Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-06-10 / 9. szám

Mit akarunk? A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert torekvesei es celjai Avalodi igenyeket kifejezo moz­­galmakat nem celtudatos munkaval szervezik: az ilyen mozgalmak meg­­sziiletnek. A tarsadalom egeszseges vede­­kezo osztonei lepnek mukodesbe es arra kesztetik az embereket, hogy erdekeiknek megfeleloen cselekedjenek, kifejezesre juttassak velemenyuket, hangot adjanak szandekaiknak. Igy tortent ez a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert megalakulasa­­kor,1995. oktober21-en is. Az egyre elesedo nemzeti gyuldlkodes es torzsalkodas leg­­koreben a szlovakiai magyarok kdziil mind tobben ereztek ugy, hogy a magyar koalicio partjai es mozgalmai tobbe nem fejezik ki valodi szandekaikat, celjaikban, torek­­veseikben elszakadtak a hazai es nemzetkozi realitasoktol, s ily modon keptelenekke val­­tak kezzel foghato eredmenyeket felmutatni rohamosan nehezedo nemzetisegi allapo­­taink javitasaban. Politikai eszkozeikben is eldurvultak, erveles es meggyozes helyett, valamint az adottsagok pontos merlegelese, logikus tervek, javaslatok kidolgozasa, barati tamogatok, szovetsegesek szerzese helyett altalanos harcot hirdettek, riadot fujtak es harsany nemzetieskedo kijelenteseikkel a demokratikus erzelmu szlovakokat is elidegenitettek iigyunktol. Errol az utrol akkor se tertek le, midon a demokratikus sajto es a szlovakiai magyarok mind nagyobb szamban adtak hangot aggo­­dalmuknak, hiszen egyre nyilvanvalobba valt: hogy ez a politika csakis a szlovak nacionalista eroknek a malmara hajtja a vizet, amelyek nemzetisegi jogaink kurti­­tasara. torekednek, letiinkben veszelyez­­tetnek, ellenzik, a mindket nemzet szamara elonyos szlovak-magyar tortenelmi meg­­bekelest. Mint annyiszor, most is beiga­­zolodott, hogy a nacionalizmus mindig az ismetlesek kenyszere alatt cselekszik, ismetli onmagat es mindenaron vegig kivanja jarni a „szenvedesek tortenelmi iskolajat“. Eszan­­dekatol vezerelve, Del-Szlovakiaban kon­­fliktusoktol veszterhes helyzetet teremtett, es csakis az ott elo jozan magyaroknak, jo­­zan szlovakoknak, fajdalmas tortenelmi tapasztalataiknak es hagyomanyosan jo vi­­szonyanak koszdnhetd, hogy a mestersege­­sen csiholt nacionalista tuz langra nem lob­­bant. Ebben a helyzetben 1995 nyaran es oszen mind tobb felelosen gondolkodo szlovakiai magyar erezte ugy, hogy ha meg akarja akadalyozni a jugoszlav veres konfliktushoz hasonlo haboruskodast, meg kell szolalnia, hallatniakell szavat, hogy ily modon is csokkentse a szembenallas fesziiltsegeit. Es ezt meg is tette. Del-Szlo­­vakia falvaiban varosaiban egymas utan alakultak a kiilonbozo szlovak-magyar ba­rati tarsasagok, klubok, egyestiletek, Kiraly­­helmecen pedig bontogatni kezdte szarnyat a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert, amelynek sejtjei Szlovakia mas tajain is megjelentek. A mozgalom alakuld kongresszusat 1995. oktober 21-en Rima­­szombatban tartotta meg. Mozgalmunk e sejtek osszefogasabdl, valamint a szlovak baloldali szervezetekben helyiiket nem talalo baloldali erzelmti szlo­vakiai magyarokbol valt orszagos szer­­vezette. Mozgalmunk megalakulasa ellen­­teteket oldo, dontd elhatarozasnak bizonyult. Szervezettink mar a puszta megjelenesevel lehetetlenne tette, hogy a magyar koalicio tovabbra is a megszokott modon politi­­zalhasson, az egesz szlovakiai magyarsag neveben szoljon es folenyes kbzonnyel figyelmen kivul hagyja a maskepp gondol­­kodok velemenyet. Mi ugyanis kezdettol eltero jovdkepet jelenitettiink meg a szlova­kiai magyarok elott, mint ok. De az extre­­mista szlovak politikai erok sem folytat­­hattak uszitasukat ott, ahol azelott, hiszen a szlovakok szemeben szetfoszlott az egyse­­ges magyarsag, „az osi magyar ellenseg“ misztikus kepe. Ertheto tehat a nyugtalansaguk, zavaruk, sardobalasuk: hiszen mi egyertelmuen az altalanos tarsadalmi, politikai megbekeles hivei vagyunk. A harcot harccal nem vi­­szonozzuk. Tudjuk, hogy vegiil is nem a haboruskodast, a harcot hirdetok, hanem a megbekelesen faradozok fogjak meg­­teremteni orszagunk nyugalmat, a kozds Europat es az emberek jobb vilagat. Mit is akarunk? Mindazok, akik sommasan ugy fogalmazzak meg helyiinket, szereptinket Szlovakia politikai e 1 eteben, hogy a magyar ellenzek ellenzeke vagyunk, tulzottan leegy­­szerusitve ertelmezik a tortenteket, es sab­­lonos kepet festenek a szlovakiai magyar politikai elet palettajarol. Mi nem egyszeru hangadoi vagyunk mindazoknak a joza­­nabbul gondolkodo szlovakiai magyaroknak, akik ellenzik a magyar koalicio militans nemzetisegi politikajat, de programunkban olyan alternativ jovdkepet vazoltunk fel, amely teljesebbe tette a szlovakiai magyar politikai elet szinskalajat. A magyar koalicio jobboldali, 1 iberalis, konzervativ torekvesei melle oda allitottuk alternativakent azt a hagyomanyos szlovakiai magyar baloldali, szocialisan erzekeny politizalast, amely 1918 ota a legtobbet tette megmaradasun­­kert, s amely a Szocialista Internacionale nemzetkozi tamogatasaval ma sem mel­­lozheto problemaink megoldasaban. Napon­­ta tapasztaljuk, hogy a szlovakiai magyar­­sagot nem csupan a nemzetisegi let megol­­datlan problemai sujtjak, de az egyre nehezedo szocialis: gondok is nyomoritjak. Ezek kozill csupan a legfontosabbakat emlitjuk: Del-Szlovakiaban legnagyobb a munkanelkiiliseg, visszaesett a mezogazda­­sagi termeles, az egeszsegiigy anyagi zavarai, az alacsony nyugdijak megelhetesi gondjai, a fiatalok tanulasi es ervenyesiilesi lehetosegeinek beszukulese, csaladalapitasi, lakasszerzesi nehezsegei itt sujtanak leginkabb. A szlovakiai magyarok az MK hibajabol kimaradnak az allami vagyon privatizalasabol, sajat sziildfoldjukon tomegesen keriilnek a gazdasagi elet periferiajara, s ily modon a nemzetisegi let gondjai szocialis bajokkal dtvozddve mindinkabb elviselhetetlenebbe valnak. Fabry Zoltan szavaival szolva a „szegenyek nemzete” lettiink, es ennek a szegenyek nemzetenek az erdekeit mar csak ezert sem kepviselhetik husegesen azok a jobboldali, konzervativ es liberalis magyar politikai tdmorulesek, amelyek a dolgozok, alkalmazottak, kisvallalkozok, kisemberek iigye irant teljesen erzeketlenek. A nemzeti es etnikai kisebbsegvedelem mozgalmunk politikajanak egyik alappillere. Teljessegeben vallaljuk a nemzeti kisebb­­segek jogainak vedelmet, eliteliink min­­denfajta nacionalizmust, sovinizmust, irre­­dentizmust, elutasitjuk a nemzetallam gon­­dolatat. Tudatositjuk, hogy a nemzeti kisebbsegek egyediil nem kepesek prob­­lemaikat megoldani, ezert a kdlcsdnos bizalom megteremtesere, az erdekek egyez­­tetesere toreksziink a szlovaksag demokra­tikus politikai tbmoruleseivel es a mindenkori kormanyzat illetekes allami szerveivel. A tarsadalom szocialis gondjainak felvallalasa mellett terme­­szetesen a legbensosegesebb, legterme­­szetesebb iigyunk a szlovak-magyar tor­­tenelmi megbekeles szorgalmazasa, szol­­galata. Jo alapvetes ehhez a nemreg ratifikalt szlovak-magyar alapszerzodes, amelyet kezdettol tamogattunk. A szerzodes nemze­tisegi megmaradasunk, fejlddestink egyik fontos biztositeka, s ezert a realizalasaban is egyiitt kivanunk mukodni mindket allam szerveivel. Ugyanakkor nekiink, szlovakiai magyaroknak is tudatositanunk kell, hogy legsajatosabb kiildetesiink a ket nemzet megbekelesenek szolgalata. Szlovakia demokratikus fejlodese, gaz­dasagi felviragoztatasa az orszag minden polgaranak, az itt elo magyaroknak is az erdeke. Ettol fugg mindannyiunk boldogu­­lasa, jolete, minden fajta emberi meg­­kulonboztetes, kozte a nemzeti megkulon­­boztetes vegleges megszunese. Mozgalmunk elutasit minden olyan politikai torekvest, amely faji, nemzeti, vallasi, szocialis meg­­osztottsaghoz, gyulolkddeshez vezet. Szlo­­vakiat sztildfoldunknek, hazanknak tekint­­jiik, faradozni akarunk felviragoztatasan, vedelmezziik szuverenitasat, teriileti egy­­seget, hatarai serthetetlenseget. Tamogatjuk, hogy Szlovakia mielobb megtalalja melto helyet a demokratikus allamok nagy csalad­­jaban es az Europai Unioban. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents