Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-07 / 6. szám
A kis herceg (reszlet) ...Rovidesen jobban is megismerhettem ezt a viragot. A kis herceg bolygdjan mindig voltak viragok, nagyon egyszeru viragok, egy sor szirommal, helyet is alig foglaltak, es nem zavartak senkit. Reggel megjelentek a fuben, estere elhervadtak. De ez egy szep napon egyszerre csak kicsirazott, magva a jo eg tudja, honnet kerult oda, es a kis herceg aprolekos gonddal figyelte a zsenge hajtast, amelyik semmilyen mas hajtashoz nem hasonlitott. Ki tudja, nem holmi majomkenyerfa-feleseg-e? A vesszocske novekedese azonban hamarosan abbamaradt, es a kis noveny hozzakezdett a viragkesziteshez. A kis herceg szemmel kfserte, hogyan jelenik meg rajta egy oriasi bimbo, es sejtette, hogy csodalatos tiinemeny fog kibontakozni belole; a virag azonban vegevarhatatlanul egyre csak szepitgette magat odabenn a zold szobajaban. Nagy gonddal valogatta meg a szfneit. Lassan oltbzkbdbtt, egyenkent igazitotta magara a szirmait. Nyilvan nem akart olyan gyurotten napvilagra lepni, mint a pipacsok. Nem akart megmutatkozni, csak szepsege teljes sugarzasaban. Ugy bizony! Nagyon kacer virag volt! fgy aztan hosszu napokon at tartott a titokzatos bltozkbdese. Aztan egy hajnalban, eppen napkeltekor, vegre megjelent. hogy a virag nem valami szereny: viszont olyan meghato volt!- Azt hiszem, epp most van a reggeli ideje - tette hozza a virag kisvartatva. - Volnal szives gondoskodni rdlam? A kis herceg pedig, melyseges zavarban, sietve keritett egy bntozokannat, es kiszolgalta a viragot. Az meg mar mindjart az elejen zaklat-Erre a virag meg jobban kohecselt, hadd furdalja csak a lelkiismeret a kis herceget. Annak pedig, hiaba volt tele joakaro szeretettel, elobb-utobb megiscsak megrendult a bizalma a viragban. Minden lenyegtelen megjegyzest a szivere vett, es kezdte nagyon-nagyon boldogtalannak erezni magat.- Nem szabad lett volna meghallgatnom - vallotta meg egy napon. - A viragok szavat sosem szabad meghallgatni. Nezni kell oket, beszivni az illatukat. Az enyem egesz bolygomat elarasztotta az illataval, megse tudtam orulni neki. Annyira bosszantott az a tigriskarom historia, holott inkabb meg kellett volna hatodnom rajta... Aztan: Bizony, nagyon ertelmetlen voltam Asitott egyet, es azt mondta, 6, aki olyan aggalyos pontossaggal dolgozott:- 0, meg szinte fel sem ebredtem... Elnezest kerek... Meg meg sem fesulkodtem... A kis herceg nem birta magaba fojtani a csodalkozasat:- Milyen szep vagy!- Ugye? - felelte kedvesen a virag.- Es epp egyszerre szulettem a nappal... A kis herceg ebbol konnyen kitalalta, ni kezdte az ijedos hiusagaval. Egy napon peldaul, mikor a negy toviserol beszelt, azt mondta a kis herceg:- Most aztan johetnek a tigrisek a karmaikkal!- Az en bolygomon nincsenek tigrisek - jegyezte meg erre a kis herceg. - A tigrisek kulonben sem esznek fiivet.- En nem vagyok fu - felelte szeliden a virag.- Bocsass meg...- Kulonben sem felek a tigrisektol. A huzattol viszont irtozom. Nines veletlenul valamilyen szelfogod? Jrtozni a huzattol - gondolta a kis herceg - elbg kockazatos kilatas egy novenynek. - Furcsa egy virag ez...”- Estenkent tegy majd bura ala. Nagyon hideg van itt n£lad. Rosszul vagy berendezkedve. Ahonnet en jottem... De nem folytatta. Mag formajaban jott. Mas vilagokrol nem tudhatott semmit. Szegyeneben, hogy ilyen egyugyu fullentesen kapatta rajta magat, kettot -harmat kohintett, fgy akart folebe kerekedni a kis hercegnek.- A szelfogo?- Epp azert indultam, de elkezdtel beszelni hozzam... en akkor! A tetteibol kellett volna megitelnem, nem a szavaibol. Beburkolt az illataval, elboritott a ragyogasaval. Sosem lett volna szabad megszoknom! Szegenyes kis csalafintasagai kbzott meg kellett volna ereznem gyenged szeretetet. Minden virag esupa ellentmondas. De en sokkal fiatalabb voltam, semhogy szeretni tudtam volna! Ronay Gyorgy fordftasa A szerzo rajzai Antoine de Saint-Exupery
