Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-07 / 6. szám

Niccolo Paganini szuletesenek 196. evfordulojan szuletett, 1978. oktober 27-en Singapore-ban. Szulei mindketten joga­­szok. Anyja zongorista, apja fagotton jatszik - hobbijuk a zene. A csalad nyolcvankettoben Londonba kbltdzbtt. A kislany zongorazni tanult, majd hegedulni. Hetevesen ori­­asi dilemma eiott allt: zongora- vagy hegedumuvesz legyen? A hegedu mellett dontott, de bucsuzoul meg megnyert egy zon­­goraversenyt. Vanessa-Mae Vanakorn Nicholson, a ti­­zenhdt eves csodagyerek (a nezok a Fride­­rikusz-showban lathattak, hetevesen az ev zongoristaja lett Nagy-Britanniaban, tizeve­­sen a pekingi konzervatorium diakja, a hi­res hegedumuvesz, Lin Yao-Li tanitvanya. A tehetseges kislany hat honap alatt sajati­­totta el a harom evre tervezett tananyagot. Aki azt hiszi, egesz nap gyakorolt, teved. Napi negy drat hegedult, a tobbi idot a ma­­ganallatkedje lakoival - egy orokbe foga­­dott sundisznoval, egy aranyhallal, az ima­­dott hangyakkal es tucskdkkel meg a ne­­pes madarcsaladdal - tdltotte. A kollegium­­ban kulon engedelyt kapott, hogy a ked­­venc allataival egyutt lakjon. Pekingbol hazaterve egy nyari mesterkur­­zusra keriilt, Andrejewski professzor oszta­­lyaba. 0 volt az, aki megfogalmazta a kis­­lannyal kapcsolatban a szalloigekent ide­­zett mondatot: „Mintha hegeduvel szuletett volna!” Tizevesen lett a Philharmonia Orchestra szolistaja. (A zenekar todeneteben ilyen meg nem fordult eld!) Eszrevette, hogy az ifju tehetsegek ugyan kituno technikaval jat­­szanak, de eldadasmodjuk hasonlo. 0 mas akart lenni. Tizenegy evesen felvetelizett a Royal College of Music-ba, s egy ev mulva hivatasos muvesz - oklevelet kapott. Attol kezdve a vilag leghfresebb szimfoni­­kus zenekaraival koncertezett. A zene­­szerzok kozul Bach es Mozart all hozza a legkozelebb, de szereti a Beatleseket es Elvis Presleyt is. Paganini Capricciojat nem tartja kuldnosebben nehez darabnak... Az ifju hegedumuveszno nem akarmilyen hangszeren jatszik. Hegedujet - 1761-ben keszult - 200 ezer fontert vette. Vigasztal­­hatatlan volt, amikor betortek a londoni ha­­zukba es elraboltak a mesterhegedut. De a Scotland Yard a nyomara bukkant es visszaszerezte. Ha Vanessanak azt a kerdest teszik fel: mennyit keres, kitero valaszt ad. Penzrol csak a menedzserevel beszelhetnek. De hozzaszokott egy (eleg magas) eletszfnvo­­nalhoz, s arrol nem hajlando lemondani. Allatokat most is tart: kutyakat, teknoso­­ket, aranyhalakat. Szabadidejeben semmiben sem kulonbo­­zik a vele egykoru tiniktol. Siel, lovagol, vfzisfel, bolondul a gorkorcsolyaed, szive­­sen visel szep ruhat, de farmed is, az is­­merdseirol karikaturakat keszit, es gyakran leiil a szamitdgep ele - jatszani. Legujabb lemeze, a The Vioilin Player nagy siker. Ot tartjak a huszonegyedik szazad nagy hegedumuveszenek. (kop) Amit az iskolapadban hallottunk Gyulai Palrol, az nem volt szamara a legkedvezobb. Sokszor a sze­­mere vetettdk, hogy milyen jogon merte bfralni Petofit, Jokait, Vordsmartyt, netan Aranyt, aki a baratja volt. Pedig a „kis­­dreget”, aki egyebkent Szendrey Mariat, Petofi sogorndjet vette felesegul, atfo­­gobban kellett volna megismernunk. Az ido bebizonyitotta, hogy Gyulai Pal nagy kritikus volt. A budapesti teve, „Lyukasora” cfmu, igen erdekes es figyelemre melto muso­­ranak gazdag tudassal megaldott, ndha sziporkazd szereploje Lukacsy Sandor irodalmdr imigyen meltatta Gyulai Palt: „A kritikusokat a kozonseg nemigen ol­­vassa. Minek is olvasna, akar a nagy Gyulai Palt is, hiszen kritikai (teleteinek, vitainak, haborgasainak targya: a biralt mu, tobbnyire mar regen feledesbe me­ruit, s ami a kritikusbol szenvedelyt, szi­­porkat, tudos ervelest valtott ki, a mai ol­­vaso szamara ismeretlen es kozombos. Gyulai Pal nagy kritikus, a gyakorlatban csak egy nev, unalmas klasszikusnak neve.” A kozonsegnek meg sines igaza. Gyu­lai Palt drdemes olvasni. Erdemes a kriti­­kait lapozni, med ha targyuk elavult is, maradando benniik a stilus, gydnyorkod­­tetd a kristdlytiszta magyarsag, a szelle-Gyulai Pal (1826-1909) mes vitamodszer, a bajvivoi pengesu­­hogtatas. Gyulai Pal igazi remekiro, a magyar proza egyik legnagyobb meste­­re. Vdrosmarty-eletrajzdt ugy lehet ol­vasni, mint regenyt. S amikor igazi re­genyt, elbeszelest id, peldaul az Egy regi udvarhaz utolso gazdajat, akkor is re­­mekmu kerult ki tolla aldl. Gyulai Pal nem volt mindig az a melto­­sagos es merev alak, onmaga irodalom­­todenetenek szobra, olyan, amilyennek a merev es meltosaggal itelkezo kritikust a kozonseg elkepzeli. Aki jobban ismeri eletet, tudja, hogy ifjusagaban a kolozs­­vari foteren az asztal tetejerol agalt, aho­­va az aprd termetu legenynek fel kellett pattania, hogy a tomeg lathassa, mikoz­­ben - 1848 marciusanak azon az ihletett es izgatott napjan - a Pesten mar jova­­hagyott forradalmi vivmanyok elfogada­­sara szdlitotta fel hallgatoit. Ujsagirokent is ismed. A mult szazad kozepen divatos mufaj volt az uii level, amely tudositas, cseveges, publicisztika, ripod egyszerre. Petofi is id ilyen levele­­ket. A sokoldalu irodalmar: Gyulai Pal, kolto, prozaird, irodalomtortenesz, kriti­kus es egyetemi tanar 1826. januar 25- en szuletett Kolozsvdrott. Nagyon sze­­pen irja: „en a hegyek kozt szulettem s hegyek kozt kivanok meghalni. Erzem, hogy a hegyi ember inkabb szeretheti szuldfoldjet.” A haldl 1909. november 9-en szdlitotta el - a budai hegyek kozt.-m-Vanessa, a csodagyerek

Next

/
Thumbnails
Contents