Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Izsák Norbert: Kádár János a Vatikánban
68 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) családi viszonyokkal példálózni, hiszen viszonylag ritkán fordul elő, hogy családtagok egymást bebörtönözzék vagy száműzzék, például.) A nyilvánvaló csúsztatáson vagy inkább hazugságon túllendülve, újabb vaskos, könnyen cáfolható megjegyzést tett: „Az emberi jogok kérdése nem jelent problémát. De ha ezeket a belügye- inkbe való beavatkozásra akarják felhasználni, az ilyen próbálkozásokat kénytelenek vagyunk visszautasítani.” Ezt a gondolatot már csak azért is nehéz értelmezni, mert ha az emberi jogok kérdése valóban „nem jelent problémát”, akkor miért akarna bárki is azoknak az orvén kritikát megfogalmazni? Hogy lehetne még csak megpróbálni is beleavatkozni a belügyekbe, ha mindenkinek minden körülmények között biztosítják az emberi jogait? Az újság természetesen nem tér ki ennek elemzésére. A Newsweek tudósítója megkérdezte, visszatérhetnek-e az 1956-ról tudósító újságírók Magyarországra, akár csak turistaként. Erre azt válaszolta Kádár: „A történelem tanulságait emlékezetben kell tartani és figyelembe kell venni. Mi ezt tesszük. Minthogy a Vatikánban jártam, kézenfekvő, hogy Lót feleségének bibliai legendája jut eszembe, amely mély emberi bölcsességet fejez ki. Azt tudniillik, hogy aki élni akar, előre akar menni, az előre nézzen, ne hátra. Mert Lót felesége is visszafordult, és sóbálvánnyá változott.” Azért azt elmondta, hogy a külföldi újságírók „elvileg és általában” visszatérhetnek az országba. Az is biztos, hogy ami a magyar újságírókat illeti, „többen nem csupán olyasmit írtak, amit, mondjuk, egy év múlva is vállaltak volna”. Iránymutatásként is értékelhető, hogy „nem érdemes azt keresgélni, ki mit írt tíz-húsz évvel ezelőtt. Az a fontos, hogy ma mit ír, segíti-e a haladás ügyét? [...] Emberi emlékezetünk van, de feketelistánk külföldi újságírókról nincsen.” Ez utóbbi, amúgy is megkérdőjelezhető megállapításával ügyesen (?) megkerülte annak a kérdését, hogy magyar újságírókról készült-e ilyen lista. Örömmel számolt be a Népszabadság címoldalas, Eredményes tárgyalások, erősödő kapcsolatok című cikkében arról, hogy a pénteki olasz lapok első oldalon hozták, gyakran fényképpel együtt Kádár vatikáni látogatását. Azt sem hallgatták el, hogy „a lapok már címeikben is a látogatás sikeres voltát hangsúlyozzák”. (Például: Teljes béke Magyarország és a Vatikán között.) A nemzetközi lapok - a Népszabadság értékelése szerint - „elismerően méltányolják, hogy az MSZMP KB első titkára, rögtönözve válaszolva, egyáltalán nem igyekezett kitérni a »kényesnek« tetsző kérdések elől sem, egyszerű szavakkal, de meggyőzően fejtette ki álláspontját”^ Az egyház iránti melegedő hozzáállásról sokat elárul a lap 9. oldalán található karikatúra. Ezen Prédikálni is tudni kell címmel egy VI. Pált is ábrázoló rajz látható. A pápa felemelt kezekkel prédikál, akit felhőkön ülve érdeklődő angyalkák hallgatnak. VI. Pál alatt viszont egy koronás, eltorzult 75 75 Népszabadság, 1977. június 11.1. p.
