Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-17 / 3. szám

• A pecsi dom (A szerzo felvetelei) lesnek. A haztartasiedeny-gyartas vissza­­esett, amit nem is banunk, hiszen nem volt gazdasagos a gyartasa. A pirogranit gyar­­tasat is visszafogtuk, mivel nagy a konku­­rencia. Ez az uzletag per pillanat az ossz­­termeles 3 szazalekat teszi ki. A Zsolnay-gyar termekei a gyar fenyko­­ra idejen nem csupan a mar emlitett dija­­kat nyertek el. A torok szultan peldaul 1889-ben a gyar termekeit latvan a Medji­­je-rend tiszti fokozataval tuntette ki Zsol­­nay Miklost. A rendjelen kfvul egy ennel ertekesebb kituntetest is kapott a szultan­­tol: „A tudomanyert es a muveszetert” aranyermet. A milleneumi kiallitason az uralkodo a Ferenc Jozsef-rend II. fokoza­taval tuntette ki Zsolnay Vilmost, Pecs va­­rosa pedig diszpolgarava valasztotta. A legutobbi nehany evtizedben nem er­­tek el jelentosebb sikert a gyar termekei. Kulfoldon alig vannak jelen, csak az oszi es tavaszi frankfurti porcelan- es uvegipa­­ri szakvasaron allftanak ki. Belfbldon - re­­gebben - a Budapesti Nemzetkozi Vasa­­ron nyertek 1-2 nagydijat. A szomszedos orszagok kozul pillanat­­nyilag egyikkel sines uzleti kapcsolata a pecsi Zsolnay-gyarnak. A (kifurkeszhetetlen?) jovo- A Magyar Befektetesi es Fejlesztesi Bank dekla­­ralt celja az, hogy rovid-, il­­letve kozeptavon vallalja a tulajdonosi szerepet, hogy reorganizalja, feljavitsa az altala megvasarolt ceget, es nem titkoltan arfolyamnye­­reseggel szeretne majd, 3- 4-5 even belul tuladni rajta - mondta a vezerigazgato asszony. - A tulajdonos ter­­vei szerint a gyar az 1998- as esztendo vegere tozsde­­kepes lesz es akkor majd tulad a reszvenyein. Addig is elkeszult a gyar 3 esztendos gyartasi terve, amelynek a fd pontjai a kovetkezok: prioritast kap a kezi festesu uzletag, melynek meg kell te­­remteni a termelesbovitesi es az exportra jutasi felteteleit; szinten tartani, illetve no­­velni kfvanjuk a szigetelogyartast, fokoza­­tosan csokkenteni a haztartasiedeny-gyar­­tast, ami a pirogranitot illeti, egy nagyon aktiv belfoldi piaci munkat tuztunk ki celul, amely meghatarozna az uzletag jovojet. A terveink kozott szerepel tovabba az aktiv nemzetkozi piackutatas es piacra jutas, valamint egy nagyon drasztikus belso rati­onal izalas. Ha minden sikerul, akkor 1998- ban eddig nem tapasztalt merteku ered­­menyt fogunk elerni. Az idei esztendore celul tuztiik ki azt is, hogy fejlesztjuk a markabolt-halozatunkat. A tavalyi ev elejen meg csak 10 olyan bol­­tunk volt, amelyben csak Zsolnay-termek volt kaphato, az ev vegen mar 25. Azt szeretnenk, ha minden megyeszekhelyen legalabb egy markaboltunk lenne. Szeret­nenk Becsben is nyitni egyet. Ha jo dtlet­­nek bizonyul, akkor Pragaban, majd Mun­­chenben is nyitnank egyet-egyet. Porcelan a verben, ver a porcelanban A Zsolnay-csalad sorsa szorosan osszefonodott a gyar sorsaval. Ot genera­­cion keresztul igazgattak a mukodeset, tettek meg - erejukhoz, lehetosegeikhez merten - mindent a magyar muveszi ke­­ramia fejlodeseert. Ha az a bizonyos oro­­kosodesi haboru nem lett volna... Ha az allamositas nem lett volna... De hagyjuk a felteteles modot! A Zsolnay-gyarnak olyan dolgozokra van szuksege, akikre ervenyes az, amit Francesco Gilli, Zsolnay Miklos veje mon­dott a Zsolnay-csaladrol: „Nektek porce­lan van a veretekben, es ver van a poce­­lanotokban”. Kluka Jozsef Magyarorszagot jo vagy kevesbe jo minosegu, de olcso haztartasi edenyekkel, ami jelentosen visszavetette a pecsi gyar termekei iranti keresletet. Az ezt koveto nehany esztendoben eleg gyenge hate­­konysaggal mukddott a gyar, nem sikerult szamottevo attorest elernie a piacokon, az 1994-es esztendot peldaul 90 mi I lids vesz­­teseggel zartak. 1995-ben aztan sikerult megallftani a negativ tendenciat, sikerult nyereseges cegge alakitani a Zsolnay­­gyarat. A szigeteloket illetoen igen jelentos exportmegrendeleseket szereztek, elsosorban a nemet, olasz es az izraeli pi­acokon es a kezzel festett termekeknel is a kereslet haladta meg a ki'nalatot. Ha igaz, hogy a holtak alkalom adtan fo­­rogni szoktak a sirjukban, akkor Zsolnay Vilmosnak szamtalan oka volt ra, hogy fo­­rogjon. Eleg, ha csak a Miklos halalat ko­­veto, a gyar fejlodeset visszaveto drdkosd­­desi haborura gondolunk. Vagy a gyar ket haboru kozotti, tobb milliardos adossagaira. Vagy a szigetelogyartas negy esztendejere. Vagy a veszteseggel zart 1994-es evre. Mindezeknek (es meg sok minden masnak) „kdszdnhetoen” a hajdan vilag­­hiru Zsolnay nevet alig ismerik Magyaror­­szag hatarain tul. A naprol napra valtozo jelen 1995 juniusaban privatizaltak a pecsi Zsolnay-gyarat. A reszvenyek 51 szazale­kat a Magyar Befektetesi es Fejlesztesi Bank szerezte meg. 18 szazalek egy, negy maganszemelybol allo befekteto csoporte lett, 5 szazalek 3 onkormanyza­­te, a maradek pedig a dolgozoke. A negy maganszemely az ev utolso napjaiban be­­jelentette: eladjak a reszvenyeiket. A dol­­gozok nagy resze ugyanigy dontott, azaz felajanlotta a reszvenyeit a tarsasagnak. A tulajdonos tehat mas lett. - Valtozik­­e a gyar profilja is ezaltal? - kerdeztem dr. Csikos Anikot.- Nem valtozik. Az uj tulajdonosok, illet­ve most mar csak tulajdonos eltokelt szan­­deka, hogy nem valtoztat a gyar profiljan. Az mar mas kerdes, hogy az egyes ter­­mekcsaladok gyartasa milyen aranyban lesz fejlesztve. Az allamnak egyebkent un. arany reszvenye van a gyarban, amivel azt szeretne elerni, hogy a hagyomanyos Zsolnay-termekek gyartasa folyamatos le­gyen. Ami a szigeteloket es a kezzel fes­tett termekeket illeti, ez a ket uzletag kb. 70-75 szazalekat jelenti a mostani terme-

Next

/
Thumbnails
Contents