Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-07-18 / 11. szám

Beszelgetes Lengyel Laszloval, a MNMMJ vezeto titkaraval- Az bn eletutja eddig ugy ala­­kult, hogya szlovakiai magyarsag­­nak csupan viszonylag szuk retege ismerhette meg. Ismertetne rdviden eddigi eletutjat, kbzeleti, politikai palyafutasat?- Mivel hosszu eveket toltottem diplomaciai szolgalatban, fokent Pra­­gaban es persze kulfbldon eltem es dolgoztam. Az ilyen tisztseg betolte­­se, e munka vegzesenek modszeres­­sege es nagy felelossege mindenkit “elnyel”, es ezalol en sem voltam ki­­vetel. Feladatom osszetettseget csak fokozta az a korulmeny, hogy hosszu idot toltottem a destabilizalt tersegek­­ben: Etidpiaban, Szudanban es Irak­­ban. Talan folbsleges hangsulyoz­­nom, hogy a korulmenyeket csak bonyoh'totta a latszolagos biztonsag, az alapveto eletszukseg letek hianya, az ehinseg (Etidpiaban, Szudanban) - melyek a haborus helyzetek ki'se­­rojelensegei, valamint a helyi politi­kai anarchia, es azakkori nagyhatal­­mak nyilt erdekjelenlete.-On tbbbszorhangsulyozta, hogy mozgalmuk programjanak kozpon­­ti gondolata a megbekeles, megpe­­dig a szlovak-magyar megbekeles es a szocialis megbekeles. Monda­­na errol valamit?- Az 1989-es tortenelmi fordulat es az azt koveto fejlemenyek nalunk es Europa tobbi orszagaban, es nem utolso sorban a nemzetkozi politikai viszonyok maguk is erzekelhetoen a megbekelest es a parbeszedet re­­szesi'tik elonyben a politikai, bizton­­sagi es szocialis kerdesek megolda­­sanak egyetlen, parancsolo politikai eszkozekent. Mindenkinek, aki fele­­losseget erez a tarsadalom, az orszag irant, melyben el, ebben a kozegben kell tevekenykednie. Ezert nem velet­­len, hogy a szlovak-magyar megbe­keles hive vagyok, s ennek elerese­­hez megfelelo eszkoznek a dialogust tartom. Ugyanis ugy latom, eppen a parbeszed az, ami a mi politikai ele­­tiinkbol hianyzik, annak ellenere, hogy az emberek ebben latnak a to­­lerancia, a demokracia jelet. Ultimate helyzetbol nem lehet politizalni, es vegkepp nem, ha ezt a taktikat ki­­sebbsegi part valasztja! A szlovak­­magyar tortenelmi megbekeles kivi­­telezese csakazon pontok keresese­­nek turelmes folyamatakent kep­­zelheto el realisan, melyek ossze­­kotnek, nem pedig amelyekelvalasz­­tanak bennunket egymastol. Ha azt akarom elerni, hogy megertsenek engem, nekem is torekednem kell ar­­ra, hogy megertsem a partner elkep­­zeleseit, reszesulndm kell az elo­­nyokben, de osztoznom a hatranyo­­kon is. Barmifele hatterbe szoritasra vagy “lekuzdhetetlen” politikai akada­­lyok gorditesere valo torekves, vagy a politika sulypontjanak hazank ha­­tarain kivulre tolasa automatikusan lehetetlenne teszi a parbeszedet, fo­­kozza a feszultseget, es vegered­­menyben elodazza a politikai kiegye­­zest, amely nelkiil viszont nem lehet­­seges a szocialis kerdesek rendezese, a prosperitasrol mar nem is beszel­­ve.-Amint mondotta, a szlovak-ma­gyar tortenelmi megbekelesnek rendkfvuli jelentoseget tulajdonft. Mint volt diplomata, milyen szere­­pet lat ebben a megbekelesi folya­­matban a nemregiben ratifikalt szlovak-magyar alapszerzodesnek?- A ketoldalu allamkozi megegye­­zesek - esetunkben a szlovak-ma­gyar alapszerzodes - potolhatatlan szerepet toltenek be nemcsak a kol­­csbnos nezetelteresek tisztazasa­­ban es a nemkfvanatos feszultseg csokkenteseben, hanem nelkulozhe­­tetlen eszkozet kepezik a partnerek be il leszkedesenek az euro-atlanti in­­teg racids tolyamatba is. Ezert moz­­galmunk megalaku lasatol tamogat­­ta ezt a folyamatot es kit ejezte kesz­­seget arra, hogy a szerzodesben foglaltak ervenyesiteseben szerepet vallaljon. Ugyanis egyhangulag vall­­juk: erre nemcsak partunk prog­­ramja jogosfttel bennunket, hanem tapasztalataink is, melyekre eddigi politikai tevekenyseg u n k alapjan tet­­tiink szert.- Miert elonyos a szerzodes a szlovakiai magyarsagnak?- A szlovak-magyar alapszerzodes jelentoseget semmi esetre sem az alapjan iteljuk meg: mit oldott meg, hanem annak alapjdn, hogy letre­­hozta a kbtelezo ervenyu minimalis platformot azon problemak rendeze­­sehez, amelyek bonyoh'tjak a jo szom­­szedi viszonyainkat. A donto azonban ebben az esetben is a partnerek hoz­­zaallasa es kdlcsdnos keszsege az adott dokumentumban foglaltak er­­venyesitesehez, eletbe leptetesehez. Tudatositanunk kell, hogy az ilyen jel­­legu egyezmenyekbol sosem szar­­maznak egyoldalu eld'nyok, ezert az sem varhato el, hogy a szlovakiai ma­gyarsagnak egyoldalu elonyei szar­­mazzanak belole. Ha azonban az er­­dekelt feleknek sikeriil kialakitaniuk a felteteleket a termekeny, politika­­mentes es esszeru parbeszddnek, az esetben a szerzodes valoban jelentos, ha nem tortenelmi szerepet jatszhat - nemcsak a mindket reszrol allan­­doan hangoztatott tortenelmi kiegye­­zes megvaldsitasaban, hanem a fo­­lyamatos kapcsolatok kiepiteseben is.- Jelenleg a szlovak-magyar kapcsolatok meglehetosen zavaro­­sak. Mik az eselyei a szerzodes megvalosulasanak?-Valoban, a ket orszag pillanatnyi belpolitikai helyzete nem kedvez a szerzodesben foglaltak megvalosi­­tasanak. Sot ugy tunik fel, hogy egye­­nesen a radikalis, nyomast gyakorlo extrem csoportok malmara hajtja a vizet. Peldakent emh'tenem azt a nyo­mast, amit e csoportok a szomszd­­dos orszagok kisebbsegi pdrtjainak kepviseloivel karoltve gyakorolnak a magyar kormanyra. Masfelol viszont a szlovak kormanynak azzal a nyo­­massal kell megkuzdenie, melyet ko­­alicios partnere, az SNS gyakorol ra. I dore lesz szukseg ahhoz, hogy az in­­dulatok elcsituljanak es kialakulja­­nak a szerzodes real izalasanak feltet­­elei.- Milyen szerepet szan mozgal­­muknak a szerzodes megvalosfta­­saban?- Erre a kerdesre nem konnyu a valasz. Nem mintha nem lenne konk­­ret elgondolasunkfeladatunkrol, ha­nem mert a konkret megoldasra vo­­natkozo elkepzeleseinkrol korai len­ne ebben afazisban nyilatkozni. Ezbrt ehhez a temahoz egy kesobbi ido­­pontban volna helyesebb visszater­­nunk. SZOKEJOZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents