Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-17 / 3. szám
A koverJ gyermek gyermekkori elhi'zast okvetleniil kezelni kell, s minden erot annak tisztazasara kell osszpontositani, hogy hogyan es miert hiznak el a kiskoruak. Ez a kovetkeztetes vonhato le az egyesult al* lamokbeli Orszagos Gyermekegeszsegugyi es Emberfejlodestani Intezet tanacskozasan elhangzott eloadasokbol. Erre a tanacskozasra azert keriilt sor, mert minden erofeszites ellenere dllandoan nd a kovdr gyermekek szdma. Mint hogy az elhizott gyermekbol az esetek nagy tobbsdgdben kovdr felndtt vdlik, s a kbv6rs6g nagyban veszelyezteti az egdszseget, az e miatt fenyegetd egdszsdgkdrosodds melldzeset nter a gyermekkorban kell megkezdeni. A ieievfziozas A bostoni W. Dietz felmeresdbdl kitunik, hogy az elmult tizendt-husz 6v alatt a 6-11 eves gyermekek kdreben 54 szazaldkkal, a 12-17 evesek kdreben 39 szdzaldkkal nott a koverek aranya. Habar a koztudatban az a hiedelem 6I, hogy nem baj, ha a gyermeken van egy kis „hurka”, mert azt a kdsdbbiek sordn ugyis „kinbvi”, a pittsburghi L. Epstein tdnyekkel bizonyitotta: az elhi'zott gyermeknek nagy esdlye van arra, hogy elete kesobbi szakaszaban is kover marad. A het 6ves korukban nter kovdr gyermekek 40 szdzaldkabol, mig az elhizott serdulok 70 szazaldkdbol tulsulyos felndtt lesz! Miert hizik el a gyermek? A legfdbb ok ezuttal is az, hogy a kelletenel tobb energia jut a szervezetbe. Ha egy gyermek csupdn otven kaloriaval eszik tobbet naponta, ettol egy 6v alatt tobb mint ket kilogrammal lesz nagyobb a sulya, mint kellene. A tobbletsuly felszedeseben azonban annak is szerepe van, hogy a kovdr gyermek kevesebbet mozog rendes sulyu tarsainal. A kutatok egy rdsze azt vallja, hogy a kevesebb 6s a lustebb mozgas inkabb kovetkezmenye, mintsem oka az elhi'zasnak. E kdt dolog azonban nem valaszthatd el elesen egyntestdl: a kdvdr gyermek keveset mozog, a keves mozgds pedig eldmozditja a testsuly gyarapodasat. Dietz szerint az elhizasra vezeto mozgashtenynak a televiziozas a legfdbb oka. Kiderult, hogy a gyermekek nem csak tobbet esznek az dltaluk kedvelt programra vdrva es tevezes kozben, hanem fdlottebb gyakran kikovetelik maguknak a tdvdben reklamozott, energiaban gazdag edessegeket is. Az effele tdvdrektemok szereploit ugy valasztjak ki, hogy vekonyak, aranyos testalkatuak legyenek, mert az azt sugallja, hogy az, amit reklamoznak, nem art a testsulynak. De ilyenkor nem csak a tobbletenergia felvdtele, hanem a lassuld anyagcsere is az elhizas itenyaban hat. Egy tizenket dves fiu anyagcserdjenek a meresekor figyeltek fol az orvosok arra, hogy tevendzes kozben a szokvanyosnal kevesebb energiat emeszt fel a szervezet. Ordklodhet Mdr az elmondottakbol is kitetszik, hogy nem veletlenul lesz a gyermek kdvdr, s nem minden gyermeket fenyeget az elhizas veszdlye. Vannak csaladok, amelyekben szembeszokden oroklodik az elhfzdsra valo hajlam. Kdvdr szuloknek koztudontesuan nagy eselyuk van arra, hogy a gyermekeik is kdvdrek lesznek. S hogy ebben a gdneknek van szerepuk, azt egy daniai felmeres is bizonyitja. E szerint, 540 orokbe fogadott gyermek java reszenek a testsulya a ver szerinti szuldk, elsdsorban az anya testsulydhoz igazodott, nem pedig a neveloszulokehez. Holott, ez utobbiaknak csatedjdban es ezeknek az dtkezesi szokasai szerint eltek. Mit tehet a hizasra hajlamos gyermek a folds kilok felszedese ellen? Dietezni kell a gyereknek! Csak annyit egyen, amennyi az egeszseges sulygyarapodashoz nelkulozhetetlen. A tapasztalatok azt mutatjak, hogy konnyebb a tobbletsuly felszedeset megakaddlyozni, mint a folds kildktdl megszabadulni. A testsuly ugyanis csak lassu utemben csokken mdrsekletes didtezdskor, a leadott kildkat ellenben igen gyorsan visszahizza az ember kiadds dtkezesekkel. A legjobb pdlda a gyermek szdntera az, ha tetja, hogy a hizasra hajlamos szuldk szinten ntertektartdan, a testsulyukra odafigyelve etkeznek. Minel fiatalabb korban kezdi el a gyermek ezt az eletmddot, anndl kevdsbe lesz az kellemetlen szamara, a kesobbiek soten. A hangsuly a rendszeressdgen, a kovetkezetessdgen van, mert ha az elhizott gyermek kampanyszeruen dtetezik, sorra-rendre visszahfzza a folds kildkat, amitdl oly nehezen ds sok lemondas aran sikerult megszabadulnia. fgy az elete fogyokurds es hizdkuras szakaszok „kergetoz6s6v6” valik. Ezzel kapcsolatban a tanacskozas egyik eloadoja megjegyezte: „P6cienseim kdzt van olyan elhizott nd, aki eddigi elete soran osszesen tobb mint egy tonnanyi sulyt adott le es szedett fol. S ami meg megszivlelendo: azok, akik nem erzik szigoru szabalynak a rendszeres didtazast, aligha szamithatnak arra, hogy a testsulyuk olyan lesz, amilyennek szeretn6k. A kampanyszeru fogyokurdzgatesnak sokszor az a v6ge, hogy m6g korhazi kdrulmdnyek kbzott sem sikerul a testsulyt rovid ido alatt valamirevaloan csokkenteni. Legalabb is ez derult ki a pennsylvaniai Egyetem fogyokuras klinikajan, ahol a kover nok egy resze akkor sem fogyott erdemlegesen, amikor 600-700 kalorias etrendre fogtak oket, illetoleg ha le is adtak a testsulyukbol, a klinikarol valo tavozasuk utan egy-ket het alatt ujra az eredeti testsulyukkal vagy m6g annal is tobbet rendelkeztek. Hatekonyabb az anyagcsere Mi ennek az oka? A legvaloszinubb magyardzat az, hogy a di6tazas roppant hat6- konnyd teszi a szervezet anyagcser6j6t. A szervezet vegykonyhajdnak ugyanis keves teptelekfelv6tel eseten is teljes egeszeben biztosftania kell az elemi 6letmukod6seket. Ezt a feltevest az allatkiserletek minden ketseget kizaroan bizonyitottak. Ha a rendszertelen dietazasnak ilyen hatasa van, mit tehet a szulo elhizott gyermekdvel? A sok-sok elhizott gyermekkel szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy minel elobb kezdik el a gyermek egdszsdges teplalkozasdnak megteremteset, annal jobbak az esdlyei arra, hogy testsulyat kdsobb konnyen karban tarthatja. Kiss Katalin 1
