Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-09-26 / 16. szám
Elfelejtett Kis-Duna? A mult A Csallokoz ket Duna-aga, az eszaki Kis-Duna es a deli Nagy- Duna vagy Oreg-Duna Pozsony alatt szakad ket agra, es Komaromnal folyik ismet ossze. Kozepkori feljegyzesekbol tudjuk, hogy egykor a Dunanak nem csupan ez a ket aga letezett, hanem a folyoagak valosagos szovevenye halozta be a mai szigetet es a hozza csatlakozo sik teriileteket. Ebben az idoben letezett a Dunanak egy olyan aga (valoszinuleg az akkori foag), amely vegigkalandozta az egesz szigetet, es nagy kacskaringbzasarol, „bolyongasarbl“, csallbkazasarbl Csallonak neveztek. Rola kapta Csallokoz a nevet. Ezt a szlovak nyelv is atvette. Calov-ra modosi'totta. A sok folyoagbol ma csupan ketto letezik, es persze az uj hajocsatorna. Egyesek ezt is soknak velik, a Kis-Dunat fdloslegesnek tartjak. Ennek megfeleloen voltak idok, amikor alig engedtek bele vizet. Sot! Voltak evek, amikor a pozsonyi uzemek szennyvizcsatornajuknak hasznaltak. Kipusztult halallomanya, buzos lett a vize, melyet ontozesre se lehet hasznalni. Ez az ido szerencsere a mul-Hallgatunk rola. Mintha nem is letezne. De meddig? Valahol a tervezoasztalok foie hajolva feherkopenyes muszaki rajzolok terveket keszitenek jovojerol, amely eppoly vegleges, vegzetes vagy megdicsditd lehet a Kis-Duna szamara, mint a bosi eromu ma egesz Csallokoz es a Nagy-Duna szamara. te. A Kis-Duna fokozatosan megtisztitotta magat a gyarak szennyetol, elovilaga labrakapott. De a regi felfogas ma is kisert. A Kis-Duna elhanyagolt, alig torddik vele barki. A kozvelemeny meg mindig az Oreg- Dunaval es a bosi eromuvel van elfoglalva. Pedig az 1965-os nagy arvi'z nemcsak a gatepites fontossagara figyelmeztetett, hanem a csallokbzi Duna-szabalyozas eredeti problemaira is, es ezek a problemak az eromu felepftese ota is jelentkeztek. Meg mindig a mult Mint emlftettuk, a Duna egykoron Pozsony alatt rengeteg agra szakad va folytatta utjat. Si'ksagra erve, folyasa hirtelen lelassult, iszapot lerakva epftgette a Csallokbzt. Egyes agai annyira feltoltddtek, hogy elsorvadtak. Medruk eliszaposodott, viziik elfogyott, nem bi'rtak hajtani a malmokat, hajozhatatlanna valtak. De azert, ha rejtetten is, leteztek. Aradasok idejen ismet megteltek vi'zzel, eletre keltek. A Duna ilyenkor osszes regi medret hasznalatba vette. A sok folyoag elszi'vta a nagy folyam vizet, erejet, megovta a videket a katasztrofalis pusztulastol. Sot! A Csalldkoznek arra is maradt ereje, hogy a rengeteg vizet visszatartsa. Mint a szivacs, magaba szfvta az Alpokbol lezudulo csapadekot, s lassan engedte tovabb. Igy ovta a Csallokoz a Duna alsobb szakaszait is a pusztito arvizektol. Szabalyozta a folyam kozepsd szakaszanak vfzaramlasat. A mult szazad vegen, amikor a Duna csallokbzi es szigetkozi szakaszat szabalyoztak, erre a fontos kbrulmenyre nem gondoltak. A ket foagat eros gatak koze szorftottak, a mellekes folyasokat megszuntettek, elzartak a Dunatol es egymastol. A viz termeszetes kozlekedese megszunt, a Csallokbzt evrol evre mind nagyobb aszalyok, szarazsagok kinoztak. Latszolag minden a visszajara fordult. De csak latszolag. A legerosebb folyamgatak sem lehetnek eleg erosek, ha atermeszet torvenyeivel szegulnek szembe. Nagy aradasokkor, tavasszal, amikor az Alpokban megindult a hoolvadas, a csallbkoziek meglepodve tapasztaltak, hogy a regi medrek, elhagyott folyoagak lapalyai sorra megteltek felfakadt talajvfzzel, es ismet folydogalni kezdtek. Hiaba zartak el oket eros gatak a Dunatol, a medrek helyet hiaba ultettek be kukoricaval, a viz alulrol tamadt, felfakadt a gatak mdgott, s a megszokott utjan folydogalni kezdett. Az eros gatakat sokszor ket oldalrol ostromolta a viz: belulrol a folyo sodra, kivulrol a felfakadt talajviz tengere. Ennek az ostromnak a gatak nem sokaig allhattak ellen. Igy volt ez 1965-ben is, amikor az Alpok hoolvadasat hetekig tarto esozes egeszitette ki, es a gatak minden oldalrol aztak. Kivulrol, belulrol, felulrol, miglen valosaggal szetmallottak. Kulbnos modon, a gatszakadasok megis ott kovetkeztek be, ahol az egykoron kifolyo mellekagakat levalasztottak az Oreg- Dunarol. Hiaba, a hatalmas viztomeg kereste egykori, termeszetes folyasait, utjait. Kesobb ez adta nehany tudosnak azt az otletet, hogy a Duna egykori buja vizhalozatat, amely a szazadvegi szabalyozas soran megsemmisult, modern formaban, bntbzbcsatorna-halozatkent ujra kellene teremteni. Ily modon nem csupan az arvizektol menthetnek meg a Csallokozt, hanem a mezogazdasagot sujto aszalyoktol is. Ez az elkepzeles jelentos szerepet szant a Kis-Dunanak, amely az idok so-
