Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-17 / 3. szám

kz ujarcu magyarok szuletese

Mdricz Zsigmond a huszas evekben

Elozo irdsaink egyikdben mdr szdltunk rola, hogy Mees Ldszlo Hajnali harangszo c. verskotete volt az elso bdtoritd szd, amely a trianoni dontest koveto fdsultsagbdl a szlovdkiai magyarsagot uj elete megteremtdsdre szdlitotta. Persze mds, a politikai tdrfelen tevdkenykedo erok is Idteztek mdr akkor, amelyek szembefordultak a csehszlovak politikdt ignordld, passziv magatartdst hirdeto jobboldali szlovdkiai magyar partokkal, es akti'v politizalasra mozgositottak. Ezek koze tartozott tobbek kozt az Orszagos Keresztenyszocialista Part is, amely mdr 1920-ban, az elso nemzetgyulesi valasztasok alkalmaval azzal lepett a politika szinterere, „hogyha Csehszlovdkia politikai eleteben aktivan reszt veszunk, itt elo vereinknek tobbet hasznalunk, mint a sokak dltal akkoriban celravezetobbnek velt teljes passzivitassal”. E magatartasukkal nem esupan „a teljes apatiaba merulestol” mentette meg az itt did magyarsagot, de a kepviseloiket is bejuttatta a parlamentbe.

I'gy tehat a Hajnali harangszo visszhang es tettre szolitas volt egyszerre. A kesobb aktivistaknak nevezett, tobbnyire baloldali szlovdkiai magyar politikai erok igazi altemativat kinaltak a jobboldali partok Trianonon sirankozo, revizidjdra szami'to es a felfeudalis Horthy-Magyarorszaggal egyuttmukodd politikaval szemben.

Ebbe az aktivista politizalasba a huszas dvek kozepen fiatal, friss erokent kapcsolodtak bele a Pragaban, Brunnben demokratikus szellemisegben felnovekedo magyar foiskoldsok, akik nem az akkor hivatalos Magyarorszaggal kerestek a kapcsolatokat, hanem a demokratikus cseh es szlovak politikaval, valamint a magyar hon halado gondolkodasu eroi, szemelyisegei tele nyujtottak erintkezest kereso kezuket.

fgy kerult sor az akkori magyar irodalom legtekintelyesebb szemelyisegenek, a nepi irodalom egyik megteremtojenek Moricz Zsigmondnak szlovdkiai korutjara, melyet a pragai magyar foiskoldsok szerveztek 1927 aprilisaban. Az ut programjan irodalmi estek tartasa szerepelt Komdromban, Ersekujvarott, Pozsonyban, Levan, Losoncon, Rimaszombatban es Rozsnyon. Az irdt utjan vegigkiserte ersekujvari szarmazasu felesege, Simonyi Maria eloaddmuvesz. Az irodalmi estek bevetelet a Pragaban, Brunnben tanulo szegenysorsu magyar diakok megsegi'tesere forditottak.

Nem reszletezem. A nevezetes utrol Szalatnai Rezso, az egyik szervezd kesobb, 1943-ban konyvet Irt, amely a Szlovdkiai Magyar Fuzetek egyik kiadvanyakent jelent meg.

Mdricz Zsigmondot valosaggal elvarazsolta a szlovdkiai magyarsag ujratamadt elniakarasa, fiataljaink megfontolt jozansaga. Aprilis 6-an a pozsonyi irodalmi est masnapjan a Savoy kavehazban hosszu beszelgetest folytatott a diaksag kdpviseloivel. Allftdlag itt hangzott el eloszor, hogy a hatarokon ki'vul egy jdzanabb, „ujarcu magyarsag” van szuletoben, mely szembefordul

a magyar elmaradottsaggal, a tortenelmi Magyarorszag legfobb sirasoival.

Mdricz Zsigmond itt adott nyilatkozatot a pozsonyi Hiraddnak valamint a Pragai Magyar Hi'rlapnak, s ebben kijelentette: „Masodszor vagyok Szlovakiaban, ezuttal nyugaton. Nem erzem azt a fajdalmat, mely akkor fogott el, amikor eloszor leptem at a trianoni hatart Kassanal. Megirtam ezt Kassai boru c. cikkemben. Akkor kabult voltarn, fajt a szivem. Most mdr hozzaszoktam ahhoz, hogy az emberek elnek es dolgoznak, hogy mindent elviselhetove, hasznossa es boldogga lehet tenni. A kultura rendeltetese ez! A kultura atrepul a ketrecen, mint a madar vagy mint az illat, mint a szel, amely megtisztitja az allott levegot. Boldog vagyok, hogy itt lehetek a szlovdkiai magyarok kozott.”

Hazaterve Mdricz Zsigmond hosszu beszamolot irt Uj generacio cimen a Pesti Naploban, amelyben tobbek kozott kijelentette: „S egyszerre kialakult elottem azoknak a fiuknak az egyseges gondolkodasmodja - irta a szlovdkiai magyar fiatalokrol. - Tekintettel voltak az osszes partokra; szamukra nines felekezeti s partbeli elfogultsag: ok az egyseges erdeket veszik szemugyre, s nem restellnek egyforman vizitelni az egymassal szembenlevo partokkal. Ebben magaban valami oly hatalmas foleny nyilvanul meg, amit csak az elet termelhetett ki. Ezek a fiatalemberek az elet egyetemleges sulya alatt tumek es dolgoznak. Az apak a regi ideologiaknak a rabjai: a fiuk a modem realpolitikusok. Magyarok s kulturemberek. Dolgoznak, s tanulnak, s alkotnak. A szlovenszkoi magyar ifjusag az ottani magyarsdgnak legmegbizhatobb retege. Ha targyalasba akar valaki kezdeni, egy teljesen komoly es kemeny elemmel: a fiatalsaggal kell kezdenie. Legnagyobb emlek s legszebb eredmeny szamomra, hogy ezzel az ifjusaggal megismerkedhettem. Az apak szinte alomvilagban elnek, a regi emlekek regosei es lovagjai; a fiuk a mai elet egyszeru, komoly munkasai”.

Mdricz Zsigmond beszamoloja komoly visszatetszest keltett az akkori hivatalos magyar korokben. Tamadtak, vadoltak, 6 azonban tovabbra is igaz baratja maradt a szlovdkiai magyar fiataloknak. Koztuk erezte eloszor, hogy uj arculatu magyarsag van szuletoben, amely szabadulni kivan a magyar mult terhes ordksdgetdl, es bekessegben akar elni szomszedainkkal.

Ezek a fiatalok valtoztatni akartak sorsukon, bar meg nem tudtak, hogy mikent valtoztathatnak kenyszerpalyara kerult eletukon. Elso reakciojuk az ellenkezes volt: „el mindentol, ami Trianonhoz vezetett, el a magyar feudalizmustdl es uri imperializmustol, el a nemet-magyar fegyverbaratsag elveszejto illuziojatol, el minden embertelen gatlastol, hogy a sovinizmus utvesztojebol a testverember utjara lephessunk” - dsszegezte kesobb Fabry Zoltan A vadlott megszolal c. vitairataban.

Tabula rasat kellett teremteni egesz terfelunkon, es ehhez fel kellett fedezni e tiszta terfel uj szereplojet, az egyszeru allampolgart, a „nepfit”, a dolgos hetkoznapok emberet. Ot kellett muvelni, segiteni, emberre tudatositani, „ujarcu magyarra” formalni. Ot kellett odaallitani ellenpoluskent, ellenlabaskent, ha kellett ellenfelkent az ugynevezett „tortenelmi osztalyokkal” szemben, mint az uj magyar elet szereplojet. A magyar tortenelemnek ezt az uj szereplojet, az ujarcu magyarokat Horthy Magyarorszaga kezdettol ellenfelnek tartotta. „Masok, idegenek, megtagadottak lettunk az akkori magyarorszagi politika hordozoi szamara. Ellensegkent dobbentunk egymasra - irta Fabry. - De ez a szembendllas ugyanakkor kijelolte posztunkat: archimedesi pont lettunk a tespedt, felfeuddlis Magyarorszagon innen, s mi szellemi szuggesztionkkal akartuk kivetni sarkaibol. David furcsa uj parharca volt ez Goliattal, amikor egy par parittyako megis ceiba talalt: ami szellemforradalmi es neptestverulesi mozgalom Magyarorszagon megindult, annak magjaiban benne volt a szlovenszkoi vox humana vetese (ifjusagi mozgalmak, a Sarlo hatasa, a szociografia stb.). Europai kulturtudatunk, szocialis embersegunk az egesz magyarsagra kihato ertelmet nyert.”

Fabry Zoltannak ez az osszegzese egyaltalan nem tulzds, nem nagyitas. Ezt jelzi a magyarorszagi szellemi elet feltamadt erdeklodese a szlovdkiai magyarsag irdnt. Mdricz Zsigmond latogatasa utan Szabo Dezso uzent, majd kesobb Nemeth Ldszlo biztatta fiataljainkat. Mdricz Zsigmond azonban mindvegig hu baratunk maradt. Valtozatlan drdeklodessel figyelte a szlovdkiai magyar eletet, kulonosen a fiatalsag mozgalmat. „Levelben, eloszdval irdnyit, tanacsol, ha kerik.” - irja Szalatnai Rezso. Es amikor megjelenik Gyory Dezso kdltemdnykotete, az Ujarcu magyarok, a kolto a verskotet egyik ciklusat, amely a kisebbsegi diet legoszintebb vallomdsait tartalmazza, Mdricz Zsigmondnak „a kisebbsegi fiatalsdg nagy megdrtojdnek es baratjanak” ajanlotta.

fgy lepett az elet porondjara az ujarcu magyarsag.

Szoke Jozsef