Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-30 / 14. szám
A kinai horoszkop szerint Patkany vagyok - mondja Cernyne Mitterhauszer Marta Foszerepben: vedelmezo ,, Villamosra vartam. Egyjdkepu ferfi igen alaposan vegigmert— volt neki mit, hiszen akkor meg 120 kilon tul allt meg a merleg mutatoja, ha rddlltam —, es csak annyit mondott: en igen nagy r a becsiildm, es bizom magaban. Akkor neztem meg jobhan. Katolikus pap volt. Ez mar azt jelenti, eleg szeles korben ismernek, talan nem haszontalan, amit csinalok. “ Mottokent is allhatna ez a kis tortenet mindazok elott, amit Cernyne Mitterhauszer Martarol beszelgetesiink soran megtudtam. — Egy gyerekkori elmeny melyen megmaradt bennem, es ugy gondolom, ez nagyban befolyasolta az egesz eletemet. Apam egyik drarol a masikra az utcara kerult. Benesnek koszonhetden elveszitette tanari allasat. A nagy megrazkodtatas ellenere ekkor egy eletre szolo figyelmezteteskent mondta: a tortentek ellenere legyetek biiszkek, a csaladban a nivot tartani kell. Ne leledd: szabad vagy es a szabadsagoddal azt csinalsz, amit jonak latsz, de masok szabadsagat sosem veszelyeztetheted. Es meg valamit a lelkembe vesett: az embemek nem szabad sem a hitet, sem az dnbecsiileset feladnia. Apam evangelikus, anyam pedig romai katolikus vallasu volt, en hoi az egyik templomba mentem, hoi a masikba, es bizonyara ezert lettem tolerans. nSzokimondo termeszete mikor nyilvanult meg eloszor? — Tulajdonkeppen ez is az emlitett idoszakban tortent. Az osztalytarsaim kozott volt egy ikerpar. Sokszor jottek ehesen az iskolaba, gyakran tizoraijuk sem volt. Igen sajnaltam oket. Nem azert eheztek, mert szukdsen elt a csalad! Az anyukanak egyeb, fontosabb elfoglaltsaga volt. Egyszer a nagymise utan eppen 6 kezdett leckeztetni, hogy illetleniil viselkedunk a templomban. Ekkor nem tudtam magam tilrtoztetni. Egyenesen megmondtam neki: tdrodjon a sajat gyerekeivel, adjon nekik enni. Haza sem ertem, a sziileim mar tudtak a „fellepesemrol“. Pozsony akkor tajt kisvaros volt, a patikus mamamat szinte mindenki ismerte. Apam megertette, azert nem hagytam magam, mert nem birom elviselni az igazsagtalansagot. E7 Tehat kiallt masok mellett, a tobbiekert. — Mindig en voltam az osztaly szovivoje. A tarsaim biztattak: te mondjad meg, te nem felsz. £7 Valdban nem felt? — Dehogynem. Csak amolyan akadalyfuto tfpus vagyok. Ha latok egy akadalyt, tudom, le kell gyoznom. Mindegy, hogy atugrom-e, ledontom vagy alatta maszok at, a lenyeg, hogy tuljussak rajta. S az elet mindig ugy hozza, hogy koriilottem osszegyulnek azok, akik ram tamaszkodnak, akik biztatnak: fel kell szolalnod. Ilyenkor is apam szavai csengeneg a tulemben: az 1sten nem bottal ver es nem penzzel fizet. A ratermettseg nem sajat magatol letezik, s ha megvan, kamatoztatni kell. nAkkor is szolni mer, amikor fel? — Igen. Sot, amig csak kicsit felek, addig lehet velem beszelni, de amikor nagy felelem kerit hatalmaba, olyankor veszelyes vagyok. CJ??? — Ennek bizonyara az a magyarazata, hogy a kinai horoszkop szerint Patkany vagyok. Ez pedig intel 1 igens allat, tudvalevo, milyen nehez megmergezni. Ha sarokba szoritjak, igen veszelyes, tamad is. Tudom, nem szep allat, es sokkal jobb volna, ha Sarkany vagy Tigris lennek. l7 Szelldebbre nem gondol? — Nem. A szelidek mindig mindenre rafizetnek. Persze — talan —jo lett volna, ha az eletben is piros maslis cicuskent kenyeztetnek, simogatva torodnek velem. Nekem ez nem adatott meg, mindenert kiizdenem kellett. Nem panaszkodom: a jo Isten szeret engem: Ajandekba ugyan nem kaptam semmit, de a ket kezemmel megteremtettem, amire vagytam. n Kesobb, a munkahelyen is akadtak vedelmezesre szorulok? — Igen. Mindsegellendrzo szakemberkent azok mellett alltam ki, akik az elelmiszeripari cegeknel a gyartasert es aminosegert voltak felelosek. Nekem nem volt mit veszitenem, en megmondhattam: nem lehet a szalamiba hus helyett lisztet meg tejport tenni. Husz ev alatt pontosan ismertem az elelmiszereink minoseget. Tudtam: semmivel sem rosszabbak (sot az akkoriban kiilfbldonhasznalt vegyszerektol mentesek voltak), mint a hatarainktol nyugatra kesziilt termekek. A rendszervaltaskor igen felhaboritott, hogy a lakossagot eppen a „veszelyes“, „egeszsegtelen“ es megki tudja, milyen jelzovel illetett elelmiszerekkel ijesztgettek. Szamomra vilagos volt: ezek a szovegek az uj piacszerzes „talajat“ probaltak elokesziteni. D De ekkor mar nem a minosegellendrzoket vedelmezte... — Nem, hiszen a fogyasztok taborarol volt szo. Ozonlott kiilfoldrol a sok silany minosegu termek. Talan meg emlekeznek arra a rengeteg elektronikai cikkre, amelyeket kiilfbldon az energiaigenyessegiik miatt nem forgalmaztak - mind nalunk kotott ki. Ezekre a problemakra mutattam ra a Fogyasztok Foruman, amelynek az egyik alapitoja voltam. Tudtam, a szomszedos Becsben jol mukodik a fogyasztok erdekvedelme. Nem voltam rest, kapcsolatot teremtettem az ottani lelkes szakemberekkel. Ok johiszemuen figyelmeztettek: vigyazzatok, nehogy Europa szemetdombjava valjatok. Nehezen tudtok vedekezni, mert keves informacio jut el hozzatok. n Ekkor kezdte itthon a harangokatfelreverni... — Nem csupan harangveres volt, kapudongetes is. Sajnos, nem sok eredmennyel. Kormanyok jottek, miniszterek mentek, de a fogyasztok vedelmet senki sem vette komolyan. Pedig ez az igazi politika. Ez olyan terulet, amely mindenkit erint. UAztan adodott egy nagy lehetoseg... — Igen. Amikor a Szlovakiai Kereskedelmi Felugyeloseget fel akartak oszlatni, mert feleslegesnek tartottak. En vallaltam, hogy helyette korszerii fogyasztovedelmi intezetet hozok letre. Sajnos, nem sikeriilt. Az ott dolgozok tulnyomo tobbseget nem lehetett megvaltoztatni, egyszeriien nem voltak kepesek az europai szinvonalhoz kozelfteni. Az pedig eron feliili volt, hogy a tudatukat valtoztassam meg azoknak, akik az ellenorzest tulsagosan mereven vettek. Ha mindjart az elejen kemenyebben kezbe vettem volna a dolgokat, sikeriil. De folyton az jart az eszemben: miert eppen nekem kell utcara kuldenem valakit... n Az elmult evben ujabb lepcso elott allt. Ezt ugy hivjctk: politika. — Osztrak barataim meg 1990-ben megjosoltak: te a politikaban fogsz kikotni. Akkor tiltakoztam es kizartnak tartottam ezt. Soha semmi kozom nem volt egyetlen parthoz sem. Most a Szocialdemokrata Part alelnokekent sem politikusnak erzem magam. Inkabb a vedo szerepkorom kiszelesitesekent veszem fel. Amikor a feliigyeloseg elerol politikai okok miatt eltavolltottak, tudatositottam: ha tovabb akarom folytatni a tevekenysegemet es hasznos akarok maradni a tobbseg szamara, kizardlag a politikai ut jarhato. Nem veletleniil csatlakoztam a legkisebb parthoz. Meggydzddesem: ennek a partnak oriasi lehetosegei vannak, amelyeket eddig nem hasznalt ki. Az europai orszagok nagy reszeben eppen a szocialdemokratak huztak ki a katyubol a gazdasagot, s vele egyiitt a lakossag nagy reszet. IJ Ugy gondolja, nalunk is erre volna sziikseg? — Demokracia nelkiil nem lehet lelegezni, de a szocialis szempontok figyelembevetele elkerulhetetlen. A 20. szazadi Europaban elkepzelhetetlen, hogy a tarsadalom dusgazdagokra es zsellerekre tagolodjon. Ezenmar reges-regtul vanavilag. Az embereket egy ideig lehet hitegetni, biztatni, de szolgahelyzetbe szoritani nem. Mindenkinek szem elott kell tartania az elni es elni hagyni elvet. Kiilfdldi partnereinknek is tobbszor elmondtam: ti nem adhatjatok nekiink a kinott gyerekcipotoket, a mi labunk felnott meretu. A mi nepiink is ugy akar elni, mint az osztrakok, a nemetek vagy a svedek. Elkepzeleseink, gondolatvilagunk az ovekehez hasonlo, csak nem volt lehetosegiink, hogy megvalositsuk ezeket. Nekiink egy-ketev alatt annyit kell megtenniink, mint amennyire nekik tiz esztendo allt rendelkezesiikre. S valahogy ugy vagyunk, mint a fogyokuraval: amig az erdfeszitesiinknek (a koplalasnak) hetente latjuk az eredmenyet, lelkesen folytatjuk, ha pedig a merleg nyelve a dieta ellenere sem mozdul,hajlamosak vagyunk feladni a harcot. Ezt pedig nem szabad. DEAR TEREZ
