Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-31 / 5. szám

Gyerekkocsival a kukaknal Vasdmap reggel van. Rderdsen ballagok Ujvdrban a hdz­­tombdk kozott a F6 tdr feld. Egymds mellett sorakoznak a kukdk. Egy vdzna legenyke nyitogatja az egyik kuka fedelet. Vegre sikerult. Beletur. Semmi. Tovabbldp a mdsikhoz. Ta- Idlt valamit. Vdkony vasrudat l&tok a kezdben. Mdsik kezd­­ben muanyag zacskd. Jon ki az utra. Mdkoskaldcs-vdget rag. Az ut szdldn all a hajdan fehdr gyerekkocsi. Mire a le­­genyke a mdsik haztdmbhoz dr a kocsival, elmajszolta a ka­­lacsot. Tovdbb keresgdl a kukaban. az eredmd gyatra. Valami t6rgy a kocsira kerul. Elindulok visszafeld. A fiu a kocsi mel­lett all. Bizonydra azon rdgddik, merre tovdbb. A kocsi cso­­magoldpapfrral van letakarva - alatta a kukdk sovdny szer­­zemdnye. Megdllok a fui mellett.- Hdny dves vagy? - kdrdezem tdle. Ndz rdm, nem drti.- Nem beszdlsz magyarul? Int a fejdvel. Kdrdezem szlovdkul.- Tizennyolc Vdzna, tizenotnek se ndztem.- Apad, anydd van?-Van.-Testvdreid?-Ot-voltavdlasz.- Hdny osztalyt jdrtdl?- Nyolcat. Kiveszek egy huszast a pdnztarcambbl. Nem sok, de ke­­nydrre eldg.- Holnap reggel vegydl rajta kenyeret- Oakujem. - J6I van - mondom dn. Folemeltem a kocsit takard pap­­frt. Ndgy darab szdraz kenyeret lattam. Egy nepes csalddnak keves lenne. De az is lehet, hogy a tyukoknak viszi. Ha estig _ kotor a kukdkban, taldn nagyobb zsakmdnyra tesz szert. Mar joval elhagyom a fiat, amikor meg egyszer utanam szol:- Pani! Dakujem! Fdj az ember szive-lelke, akkor is, ha a kukaban kotord­­szd sotdt bdru. Hat ezen nem lehet segiteni? Hajdan a pasztorok, a fdldnelkuliek telen kosdrfonassal foglalkoztak, azzal kerestek a kenyeruket. Ilyen megolddst ma is lehetne taldlni. Nem szdgyen a munka, ha tisztessd­­ges. A meseben pedig a kiralyfi a kosarfonyo lanyat vette felesegul, mert szorgalmasabb volt, mint a modos ledny. De nagyot fordult a vilag kereke. Peli Fazekas Rozalia Rudolf Bihary illusztracios felvetele Valamelyik teli, almatlan ej­­szakan a radiot hallgattam, csendes zenet, amit szilaj ritmu­­sok, verbunkosok valtottak fel. Kepzeletemben szinte dobogtak a labak, peregtek-forogtak a furge labu legenyek, a szepseges szii­­zek. A zene hallatan mindjart Levotta Janos jutott eszembe, dmbar nem voltam benne biztos, hogy az 6 muveit sug&rozzak, mivel a ver­bunkos zendnek voltak mas nagy mesterei is: Bihari, Csermak, Ro­­zsahegyi es termeszetsen Lovatta. Lovatta Jdnosrdl sok-sok, kuldn­­bozo - jd es kevdsbe hizelgo - tor­­tdnet, anekdota kering, mert nem csak a zendnek volt megszdllotja, hanem igen fontos szerepet toltot­­tek be dletdben a nok, a bubdjos teremtdsek. Fergeteges gyorsa­­sdggal left szerelmes es szilaj ter­­meszetdndl fogva elkovetett min­dent, szerelmdnek „targya” vddel­­mdert... Tdrtdnt, hogy Lovatta, a „muzsi­­kus igazgatd” - pontosabban Kele­­men Laszld szintarsulatandl hiva­­talosan „muzsika igazgatd” volt a titulusa -, a tarsulat felbomlasa utan Orczy Laszloekhoz keriilt, Zempldn viddkre. A kronika szerint Lavotta ismet langra gyult, beleszeretett Orczyne francia tarsalkodonojebe. Innen azonban idezzuk Revesz Ti­­bort, a kronikast: „Egyszer a hires muzsikus ertekes hegedujen vala-Lavolta Jdnos Ki volt szent Diszma A somorjai oregotthonrol irott riportomban Korabinszky Janos Matyast (1740-1811), koranak jeles utazojat ideztem, aki felje­­gyetze, hogy az 1722-ben epitte­­tett kapolnat Diszmanak szentel­­tek. Erre jott a jogos kerdes ol­­vasoimtol, hogy vajon ki 6? Ne­­tan magyar szentrol van szd? A valaszt a kerdesre Kristn E. White: Szentek kislexikona (Ma­ecenas Konyvkiado, 1993) cimu kotetben talaltam meg, amely­­ben az alabbiak olvashatok: „SZETNT DYMPNA (Dymphna). Vertanu szuz (? - 650 tajan), un­­nepe: majus 15. „Dympna legendajanak varian­­sai sok nyugat-europai orszag folklorjaban megtalalhatok. El­­mondja rola, hogy pogany fr, brit vagy amorita kiraly es kereszteny kiralyne leanya volt, edesanyja fi­­atalon halt meg, de meg megke­­reszteltette kislanyat. Amikor Dympna fiatal nove serdult, olyan meglepoen hasonlftott halott any­­jara, hogy kiralyi apja verfertozo vagyat erzett iranta. Gyontatoja­­nak, Szt. Gerebernusnak a tana­­csara, a lany elmenekult otthon­­rol. Genebernus, a gondjat viselo udvari bolond es annak felesege kfsereteben a lany hajbra szallt, hogy a mai Antwerpenben erjen partot. Ezutan harom menekulo delnyugat tele vandorolt, suru va­­donban bolyongva, amig vegre kis imahazra bukkant, melyet a mai Gheel varoska helyen a kor­­nyekbeliek Szent Martonnak szenteltek fel. A tarsasag itt ren­­dezkedett be, hogy remeteeletet eljen. Dympna apja Antwerpenig kovette oket, innen pedi gemeket kuldott utanuk, akik ugy bukkant­­tak nyomukra, hogy felkutattak, hoi fizettek a menekulok orsza­­guk penznemeivel. A kiraly meg­­probalta lanyat hazateresre bfrni, s amikor Dympna a kerest meg­------------------------► • Az otthon kapolnajanak oltarke­­pe - Somorjan (Somogyi Tibor felvetele) ■H rv eletiink I w 1996. januar 31« ■

Next

/
Thumbnails
Contents