Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-06-28 / 10. szám
„Ami igaz es szep, azt apolom“- olvashato a losonci gimnazium egyik, a XVII. szazad vegerol rank maradt pecsetnyomojan, melynek kozepen Pallas Athene alakja lathato. Olyan neves szemelyisegek sajatftottak el benne a tudomany „sengejet“, illetve olyan szemelyisegekkel gazdagftotta a magyarsag sorait, mint peldaul Raday Pal, II. Rakoczi Ferenc „kancellariusa “, Karman Jozsef, a Fanni hagyomanyai froja, a felvilagosodas koranak egyik kiemelkedo alakja es irodalomszervezoje, vagy, e szazadi peldaval elve: Gonddcs Laszlo, a Rakoczi Szovetseg elnoksegi tagja. A tankdnyvfrokent es fordftokent kozismertte valt Menyoi Tolvaj Ferenc az annak idejen „oskolanak“ nevezett nagy hfru oktatasi intezmeny mestere volt. Somogyi Tibor felvdtele A hajdani fogimnazium - ma alapiskola 405 eve alapitottak a losonci gimnaziumot „Tagadhatatlan, hogy hazankban ugy, mint mas orszagokban is, evszazadokon at az egyhaz, illetve az egyhazak voltak a kozmivelddes kozeppontjai, ezek kezeiben voltak az iskolak s igy ezek hatasa alatt is allottak. Tortentek ugyan, hogy szelesebb korre ne terjeszkedjen, az allami hatalom reszerol mar hazankban is torekvesek, melyeknek czelja ha egyelore nem is kizarolagosan az iskolaknak, mint kozmivelddesi intezeteknek az egyhaz kezebol valo kivetele, s az altal az egyhazakra nehezedo terheknek a konnyftese, mint inkabb a germanisatia volt, de melyekminden esetre elso lepesul tekinthetok azon czel fele, mely utoljara is abban tetozott, hogy az allam tisztan a kozmivelddes erdekeben allftott iskolakat, s a kor novekvo igenyei szerint levette az egyhazakrol a tehernek egy nevezetes reszet, melyet azok ugy sem birtak volna meg. A mai napsag allami fogymnasiumma left losonczi iskola az itt jelzett valtozasoknak egyik peldajakent all elottunk. Az intezetnek teljes folytonossagaban majdnem haromszazados tortenete bizonyftja ezt“ - olvashato egyebek mellett az 1885-ben megjelent, Vazlatok a losonczi gymnasium haromszazados eletebol cimu tanulmanyban, melynek froja Ambrus Mortanar, a gimnazium multja irant tudomanyos igenyesseggel erdeklodo kutatok egyike. Tiszteletre melto munkassaganak korunkban is voltak-vannak folytatoi, nagyreszt az iskola tanarainak korebol, de sokat tett a gimnazium multjanak a feltarasaert Bdszormenyi Istvan, a losonci reformatus egyhaz presbitere is. Kutatasai alapjan, nagy vonalakban a kovetkezokeppen korvonalazhato az „oskola“ multja: 1590- ben alapitottak, amikor is a varos lakossaga reformatus hitre tert at, ez a teny azonban csupan kozvetett forrasok alapjan bizonyfthato, mivel amikor Losonc es Fulek nehany evtized mulva leegett, minden okirat megsemmisult. Az „oskola“ megletet kozvetlenul bizonyfto dokumentumok a XVII. szazad elejerol szarmaznak. Losonc mezovarosanak a polgarai mindezek utan felto gonddal ovtak varosukat es gimnaziumukat, melyennek koszonhetden veszelte-veszelhette at a verzivataros XVII. szazadot, az ellenreformacio eveit. A XVIII. szazadot mar a nemzetisegi es a vallasi turelem jellemezte, ami a gimnazium mindennapjaiban, illetve tantermeiben is visszatukrdzddott: a szazad kozepetol mar lutheranus, szlovak anyanyelvu diakjai es oktatoi is voltak a losonci reformatus gimnaziumnak. A Ratio educationis bevezetese utan otosztalyos lett az addig negyosztalyos gimnazium, melynek ingyenes (!) tapintezetet es internatusat bokezuen tamogattak mind az egyhaz, mind a varos polgarai, mind pedig a kornyekbeli foldbirtokosok. Az 1830-as evekben a hajdani „oskola“ lyceumma notte ki magat. (A reformatus iskolak rangsoraban a lyceum a legmagasabb, a collegiumot is megeldzo fokozat. Losoncon kivul csak Maramarosszigeten volt hasonlo reformatus tanintezet.) 1849-ben aztan a szabadsagharcot verbe fojto cari alakulatok felgyujtottak a varost, s a langoknak a lyceum epulete is martalekava valt, a templomaval es konyvtaraval egyutt. Ezt a csapast a legnagyobb erofeszftesek ellenere sem bfrta kiheverni az egyhaz, s bar ujjaepfttette a lyceum epuletet es templomat, 1869-ben a tulajdonjog megtartasa s egyeb jogainak fenntartasa mellett atadni kenyszerult az allamnak. A negyosztalyos allami gimnaziumbol eveken bel ul nyolcosztalyos fogimnazium lett, s mivel egyre nott az erdeklodes iranta, 1883-ban uj epuletbe kdltdzdtt, mely manapsag a Losonci Magyar Tanftasi Nyelvu Alapiskola nebuloinak ad otthont. Az elso vilaghaboru utan tagozatositott gimnaziumot letesftettek a hajdani fogimnazium helyen, mely meg fgy is, ekkor is orszagos jelentoseggel bfrt, tanarainak, tobbek kozbtt a Mi Lapunk szerkesztojenek, a gimnazium 350 esztendos tortenete megirojanak, Scherer Lajosnakkoszonhetoen. 1939-tol 1945-ig Karman Jozefnek, a varos nagy szulottjenek a nevet viselte a losonci gimnazium. A masodik vilaghaboru vege utan aztan bezartak. A varos polgarai az otvenes evek elejen tbbbszor is kervenyeztek az ujramegnyitasat. Kepzett tanero hianyara hivatkozva mindig visszautasftottak oket az illetekesek. Otvenegy esztendovel ezelott vegleg bezartak a 405 evvel ezelott alapftott losonci „oskolat“. ULRICH JOZSEF
