Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-06-10 / 9. szám

Mostanaban sok­­szor nem tud­­juk, mire em­­lekezziink, em­­lekezhetiink. Azavar oka nem a tiltas, hanem erkolcsi er­­tekrendiink bomlott allapota. Sokszor nem tudjuk, mit mire tartsunk, mennyire ertekeljiik. Igy van ez a mult sok ese­­menyevel, kdzte a Kosuton 1931 punkosdjen eldordiilt csendorsortuzzel is, amelyrol 65. evfordulojan dicseretes modon megemlekeztek a ko­suti es dioszegi kozsegi hi­­vatalok kezdemenyezesere. A megemlekezest, amelyet az SZKP is tamogatott, a dioszegi mozi helyisegeben magyar es szlovak kulturmusorral dsszekotve tartottak. Az iinnepi beszedet Somo­­gyi Kornel, Dioszeg polgarmestere mondta, A veres punkosd emleke a korabeli esemenyeket pedig dr. Pleva Jan es dr. Hubenak Ladislav torteneszek ismer­­tettek. Az iinnepseg kereteben megkoszoruztak a kosuti Ma­jor Istvan-emlekmuvet es vira­­got helyeztek el az aldozatok sirjara. Kar, hogy az iinnep­­segbe magyar szervezetek hi­­vatalosan nem kapcsolodtak bele, holott az esemeny emleke elsosorban megis csak a mi emlekiink. Mi is tortent Kosuton 1931 piinkosdjen? A dioszegi cukor­­gyar birtokain dolgozo mezd­­gazdasagi munkasok tobb hetes sztrajkolas utan fizetesemelest ertek el, s ennek ordmere gyu­­lest hivtak ossze, melynek szo­­noka Major Istvan parlamenti kepviselo lett volna. Agyulest nem engedelyeztek, es ezt esu­­pan a kirendelt csendorok ko­­zoltek. Ugy latszik, a masaryki demokracia sem volt mindenki A16 eves Gyevat Janos sirja a kosuti temetoben. szamara fenekig tejfel. A gyu­­les feloszlatasa kozben zavar, dulakodas tamadt, s ekkor dordult el a sortuz, amelyrol Az Ut 1931. 4. szamanak kro­­nikasa igy szamolt be: „Leg­­alabb tfz tanuval beszeltiink az esetrol, az ot sebesulton kivtil, de egyik sem hallotta az »oszolj« felszolitast, egyik sem latta, hogy a tiintetok koveket hajigaltak volna, egyik sem latott kest egy tiintetonek a kezeben sem, egyik sem hallott pisztolylovest a tiintetok soraibol. Feltevesiink szerint a tiin­­tetes nehany resztvevojenek a fekvo Majorhoz valo futasat mindsitettek a csendorok »el­­leni tamadasnak«, ami aztan a sortuz kozvetlen iiriigyet szolgaltatta. A lovesek utan panik kelet­­kezett. A nep megfordult, es futni kezdett, de ez a futas nem volt elegendo ok a csendor­­segnek ahhoz, hogy be­­sziintessek a tiizelest. Tovabb lottek. Egy dreg paraszt, aki az egesz verengzest vegignezte, ezekrol a pillanatokrol igy nyilatkozott:- Kosut erdo volt, ahol csendorok emberre vadasztak. Az elso sortuz utan elestek: a tizenhat eves Gyevat Janos munkas, akit sziven lottek, Thurzo Istvan, 30 eves kosuti munkas, atlott torokkal, Zsabka Sandor meg egy ideig futott a golyozaporbol, de nehany pi 1- lanat mulva lerogyott, es mel­­lebol ver szivargott. A tovabbi golyok az embe­­reket mar futas kozben ertek. A nagyszombati korhazban apolt ot sebesiilt koziil negyet ha­tulrol ert a golyd. A sebe­­siilesek leirasat dr. Jan Neu­mann galantai es Pongrac dioszegi orvosoktol szerezte, kiket meg keddre virrado ejjel felkeresett. Ezen orvosok szak­­velemenye szerint: Pszota Ferenc 57 eves ker­­teszt, aki csak veletleniil ment ki kertjebol az utcara, oldalrol hasba lottek, a golyo jobb kezet is megsebesitette. Pszota Erzsebet foldmunkas­­lanynak a labat lottek at terd alatt, es a golyo teljesen szet­­roncsolta a labat. Az orvos, aki a sebet kezeli, ketelkedik ab­­ban, hogy ezt a sebesiilest ko­­zonseges golyo idezte volna eld. Popluhar Jozsef 20 eves munkast hatulrol, a bal fiile mdgott fejen lottek. Kugler Jozsefet, ki kezen es laban sebesiilt, szinten hatulrol lottek meg. Molnar Danielnek a combja seriilt meg hatulrol. Repan Gyula konnyii lab­­seriilest szenvedett. Ez a latlelet tul sokatmondo. Elsosorban, hogy milyen sziik­­segesseg es kenyszerhelyzet folytan hasznaltak a csendorok lofegyveriiket. Meg kell meg emliteniink, hogy ezenkiviil sokan konnyu sebesiileseket szenvedtek. Ezek - ismerve a demokratikus koztarsasagi allamforma igazi tartalmat, inkabb a hazi kezelest va­­lasztottak.”

Next

/
Thumbnails
Contents