Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-17 / 3. szám
Szaznegyven eve, 1856. januar 12-en hunyt el ILudovft Stur, a szlovak nemzeti felvilagosodas legkiemelkedobb politikusa, fro, nyelvtudos, aki egy szemelyben volt nepenek Kossuth Lajosa es Szechenyi Istvanja. Az 1830-as evekben vezetd szerepet jatszott a szlovak nemzeti mozgalmakban. Tevekenysegeert a magyar hatosagok megfosztottak a pozsonyi Ifceumban betoltott allasatol. Ekkor Hurbannal es Hodzaval egyutt sfkra szallt a szlovak nyelv irodalmi nyelvve emeleseert; 1845- ben Slovenskie narodnie noviny cfmen megindftotta az elso szlovak nyelvu politikai lapot. A lap szepirodalmi melleklete, az Orol tatransky a szlovak irodalom fo organumava lett. 1848 tavaszan, a magyar szabadsagharc idejen Hurbannal es Hodzaval egyutt megszovegezte a liptoszentmiklosi gyules altal elfogadott, 14 pontbol allo peticiot, amely a szlovakok nemzeti koveteleseit tartalmazza. E petfcio a szlovakok reszere anyanyelvuk hasznalatat kovetelte, amit a magyar kormany mereven elutasitott, majd amikor a brezovai nepgyules a foldesurak altal a parasztoktol elrabolt foldek visszaadasat kove-Ludovit Stur telte, a rdgtdnftelo bfrosag szigoru fteleteivel igyekezett letorni a szlovak nemzet mozgalmat. Valojaban csak ezutan hfvtak ossze a mar emlftett liptoszentmiklosi gyulest, es fogadtak el a 14 pontba foglalt peticiot, amelyben az orszaggyulestol fuggetlen, kulon nemzetgyulest, nyelvikulturalis jogokat stb. kovetelt. A liptoszentmiklosi kovetelesek nagy hatassal voltak a szlovak parasztsagra. A magyar kormany azonban a szlovakok altal kert nemzetgyulest nem engedelyezte, es kiralyi biztost kuldott a mozgalom elfojtasara. Stur, Hurban es Hodza ellen elfogatasi parancsot adtak ki, de azok Pragaba menekultek. A szlovak forradalmi mozgalom hfveit mindezzel eltaszftottak a magyar forradalom es szabadsagharc uayetol. Stur es hivei Pragaban reszt vettek a szlav kongresszuson, ahol az ausztroszlavizmus hivekent leptek fel, es Bees segftseget kertek nemzeti celjaik eleresehez. fgy tertek vissza 1848 oszen fegyveres felkeloikkel Szlovakiaba, de jelentos eredmenyeket fay se tudtak elemi. Mivel Stur remenyei Bees segftsegevel se valtak valora, a forradalom leverese utan visszatert Szlovakiaba, Modran elt, ahol a politikatol elszakadva, 1856-ban tragikus korulmenyek kozt ert veget elete. Az 1936. evi vivobajnokokat mutatjuk be: balrol jobbra Kakos (Prdga), Magyar (Nyitra), Mayunke Erika (Nyitra) ds Bergmann (Gabloncz) A masik fotdn az drsekujvdri SE divfzids labdarugo csapata. Balrol: Haidecker intezo, Hanak edzo, Reiner, Kovats (kapitany), Verseghy, Medovits, T6th, Brosztl, Kelemen, Lackd, Herdiczky, Szklenar ds Silberstein Ezuttal is varjuk olvasdink leveleit. A borftekra frjak ra: Raismer? Cimunk: Eletunk szerkesztosege Priekopnicka 15 821 06 Bratislava RAISMER
