Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-09-26 / 16. szám
ran szinte teljesen eljelentektelenult. A mentodv A mult szazad vegen maradek penzen vegeztek el a Kis-Duna szabalyozasat. Azon az osszegen, amelyet az Oreg-Duna szabalyozasa soran takaritottak meg. Talan ez volt a szerencse, a Kis-Duna szerencseje. A maradek penz nem volt tulsagosan sok, s ezert nem avatkoztak oly radikalisan az eletebe. Ket partjan gatakat emeltek, de csak a legnagyobb kanyarait vagtak le, hogy rovidi'tsek az utjat, sok szigetet meghagytak, a part novenyzete, a meder eredeti alakzata szinte teljesen erintetlen maradt. A vize azonban alaposan megfogyatkozott. Az utoso hajo, amely vegiguszott rajta, minden bizonnyal az volt, amellyel a folyasat tanulmanyozo szabalyozasi mernokok utaztak. Azota a Kis-Duna hajozhatatlan, mert a Pozsony alatt epftett zsilip keves vizet juttat a medrebe. Szeh'd szepsege azonban egykori nagysagaert is karpotol. Ez a szeh'd szepseg akkor is erintetlen maradt, amikor a Nagy-Dunan a bosi eromu epult. Az epftkezes soran a Kis- Dunanak semmifele szerepet nem szantak, megcsak a mentoov, a biztonsagi szelep, a folds viz elvezetesenek szerepet sem nagy arvizek eseten. A szocialista iparosftas idejen mindenek foie helyeztek az energiatermelest es a hajozas biztonsaganak elvet. Ennek az elvnek a szellemeben egyezett meg akkor a ket allam, Csehszlovakia es Magyarorszag. A biztonsagi szelep ebben a tervben az Oreg-Duna es a Mosoni-Duna lett. Ez a biztonsagi szelep azonban enyhen szolva bizonytalanna valt, amikor Magyarszag felmondta a szerzodest, es ily mddon a Pozsony alatti vfztarold teljesen szlovak teruleten epult fel. Bizonyara ez dsztdnozte a szlovak tervezoket, hogy a Kis-Duna ugyeben is uj megoldason torjek a fejuket. Uj tervek A szlovak sajtoban most napvilagot latott uj elkepzelesek egyertelmuen a Kis-Dunanak szanjak a biztonsagi szelep szerepet, ami feltehetoen tovabb bonyoh'tja a ket allam vitajat a Duna vi'zgazdalkodasarol. Az uj tervek Jaromir Klapocha mernok iranyftasaval a Zsolnai Kozlekedeski'serleti Intezet pozsonyi reszlegeben keszulnek, ahol a vi'zikozlekedes fejlesztesevel foglalkoznak. Az elkepzelesek mereszek, es ha a megvalosi'tashoz Szlovakianak lesz eleg batorsaga, gazdasagi ereje, ugyanugy igenybe veszik az orszag minden eroforrasat, mint ahogy azt a bosi eromu es hajozasi csatorna epi'tese tette. Igaz, akkor meg egesz Csehszlovakia eroforrasai alltak a rendelkezesre, a mostaniak viszont ennel joval szerenyebbek. De a szlovak vfzugyi epitolobbi mereszsegeben most sem ketelkedhetunk: a terveket komolyan kell venni. E tervek szerint hajozhatd vizi ut kotne ossze Pozsonyt Szereddel, Szeredet pedig a Vagon es a Vag-Dunan keresztul Komarommal, valamint Zsolnaval. Az uj vizi ut elso letesitmenye az a hajozsilip lenne, amelyet a Pozsony melletti Farkastorokban kivannak megepiteni, a Kis-Duna elagazasanal. Ez emelne at a hajokat a Nagy-Dunarol, illetve a mostani viztaroldrol a Kis- Dunara. Ehhez azonban hajozhatova kell tenni a mostani elhanyagolt, sekely vizu medernek mintegy 25 km hosszu szakaszat, amely kb. Szenc alatt vegzodne. Ezen a szakaszon attornek a folyo meresz kanyarait, a medret 50 meterre szelesi'tenek, ket es fel meter melyre melyi'tenek. Szenc alatt kezdodne a vizi ut uj szakasza. Csatornat epi'tenenek a szenci tavakig, majd a Szered alatti, a Vagon letesi'tett viztaroloig. Innen mar a hajozhatova tett Vag, illetve a Vag- Duna biztosi'tana a hajok utjat. Szered szerepe Vazlatosan igy fest az elkepzelt terv, amelyben komoly szerepet szannak Szerednek. Itt ki'vanjak felepiteni azt a teherkikotot, amely bizonyos ertelemben kiegeszi'tene a nemzetkozire tervezett pozsonyi kikotot. Az indoklas: Szereden tarolnak es hajoznak be azokat a modern ipar szamara nelkulozhetetlen, de veszelyes anyagokat, amelyeket biztonsagi okokbol egy nagyvaros kozeleben nem realizalhatnak. Kulonben is, a tervezett uj vizi ut egyik feladata lesz Bos mentesitese. Tovabbi indok: Szlovakia nyugati politikai orientalodasa, amelynek soran a szlovak ipar termekeinek tulnyomo hanyada nyugati piacokra keszul, es a szeredi atkotes 170 km-rol 45 km-re rovidi'tene a jelenleg meg Komaromon keresztul vezeto vizi utat. De a nemzeti jovedelem gyarapi'tasa szempontjabol sem lenyegtelen az uj csatorna, hiszen a Duna nemzetkozi hajout leven, a rajta folyo hajozasbol sajat elonyein tul Szlovakianak semmi haszna - az uj hajozasi utvonalon viszont hajozasi dijat szedhetnek majd. Megnagyobbodik a Csallokbz A terv mas elonyokkel is kecsegtet: a csatorna es a Vag altal korulzart terulettel megnagyobbitanak a Csallokozt. Ez nagyjabol a mai Galantai jaras, valamint a Sellyei es Szenci jarasok teruletenek felevel azonos nagysagu terseg. Gondolnak a terven ki'vulrekedo Kis-Duna szakaszara is. Itt igyekeznenek megovni a termeszet szuzi allapotat, de nem mondanak le arrol az elkepzelesrol sem, hogy az egesz Csallokozt es a hozza kapcsolodo matyusfoldi teruleteket dntozocsatornakkal halozzak be. Ezek a csatornak legfokepp az erintetlenul marado Kis-Duna tiszta vizet hasznosi'tanak. A mai Kis-Duna mintegy 50 km hosszu szakasza tehat termeszetvedelmi terulette, celszeruen fejlesztett uduldkorzette lepne eld. Bizonyos, hogy ezek a tervek - akarcsak a dunai eromu epitese annak idejen - ismet felkavarjak majd a kedelyeket. Lesznek a terveknek ellenzoi es vedelmezoi. Es lesznek, akiket az egesz elkepzeles kdzdmbosen hagy. Okulva a bosi eromu koruli csatarozasokbol es nemzetkozi konfliktusokbol, mindenkeppen jo lenne, ha mar most komolyan vennek az emberek objekti'v tajekoztatasat, hiszen a hajozasi csatorna epi'tese jelentosen megvaltoztatja Del-Szlovakia termeszeti arculatat. SZOKE JOZSEF
