Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-08-30 / 14. szám

A antennai Sok szakember allitja, hogy a Fold lakoi kozul a csotanyoknak van a legjobb eselyuk az atomhciboru tulelesere. A mindennapi tapasztalatok alapjan akar igazuk is lehet, mert a csotanyok sajnos igencsak eletrevalo es szapora allatok. Sok millio (vagy tfz-, vagy szazmill io?) em­ber kenytelen csotanyokkal megosztani a konyhat, de gyakran a lakoszobat is. A leg­­tobben undorodnak toluk, s az ember elso re­­akcidja az, hogy agyon akarja csapni, vagy el akarja taposni oket. Igen am, de rendsze­­rint a csdtany a furgebb... Ez a mar-mar erthetetlen furgeseg fdlkel­tette a corneille-i egyetem tudoscsoportjanak erdeklodeset is. Sok even at tanulmanyoz­­tak a csotany idegrendszerenek mukodeset, es azt a mechanizmust, amely szorult hely­­zetekben is lehetove teszi az allat szamara a menekiilest. A foltetelezesek szerint a csotany 6nve­­delmi rendszerenek kulcsa az a ket, sor­­teszeru kis antenna, amely a test hatul­­so reszebol nyulik ki, es amely kepes er­­zekelni a legkisebb levegomozgast is. A mechanizmus igen egyszeru. Ha az ember folemeli a kezet, a labat vagy va­­lamilyen targyat, hogy vegezzen a ro­­varral, mindenkeppen kelt egy paranyi legmozgast. Ezt a levegorezgest erzik meg az antennakat borito bolyhok. Pon­­tosan 440 van beloluk antennankent. A bolyhok ingeruletbe hozzak az erzeke- 16 idegsejtet, amely tovabbitja a vesz­­jelet, es bekapcsolodnak a labaknak parancsot ado idegek. Mindez a masod­­perc toredeke alatt jatszodik le. Nagyon sokes nagyon sokfele kiser­letben bizonyftottak be, hogy a levego moz­­gasan kfvul semmilyen mas tenyezo (szag, latvany, rezges stb.) nem ad magyarazatot a csotany villamgyors menekiilesere. Az egyik kiserletben peldaul a csotany es egy ehes beka koze iiveglapot helyeztek A be­­kat - nagy ovatosan! - a csotany kozelebe toltak. A beka „kilott „ a nyelvevel, es telibe talalta - az uveglapot. A csotany, nem erez­­ven levegomozgast, nyugodtan megult a he­lyen. Mas kiserletek soran viszont, ha az an­­tennabolyhokat viasszal vontak be, a csota­nyok uveglap ndlkiil sem reagaltak a veszelyre. A csotanyok gyakran osszeverekednek. Marakodas kozben meg-megtepik egymas erzekeny testreszeit. Tobbnyire az egyik an­tenna szokott odaveszni. Ilyenkor zavarodott, szomoru es rendszerint tragikus vegu idoszak koszont a csotanyra. Igaz, ha sikerul kihuz­­nia mintegy 30 napot az eset utan, akkor ke­­pessegei regeneralodnak, a rovar ismet meg tudja allapitani, „merrol fuj a szel“, merrol jon a veszely. De ez a furgeseg azert mar nem a regi... Es ha mindket antenna odavesz? Ez a ku­­tatok szerint vegkepp remenytelen helyzet. A csotany sorsa az elso ellenseggel valo ta­­lalkozaskor beteljesedik... A szeptemberben gyujtheto gyogynove­­nyek jegyzeke: afonyalevel es -termes, bodzabogyo, borokabo­­gyo, csalanlevel es -gyo­­ker, csarab, csipkebogyo, folditokgybker, galagonya­­bogyo, ibolyagyoker, kal­­mosgyoker, kankalingyo­­ker, komlotermes, me­­teng, ordogharaptafu, soskaborbolya-termes, szappangyoker, tolgyfa­­zuzmo, vadgesztenye. Boroka A ciprusfelek csaladjaba tar­­tozo 2—4 m magas, Prdkzbld, ketlaki cserje vagy fa. Levelei aralakuak, igen szurosak, 1— 2 cm hosszuak, az agakon har­­mas orvokben allnak. Viragai kicsinyek, a porzosak barka­­szeruek, a termosek gombdly­­dedek. Aprilis—majusban nyfl­­nak. Termesei tobozbogyok, amelyek ket evig fejlodnek, s a masodik evben augusztus— szeptemberben ernek meg. Eretleniil zoldek, 4—5 mm at­­merojuek, kemenyek. Eretten az ujjak kozott konnyen ossze­­roppanthatok, 5—10 mm at­­merojuek, barnas-feketek, ke­­kes-hamvas bevonatuk alatt fenyesek, hejuk vekony, bornemu, belsejuk lagy, sziva­­csos, keves nedvu, harom magvu. Szaguk enyhe, ter­­pentinre emlekezteto, fzuk edeskes, aromas, kesernyes. Hatasa vizelethajto (vese­­bajokban vigyazatl), szelhajto, etvagyjavfto es emesztest ser­­kento, vese- es epekooldo. Gyakori al koto resze a hugyutakat fertdtlenfto, a leg­zoszervi es a reumas megbe­­tegedesek elleni teakevere­­keknek. Lekvarnak elkeszftve is tartjak a haztartasokban, amelybol naponta 1—2 kaves­­kanallal fogyasztanak vizelet­­hajtoul, epeserkentoul vagy a vesetol szarmazo vizkor el­­len. A borokat ipari es haztar­­tasi fuszerul is hasznaljak, a sonkapacok es a vadpasteto­­mok egyik fontos alkotoresze, de husfiitdldszereket is keszf­­tenek belole. A borokabol illo olajat es palinkat is alh'tanak eld. Tulajdonkeppen boroka­­palinka az angolok gin nevu itala is. A borokaolajnak is sok­­retu a felhasznalasi lehetose­­ge. Egy-ket cseppjet cukorral beveve ugyanolyan bantalmak ellen hasznaljak, mint a teajat. Alkalmazzak tovabba furdoso illatositasara, valamint horghu­­rut es tbc elleni vfzgdzos bele­­legzesre (inhalalasra). Reu­mas es izuleti fajadalmak csil­­lapftasara beddrzsolbszerek­­hez is adjak az olajat. A boro­­kaolaj a borovicska palinka ke­­szftesenel mellektermekkent jelentkezik, a palinka tetejen uszik, onnan gyujtik ossze. Ha kaktuszt vasarolunk A kaktuszok es a pozsgas novenyek apolasa nagyban kulon­­bozik a tobbi szobanovdnyek apolasatol. Amikor kaktuszokat vagy pozsgas novdnyeket vasarolunk, elsdsorban vegyuk figyelembe azt, hogy gyakorlati ismeretek ndlkul nem juthatunk megfelelo eredmenyre. Ezdrt kezdetben csak olyan novenyeket szerezzunk be, amelyek nem kdnyesek, jol fejlodnek, ds gyujtemdnyunket csak akkor bdvftsuk drtdkesebb fajokkal, ha mdr megfelelo ta­­pasztalattal rendelkezunk. Ha nem akarunk gyujtemdnyt Idtesf­­teni vagy erre kevds helyunk van, akkor valasszunk a nem ke­­nyes fajokbdl, amelyek lakdsunk fdnyviszonyai kdzott is szdpen fejlddnek. A novdnyeket, mdg ha valamivel tobbe is kerulnek, csak meg­­bizhato helyen vdsdroljunk, ahol egeszsdges, edzett es kdrtevdk­­tol mentes pdldanyokat szerezhetunk be. Egyes kartevok sok­­szor olyan kicsinyek, hogy szabad szemmel szinte eszre sem ve­­hetok, de kartdteluk nyoman csunya foltokat okoznak a novenyeken. A masik ok, amidrt megbizhatd helyen kell beszereznunk a kak­tuszokat, a fajtaazonossag, hiszen kaktuszgyujtemenyunk fon­tos botanikai nevek nelkul drtektelen. Mdg kisebb gyujtemdny­­ben is van ertelme a botanikai nevnek, mert sajat magunknak is drdekesebb a novdny, ha tudjuk a nevdt, ismerjuk hazajat. A szenvedelyesebb kaktuszgyujtdk gyujtemenyiikrdl nevjegy­­zdket is kdszithetnek, mert ez a vasarlasnal vagy a cserdndl ko­­moly segftseget jelent. Amikor ujabb noveny kerul gyujtemenyunk­­be, ne mulasszuk el ndvtablazasat sem. Ez abbol all, hogy a fe­­herre vagy sargara festett fatdbldcskara vagy muanyag tdblara rafrjuk a novdny nevdt ds hazajat. Ezt azutan a cserepbe tuzzuk. Kenyeret dezsmalo csotany. A kepen csak a jobb antennaja latszik; ha a bal hianyzik, tulelesi eselyei jelentosen csokkennek

Next

/
Thumbnails
Contents