Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-17 / 3. szám

Olvasoink irtak Tsztelt Szerkesztoseg! Nagy orommel es elegedettseggel olvastam lapjuk, az Eletunk nulladik es idei elso szamat. Vegre egy szf­­nes, erdekes es olvasmanyos hazai magyar hetilap! Bdr: a nyomda ordoge - vagy, ne adj Isten, nem 6 volt? - mintha a megszokottnal is joval tobbet garaz­­dalkodott volna a lap nulladik szamaban. Remelem, hogy idokozben sikerult nyakon csipniuk, akarki is volt a hibas. Mas. Bizonyara Onoket is felhaborftottak azok a ta­­madasok, melyek meg a megjelenese elott ertek a lap­­jukat. Csak csoddlni tudom az Eletunk szerkesztoit, amiert nem reagaltak a nem ritkan mocskolodo hang­­vetelu irasokra, melyek - engem legaldbbis - arra kenyszeritettek, hogy tollat ragadjak. Ifju koromban kd­­zoltek nehany cikkemet, remelem, az alabbi is megiiti a kdzolhetdseg szinvonalat. Tovabbi jo munkat kivanva, tisztelettel: B.L. nyugdijas, Kassa Ps.: Kerem, ha lehet, ne irjak ki a teljes neve­­met. A cikkemben arra is megprobdlok valaszolni, miert e, talan szokatlan, ker­­es. Ime az elso level, az elso fecske, melyet, remeljuk, nagyon sok kovet majd. Tekintve, hogy az elsorol van szo, rovidites nelkul kdzoljuk, mint ahogy a bekuldott cikket is. A jovoben azonban - es ezdrt elore is olvaso­­ink elnezeset kerjuk - minden bizonnyal elofordul majd, hogy terjedelmi okoknal fogva, kdnytelenek le­­sziink megkurtftani a bekuldott levelek es cikkek egyi­­ket-masikdt. Az, hogy a bekuldott irasokban esetleg elofordulo helyesirasi es stilisztikai hibakat kijavitjuk, termeszetes. Kivancsian vdrjuk Tisztelt Olvasdink leveleit es cikke­­it, B. L. urat pedig arra kerjuk, kozblje szerkesztose­­gunkkel a cimet, hogy kifizethessuk a cikkddrt jaro ho­­norariumot. (a szerk. megjegyzese) Hollo a hollonak Homo homini lupus - tartja az osregi latin mondds, s az, hogy ma is - es nem is ritkan - idezzuk, arrol arul­­kodik, hogy ugyancsak nagy igazsagtartalma lehet. Bar: elgondolkodhatnank azon, hogy nem serto-e. A farkasra nezve, termeszetesen. Ez a hajdan toportyan­­fdregnek nevezett Allat ugyanis artatlan bojti barany a hidegverrel gyilkolo, vagy a gyilkolas foldtt kdzdmbd­­sen, nemtdrdddm-mddon szemet hunyd Emberhez ke­­pest. Ember embernek embere - ez lenne am a jo mondds. Tartok tole viszont, hogy sokan felreertelmez­­nek vagy egeszen egyszeruen nem tudnak, akarnak megerteni. Hollo a hollonak szemdt nem vajja ki - tartja egy ma­­sik mondas, melynek ugyan nem ismerem az eredetet, de az, hogy ma is - ds nem is ritkdn - iddzzuk, arrdl arulkodik, hogy ugyancsak nagy igazsagtartalma lehet. Legaldbbis ami a hollokat illeti, de taldn a varjukra 6s a pingvinekre is vonatkoztathato, atvitt ertelemben, per­­sze. Be jdl is hangzik: Pingvin a pingvinnek szemet nem vajja ki. (Vagy, az mondjuk -, de ezt csak zarojel­­ben merem leirni, meg ne sertsem a pingvineket -, hogy: Ember embernek pingvine. Bar, az igazi sertes alighanem ez lenne: Pingvin pingvinnek embere.) Az viszont mar egyenesen nyomdafesteket nem turo mondat lenne, hogy: Ember az embernek szemet nem vajja ki. Hiszen naponta tobbszor is tapasztalhatjuk - ismet atvitt ertelemben, persze - az ellenkezojet. Vegyuk peldaul az Eletunk esetet. (Elore bocsatom, nem vagyok a lap szerkesztoje, sem munkatarsa, a varhato megjelendserol a mar emlitett, szerintem mocskolodo hangvetelu, mas, szlovakiai magyar la­­pokban megjelent cikkekbol szereztem tudomast, tehat nem ..beszdlek haza”. Mar joval azelott mocskolni, „alazni” kezdtek a lap kiadojat es a szerkesztoit, mi­­elott megjelent volna a lap nulladik, illetve elso szama. Ujsagirok - ujsagirokat. Olyan ujsagirok, - akikrol - az idos kor egyik tagadhatatlan elonye - szinte pontosan tudom, mit csinaltak - irtak a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas evekben, no meg az utobbi 4-5 evben. (Az Uj Szo megjelent szamai peldaul, szinte hibnytalanul, itt sokasodnak az iroasztalom mellett.) Olyan ujsagiro­­kat, akikrol szinten tudok egyet s mast, annyit viszont biztosan - az olvasottsag „atka” -, hogy egyikuk-masi­­kuk a ma mocskolddok kolldgaja volt hajdan. Vajon an­­nak idejen is igy mocskoltak oket? A kuloarokban talan igen - kozos lapjuk hasabjain, furcsa mdd, nem. Nem lett volna hozza ver a pucajukban? Ha igy igaz, akkor most mitol van? Mondjak, a sebeszek manapsag cso­­dara kepesek... Azt is mondjak, hogy egy orvosnak csak egy orvos „torheti ki a nyakat”. Egy ujsagiro eseteben talbn (re­­melhetoleg!) nem elegendo egy masik ujsagiro igyeke­­zete. Legalabbis akkor, ha dnos erdekektol, elvakult gyulolettdl vezerelve igyekszik - idonek elotte - csigo­­lyat torni az a bizonyos ujsdgiro. Ha az ellenkezoje az igaz, akkor nem marad mas hatra, mint hogy uj mondbsokat fogalmazzunk meg. Ilyeneket peldaul, hogy: Ujsagiro ujsagfronak ujsagiro­­ja. Vagy: Siraso sfrasonak sirbsoja. Stb...Stb...Stb...§tb. P.s.: Tartozok meg a magyarazattal, miert is ragaszkod­­tam hozza, hogy a cikkem ala ne irjak ki a teljes neve­­met. Nos, ferfiasan bevallom, felek. A lapjuk ellen indi­­tott „tamado hadmuveletek” ugyanis azokra emlekez­­tetnek, amelyeket a Charta 77, illetve a Nehany mon­dat alairoi, szimpatizansai ellen inditottak annak idejen. Most, amikor ugymond, demokraciaban dlunk, gbtlbs­­talanul mocskol(hat)nak egy olyan lapot, amelyet meg nem is Ibttak. Nehany ismerdsomnek megmutattam a nulladik sza­­mot es megprobbltam elbeszdlgetni veliik a lap szlova­kiai magyar kozeletben betoltendo szereperol. Egy ki­­veteltol eltekintve mindannyian hatat forditottak nekem. Anelkul, hogy egy pillantast vetettek volna a lapra! Egyikuk kabatzsebebol a Hrom cimu szlovak bulvar­­lap kandik^lt ki. A masik (el)menet kozben olvasta ugyanazt a lapot. A Hrom egy jd lap. Legaldbb olyan jd, mint a Blesk. Vagy mint a Blikk.

Next

/
Thumbnails
Contents