Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-06-10 / 9. szám
Mostanaban sokszor nem tudjuk, mire emlekezziink, emlekezhetiink. Azavar oka nem a tiltas, hanem erkolcsi ertekrendiink bomlott allapota. Sokszor nem tudjuk, mit mire tartsunk, mennyire ertekeljiik. Igy van ez a mult sok esemenyevel, kdzte a Kosuton 1931 punkosdjen eldordiilt csendorsortuzzel is, amelyrol 65. evfordulojan dicseretes modon megemlekeztek a kosuti es dioszegi kozsegi hivatalok kezdemenyezesere. A megemlekezest, amelyet az SZKP is tamogatott, a dioszegi mozi helyisegeben magyar es szlovak kulturmusorral dsszekotve tartottak. Az iinnepi beszedet Somogyi Kornel, Dioszeg polgarmestere mondta, A veres punkosd emleke a korabeli esemenyeket pedig dr. Pleva Jan es dr. Hubenak Ladislav torteneszek ismertettek. Az iinnepseg kereteben megkoszoruztak a kosuti Major Istvan-emlekmuvet es viragot helyeztek el az aldozatok sirjara. Kar, hogy az iinnepsegbe magyar szervezetek hivatalosan nem kapcsolodtak bele, holott az esemeny emleke elsosorban megis csak a mi emlekiink. Mi is tortent Kosuton 1931 piinkosdjen? A dioszegi cukorgyar birtokain dolgozo mezdgazdasagi munkasok tobb hetes sztrajkolas utan fizetesemelest ertek el, s ennek ordmere gyulest hivtak ossze, melynek szonoka Major Istvan parlamenti kepviselo lett volna. Agyulest nem engedelyeztek, es ezt esupan a kirendelt csendorok kozoltek. Ugy latszik, a masaryki demokracia sem volt mindenki A16 eves Gyevat Janos sirja a kosuti temetoben. szamara fenekig tejfel. A gyules feloszlatasa kozben zavar, dulakodas tamadt, s ekkor dordult el a sortuz, amelyrol Az Ut 1931. 4. szamanak kronikasa igy szamolt be: „Legalabb tfz tanuval beszeltiink az esetrol, az ot sebesulton kivtil, de egyik sem hallotta az »oszolj« felszolitast, egyik sem latta, hogy a tiintetok koveket hajigaltak volna, egyik sem latott kest egy tiintetonek a kezeben sem, egyik sem hallott pisztolylovest a tiintetok soraibol. Feltevesiink szerint a tiintetes nehany resztvevojenek a fekvo Majorhoz valo futasat mindsitettek a csendorok »elleni tamadasnak«, ami aztan a sortuz kozvetlen iiriigyet szolgaltatta. A lovesek utan panik keletkezett. A nep megfordult, es futni kezdett, de ez a futas nem volt elegendo ok a csendorsegnek ahhoz, hogy besziintessek a tiizelest. Tovabb lottek. Egy dreg paraszt, aki az egesz verengzest vegignezte, ezekrol a pillanatokrol igy nyilatkozott:- Kosut erdo volt, ahol csendorok emberre vadasztak. Az elso sortuz utan elestek: a tizenhat eves Gyevat Janos munkas, akit sziven lottek, Thurzo Istvan, 30 eves kosuti munkas, atlott torokkal, Zsabka Sandor meg egy ideig futott a golyozaporbol, de nehany pi 1- lanat mulva lerogyott, es mellebol ver szivargott. A tovabbi golyok az embereket mar futas kozben ertek. A nagyszombati korhazban apolt ot sebesiilt koziil negyet hatulrol ert a golyd. A sebesiilesek leirasat dr. Jan Neumann galantai es Pongrac dioszegi orvosoktol szerezte, kiket meg keddre virrado ejjel felkeresett. Ezen orvosok szakvelemenye szerint: Pszota Ferenc 57 eves kerteszt, aki csak veletleniil ment ki kertjebol az utcara, oldalrol hasba lottek, a golyo jobb kezet is megsebesitette. Pszota Erzsebet foldmunkaslanynak a labat lottek at terd alatt, es a golyo teljesen szetroncsolta a labat. Az orvos, aki a sebet kezeli, ketelkedik abban, hogy ezt a sebesiilest kozonseges golyo idezte volna eld. Popluhar Jozsef 20 eves munkast hatulrol, a bal fiile mdgott fejen lottek. Kugler Jozsefet, ki kezen es laban sebesiilt, szinten hatulrol lottek meg. Molnar Danielnek a combja seriilt meg hatulrol. Repan Gyula konnyii labseriilest szenvedett. Ez a latlelet tul sokatmondo. Elsosorban, hogy milyen sziiksegesseg es kenyszerhelyzet folytan hasznaltak a csendorok lofegyveriiket. Meg kell meg emliteniink, hogy ezenkiviil sokan konnyu sebesiileseket szenvedtek. Ezek - ismerve a demokratikus koztarsasagi allamforma igazi tartalmat, inkabb a hazi kezelest valasztottak.”