaneumi asatasok bizonyi'tjak, olyan melyre talan megsem, mint a mai varosok." Ok, Bodiss szerint, pogany elvek szerint eltek, de majdnem ke­­resztenyi modon, az eloadot ovezo tarsadalom viszont szfnleg a tfzparan­­csolat szerint, de... A profetai dac vegul nem rob­­banasba torkollik, hanem pi­­rospozsgas mosolyba kerekul, a vege gdmbdlu himnusz a ndkhoz. Bodiss Jusztin ugyanis azert idezi a klasszikafilologia eredmenye­it, hogy az ember arcanak evezrede­­ken at valtozatlan vonasait mutathas­­sa fol. Az eloadas — s feltehetoen az egesz eletmu — summazata a fuzet­­ben idezett latin mondas: Homo sum, nihil humani a me alienum puto—em­ber vagyok es semmi emberi dolgot nem tartok magamtol idegennek. A regi romai nok fo vonasa csaladanyai es hitvesi mi­­__ ___.voltuk, meseli Bodiss, az ur­­nok ruhajarol, stdlardl, pallarol, meg a Vesta-szuzekrol ertekezve (s szoli­­dan ddrdgve a feminizmusra), s utobb az az erzesunktamad, hogy nem utol­­sosorban az aktualizalas lehetosege­ert markol a melybe, s hogy a „perzse­­lo szemefenyu", „erzekies szepsegu", „mai“ romai ndkhoz lyukadjon ki (bar ez az ige itt talan tul frivolnak tunhe­tik), aki, bar erkolcsi-hitbeli dolgokban s verben is mas, az eghajlat befolya­­sa reven rokona lehet a reginek, aki vallasos volt. „Emellett az olasz nep vere tiszta, faja szapora, tehat van jo­­voje, nem ugy, mint a magyarnak, mely egyes felekezeteiben s uri osz­­talyaban a francia egyke vagy a teljes gyermektelenseg rendszerenek ho­­dol. Bezzeg nem fel a gyermekaldas­­tol a szegeny ember, akar zsido, akar kereszteny! Rajtuk is az Istennek aldasa!" Mielott magunk is eltoprenge­­nenk a gyermekaldas es az ehezes kapcsolatarol (amelyrol persze ma­­gunknak is vannak tapasztalataink), mar az az elmelkedes koti le figyel­­munket, hogy a romai kolteszet ritkan zengi az anya dicseretet. Nyilvan, mert nem szerettek a vilag ele tarni a hazi szentely dolgait. „Ennek tulajdo­­nithato, hogy a szo legnemesebb er­­telmeben vett szerelem, vagyis az igazi (csaladias) szerelem alig parszor fordul eld kolteszetukben, mfg az emancipalt (onmagukat felszabadf­­tott) nokkel valo szeretkezes eleg sok lantosra talalt nalok." Hamarosan az­tan olyan megjegyzesre akadunk a Gracchusok kapcsan, amelyet egyfaj­­ta szocialisan erzekeny konzervativ katolicizmus bizonyftekanak itelhe­­tiink: „A foldreform azota is nyflt sebe maradt Olaszorszagnak mind maig, s a latifundiumok (uradalmak) maig leg­nagyobbak Olaszorszagban hazank, Oroszorszag, Anglia es az eszak­­amerikai Egyesult Allamok mellett: hja! a kath. egyhazi vagyon elkobza­­san tul nemigen ert meg a francia Koz­­tarsasag falanksaga sem...“ p ontosan tudtak a regiek, mikor csalodott eloszor romai ferfi neje husegeben (kr. e. 154.). Persze nem is csoda, hogy ezt ilyen precfzen meg lehetett allapitani; a ha­­borubol vagy hosszu utrol hazatero ferj ugyanis nem rontott ajtostul a hazba: elobb hfrvivovel tudatta erkezeset. „Et­­tol az evtol szamitottak aztan a roma­­iak az osi tisztasag elkdltoztet tarsadalmunbol" — s egy az altalunk is meltanyolt szuzessegrol rott futam utan a hazassagrol esik szo az elo­­adasban. Mar akkor is letezett valas es magzatelhajtas, s ha nem csak ci'mek es toredekek maradtak volna font az e targyban szuletett vfgjatekokbol—amin a tudos pap sajnalkozik persze -, „a ro­mai tarsadalmi elet eleven kepei" bizo­­nyara a csaladi elet meg kevesebb tit­­kat hagytak volna rejtve elottunk. Igy sines tul sok rejtely. „Az eros kezu me­­nyecske, aki ferjevel egyi'vasu: a nyel­­ves es hazsartos asszony, aki ferjet a vilagbol is kiszekalja; a csattanos po­­fonok, meg az is, hogy jaj annak a ferj­­nek, aki keson ter haza: mindez azon nyersen es eleven szinekkel van oda­­vetitve; latszik tehat, hogy a Xantippak vagy harpiak a zsembes anyosokkal egy utt mar akkor ereztettek eletkese­­rftd hatalmokat, s hogy a papucskor­­many (soleae regi men) sem mai ke­­letu intezmeny..." A fontiek egyenes kovetkezmenye gyanant a nok toke­­gyujtok, vallalkozok lesznek, pelda­­nak okaert temetkezo tarsulatoknal az elnoki allasra is megvalszthatok. Bodissnak fajdalmasan esik ugyan­­ekkor, hogy a kolteszet a kesoi Roma­­ban mar nem szol a nok husegerol. „Csak hideg verii nok emlegetik mar husegdket, s mguk az asszonyok le­­anyvadasznak nevezik azt a legenyt, aki nem ferjes novel folytat viszonyt. Al­talanos a vad minden vonalon." Di'vik persze a „sokferjuseg“ is, s a szerze­­tes lemondoan kacsintva hozzafuz eh­­hez egy „persze nalunk sines mashogy“-szeru megjegyzest. Amikor a szenatus — alh'tdlag? — torvenyt akar hozni arrol, hogy mi volna jobb: egy ferfinak legyen ket neje avagy megforditva, a nok folvonulnak a ta­­nacsulesre (mint az angol szufrazset­­tek a legutobb — ragadja meg az al­­kalmat Bodiss az aktualizalasra). Az dsszetartd nok ugyanis—allam az al­­lamban. S a magyar (raadasul lokal­­patriota) valtozat itt is adott: „Ez a mi torvenyhozasunk is bizonyi'tja eleg esetben, szuldmegyemnek, Zalanak, asszonyai pedig legutobb, a vords uralom alatt mutattak meg, hogy hia­­ba ellenok minden terror, mert ferjei­­ket eltiltottak minden engedelmes szol­­galattol a terrorf iukkal szemben s meg a gyarlo papokat is meg tudtak regu­­lazni, ha ezekkenyszerusegbol beho­­doltak a vdrbsoknek: lekbpdostek es nem turtek meg oket maguk kozbtt, annyival kevesbbe a templomban," Romaban Cato egyik torvenyjavasla­­tat okbuktattak meg. Az eloadas tanulsagai kozul .meg csak egyet erne­­dunk ki: Bodiss — aki egyebkent vitathatatlan tekintelyre, Ferrerora is hivatkozik — leszogezi, hogy a noi kielegftetlenseg a politikai bukas elojele (is). B odiss Jusztin 1921-ben halt meg Komaromban, s ebben talan szerepe volt egy korab­­ban szemelyet, illetve egyik munkajat erinto, s egy erre utalo forras szerint nem tulsagosan igazsagos kritika mi­­atti palyatoresenek. Bar a Jokai Egye­­sulet munkajaban reszt vett, a kisebb­­segi tudomanyossag kialakftasaban mar nem jutott neki szerep, noha an­nak eredmenyeit talan nem csak tematikusan bovfthette volna. Az egy­­szeruseg es a rovidseg kedveert nem az Orszagos Szechenyi Konyvtar ka­­taloguscedulai alapjan, hanem a Ma­gyar Eletrajzi Lexikonbol idezzuk fobb muveit: Erintkezo pontok a harom gd­­rog tragikusban (1887), A gorog es la­tin folteteles mondatok (Bp., 1902), Xenophon „Sokrates emleke" c. mun­­kajanak hiperkritikusai es pedagogiai erteke (Bp., 1909), A keresztenyseg legregibb nyomai a romai iroknal (Bp., 1914). E mleket es munkajat ket okbol deztuk: a nyitottsaga okan, amely alkalmassa tette reg el­­porladt szellemek megitelesere, s azert, hogy tudatosi'tsuk, a helyi, a szlovakiai tudomyany, tudomanyos gondolkodas es fokent a muvelodes multjanak, a kor erdeklodesenek felter­­kepezese meg mindig meger—hogy stilszeruek legyunk — egy miset. BLESZKANYI FEDOR

Next

/
Thumbnails
Contents