Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-22 / 22. szám

Karacsonvi apropo!!! AVARAKOZAS BETELJESEDESE A salzburgi szuletesu akademikus 1980-ban veg­­zett latin—gdrdg nyelvre specializalt human gimna­­ziumot, ds a foiskolan pszi­­chologiat, pszichiatriat, pszichopatologiat es filo­­zofiat tanult. Mint mondja: „Az emberek bensojehez ez is egy kulcs, egy lep­­csofok." Dr. Andreas Herbst neu­­ropszichologussal a kara­­csonyrol, az iinnepek sziik­­segerol, a szegenysegrol es a gazdagsagrol beszel­­getek. ■ Eletenek volt-e olyan szakasza, amikor megis­­merhette a penztelenseget, amikor ugymond egyik naprol a masikra elt? — Hogyne, nagyon is elnek bennem ezek az emlekek. Volt olyan idoszak az eletemben, amikor igencsak meg kellett gon­­dolnom, hogy egy-egy schillinge­­met mire koltsem. Hany meg hany konyv utan vagytam, es mindig valasztanom kellett, hogy melyiket vegyem meg a sok ko­­zul. Nem egyszer a konyv meg­­vetele eppen a napi kajam ara­­ba kerult. De nem sajnaltam. Megtanultam igazan ertekelni, hogy egy adott helyzetben mi a fontosabb, es mi kevesbe fontos. Es mivel diakeveim alatt sziikse­­gem volt mindenfele konyvre, le­­xikonra, bizony, le-le kellett he­­lyettuk mondanom mas jo dolog­­rol. Amikor aztan elvegeztem a fosulit, megvaltozott az eletem. Penzt kerestem, amit persze mindig is probaltam okosan be­­osztani. ■ A szegenysegnek nem­­csak a penztelenseg az egyeduli formaja. Munkaja­­bol kifolyolag ismer-e olyan embereket, akik nem attol szegenyek, hogy nines penzuk? — Meglepo modon praxisom soran soha nem olyan betegek fordultak hozzam, akiknek a penzteleneg lett volna a legfobb problemajuk. Es megis szege­nyek voltak, mert valami modon elvesztettek az eletkedviiket, az elethez valo optimalis viszonyu­­kat. Lelkileg szegenyek ezek az emberek es nem anyagilag. Csakhogy az anyagiak hiaba szeretnek helyettesiteni a lelki szegenyseget, nem sikerul. ■ Egy orvos hogyan ke­­szul karacsony unnepere? Mit jeient az On szamara a karacsony? — Karacsony, advent... Hadd tegyek egy kis kiterot az advent idejere, mert az en eletemben legalabbis nagyon fontos helyet foglal el. A varakozas ideje na­gyon is jo alkalom arra, hogy felkeszitsuk magunkat lelkileg is az unnepre, a ragyogasra. Cso­­dalatos dolog, hogy a karacsony egy orokke ismetlodd idoszak, ahol az emberiseg varakozasa­­nak a beteljesedeset varja. Ve­­gul is szerintem a karacsony egy hatalmas lelki unnepseg, vagy in­­kabb lelki unnep. ■ Gyermekkora karacso­ny a i bo I melyikre emlekszik a legszivesebben? — Nem is magara a kara­­csonyra emlekszem vissza a leg­szivesebben, hanem arra a te­­merdek hora, amely Salzburgot minden telen ellepte. A hatal­mas hoban araszoltunk a temp­­lomba, es oriasi ordm volt sza­­momra, hogy egyutt a csalad, hogy otthon var majd az illatos kalacs, terftett asztal, a pislako- I6 gyertyafeny. Szoval ott, a templomba vezeto havas uton, mindig tele voltam izgalommal, boldogsaggal, fennkolt drommel. ■ Mit gondol, miert fon­­tosak az iinnepek? Mi len­­ne veliink unnep nelkiil? — Szerintem az unnep az, ami az embert igazan emberre teszi; lelkileg, testileg egyarant. Azert mondom igy, mert ilyenkor az ember valoban minden testi es lelki erejevel megprobal ord­­met szerezni masoknak es on­­maganak. Olyan gyonyoru pilla­­nat ez, amikor megkfserlunk egy­­mashoz kozelebb kerulni, egymassal szeretetben egyutt­­lenni. Azt kell mondanom, hogy tulajdonkeppen minden iinnep vallasi iinnep. Egy ajandek a szamunkra, hogy megerosdd­­hessen benniink a szeretet. ZALABA ZSUZSA Toth Lehel felvetelei Exkluzlv interju dr. ANDREAS HERBST neuropszichologus akaddmikussal

Next

/
Thumbnails
Contents