Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Izsák Norbert: Kádár János a Vatikánban

Kádár János a Vatikánban

67

előre (arai eléggé valószínűtlen), vagy pedig azért, mert nem akartak előre inni a medve bőrére: akár rosszul is elsülhetett volna a vatikáni kitérő, és akkor kellőképpen el lehetett volna bagatellizálni a pápával való tárgyalást.

A Népszabadság római tudósítója Kádár János Rómában című első oldalas tudósításában beszámolt arról, hogy az első titkár kíséretével együtt különgéppel megérkezett pontban 11-kor az előző nap Rómába,72 * 74 de még ekkor sem történt utalás a másnapi vatikáni látogatásra. Amint azt az olvasó másnap megtudhatta, tovább folytatódtak a szívélyes légkörű megbeszélések, de továbbra sem szóltak az aznapi pápai vizitről!^

Viszont minden bizonnyal jól sikerülhetett a találkozó - ez abból is kiderül, hogy egy nappal később a Népszabadság címoldalán a fő helyen, középen, elég nagy fényképen látható VI. Pál és Kádár kézfogása. A nagy betűs főcím: „Kádár János VI. Pál pápánál. Befejeződött az olaszországi látogatás."74 Igaz, a hírszerkesztés elveivel nem törődve, a cikk azzal kezdődik, hogy hazaérkezett Kádár, és ki mindenki fogadta őt a reptéren, de aztán szó esett a lényegről is: „Olaszországi tartózkodásának utolsó napján, csütörtökön zsúfolt programot bonyolított le Kádár János.” E zsúfolt nap délelőttjén Kádár elidőzött a Vatikánban, a Szent Péter Bazilikában Michelangelo Pietájánál, a Sixtus-kápolnában és néhány vatikáni múzeumi műkincse előtt. Természetesen azt sem hallgatták el, hol és kivel tárgyalt Kádár. A Népszabadság közli a pápa beszédét is - ahogyan a legtöbb napilap is. De Kádár beszédét, illetve az újságírói kérdéseket is leközölte a Népszabadság.

így aztán tudható, hogy a Corriera della Sera kérdésére válaszolva Kádár kifejtette, hogy a Magyarországon működő összes egyházzal rendezett az állam viszonya. A párt első titkára nem tudta megállni, hogy ne tegyen egy oldalvágást Mindszenty felé. Kádár elmondta, hogy a protestáns egyházakkal már korábban rendeződött a viszony.

„Abban, hogy a magyar állam és a magyarországi római katolikus egyház viszonya bonyolult és nehéz volt, nagy szerepe volt Mindszenty bíborosnak. Alighanem ezért került legutoljára sor a katolikus egyházhoz fűződő viszonyunk rendezésére. Körülbelül két éve azonban normalizálódott a viszonyunk, és ez számunkra rendkívül fontos és jó.”

Ezzel Kádár tulajdonképpen azt mondja, hogy Mindszentynek nemcsak az országot kellett elhagynia, de meg is kellett halnia ahhoz, hogy „normalizálódjon a viszony”. A Népszabadság szinte büszkén idézi Kádárt:

„Egyik egyházzal sincsenek napirenden különösebb viták. Persze problémák mindig adódhatnak és bizonyára adódnak is. Az ilyesmi más partnerek között még a legjobb családban is elő szokott fordulni. A leghatásosabb recept ebben a vonatkozásban is a türelem. [...] Nagyon bízom abban, hogy miként jelenleg nincs, a jövőben sem lesz komoly konfliktusunk egyetlen magyarországi egyházzal sem.”

(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy különösen pikáns Kádár részéről a

72 Népszabadság, 1977. június 8.1-3. p.

ra Népszabadság, 1977. június 9.1-3. p.

74 Népszabadság, 1977. június 10.1-3. p.