Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-31 / 5. szám
temperamentuma melyik kompozfcidjat jatszotta az Orczy-szalonban, meghfvott vendegek elott, amikor eszrevette, hogy az frnok, Zgurits ur, hatul igen surun hajlong az imadott francia holgy rozsaszfnu fulecskejehez. Lavotta szeme megvillamlott es a kbvetkezo pillanatban hatat forditva az ahitatosan hallgato tarsasagnak, marokra kapta a draga mesterhegedut es kupan vegta vele a sugdolozo, bizalmaskodd frnokot:- En hegedulok, es te huzod a fulibe? - orditotta. Igaz, a draga mesterhegedut soha tobbe nem sikerult osszeragasztani, de Eufemia kisasszony szfvet meghodftotta Lovatta Janos karakan fellepbsevel... ” Lovatta Janos (1764-1820), a szilaj es csapongo termeszetu muzsikus Pusztafodemesen szuletett, es bizony hosszu volt az ut, ami Pozsonyon, Budapesten, Becsen keresztul a zempleni es a tokaji-hegyek aljaig vezetett; Tallyan hunyt el, ott pihennek hamvai.. Mint tudjuk, a pozsonyi gimnazium utan jogot tanult Budapesten, de a zene fontosabb volt szamara, igy nem fejezte be tanulmanyait. Hajszolt es zaklatott elete volt, az allando vandorlasok nem kedveztek egeszsegenek es talan zenei fejlodesenek sem. Am a maga mufajaban; a verbunkos iddk egyik legaktfvabb zenesze es hires hegeduse volt. Sok minden beleavatkozott eletebe, talan az is, hogy elhunyt edesanyja utan mostohajat nem szerette, sot ellenseges kapcsolatuk majdnek tragikusan vegzddott. Az utokor, Tallyan tisztelettel es melton gondol a hires hegedusre, a sfrja gondozott, a kozseg foteren, az ugynevezett harmasoszlop hirdeti emleket. A dombormu alatt egy tizenket soros versike olvashato. Az utolso negy sora igy hangzik: Oh kiralyok hegeduse, Arva neped magyar regdse, Ahol felsir a magyar dal, Ott vagy edes vigaszoddal. Motes iky Arpad r4» i.va LAVOTTA JANOS untjv orphm ' WMMJ-flizt V«U I M MI VZH■ lit I- M I'mOhMJW mm. ftwm Ht'ht a tut On vsct I HI vim i«oum Lavotta Janos emlekoszlopa Taliya kozsegben, a Tokaj-hegy aljan (A szerzo felvetele) tagadta, a zsarnok megparancsolta embereinek, hogy oljek meg Gerebernust es sajat lanyat. A kiraly fegyveresei meg is oltek a papot es a hazaspart, de nem mertek kezet emelni Dympnara. Ekkor maga a kiraly fejezte le a karjdaval Dympnat. A tetemeket ott hagytak, ahol halalukban elterultek. Angyalok vagy emberek foldeltek el a martfrokat, s Dympna kultusza hamarosan elterjedt, mert relikviai kozeleben szamos eskoros beteg, orult es brdog altal megszallott ember gyogyult meg. Azota is Dympnat tekintik az elmebajban szenvedok vedoszentjenek, Gheel polgarai pedig a hagyomanyt mindig is gyamolitottak a boldogtalan gyengeelmeju embereket... A muveszek Dympnat ugy abrazoljak, hogy kiralyi apja karddal fejezi le; masokor egy felhon terdepelve imadkozik, kbrulotte pedig aranylancal osszefuzbtt lunatiusokat latunk. Eddig az idezet, amelynek elolvasasa utan tob kerdes is felmerulhet a kedves olvasoban, peldaul az, hogy vajon „Somorja ekessege a falu szelen talalhato korhaz” - Korabinszkyt ideztuk -, eredetileg milyen eelokra epult, vagyis milyen betegsegek gyogyitasara rendeztek be? De ezek mar - a valasz keresese -, Somorja kutatoinak gondja. Egyetlen dologra megis kfvancsi voltam: az dregotthon kapolnajanak oltarkepere. Egy picit csalodtam, mert nem Diszmat vagy Dympnat abrazolja. (mote) A korabeli sajto (az dvszdmot nem tudjuk pontosan, 1936-ban vagy 37-ben) hfrt adott a negyedi uj reformatus templomrdl. Erdekelne bennunket, milyen ma, kozel hatvan ev utan a templom. Varjuk leveleiket. A borftdkra irjdk rd: Raismer? Cimunk: Eletunk szerkesztosege
