Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Izsák Norbert: Kádár János a Vatikánban
66 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) Kádár János fél egykor tartott sajtókonferenciáján, a Grand Hotelben beszélt az eurokommunizmusról, a helsinki konferenciáról, és nagyon kedvezően nyilatkozott VI. Pálról, mint akit ő maga is rendkívüli erkölcsi hatalom képviselőjének tart. Kádár szerint a látogatásával egy nehéz szakasza zárult le a magyar állam és az egyház kapcsolatainak, s jelezte, nincs több konfliktus az állam és az egyház között Magyarországon.68 Persze az első titkár nem tagadhatta meg magát, amikor azt nyilatkozta még Rómában, hogy a Vatikán a „világ egyik legkisebb területű, legkisebb lélekszámú állama, amelynek fegyveres ereje nincs”, igaz, rögtön hozzátette azt is, hogy „politikai súlya van”. Talán bóknak szánta azt a megjegyzését is, hogy „a pápa és a Vatikán szavára többen hallgatnak, mint ahány állampolgára van a Vatikánnak”.69 Nyilván gesztus értékűnek szánta, és a magyar állam engedékenységére kívánt rávilágítani azzal a megfogalmazásával is, hogy „nekem személy szerint az a meggyőződésem, hogy a szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság sok-sok nemzedéken át fenn fog állni, és még nemzedékeken át az egyházak is létezni fognak”. Hasonló kontextusban értelmezhető azon kijelentése is, amellyel nyilván a magyar hívek számát kívánta relativizálni, miszerint „olyan műszert még nem találtak föl, amely megmutatná: ki igazi hívő, ki nem. Szám szerint nem lehet megmondani, hogy Magyarországon hány hivő van. De bizonyos, hogy vannak hívő emberek.” Az viszont már erőteljes csúsztatásként, keményebben fogalmazva, nyilvánvaló hazugságként értékelhető csak, hogy Kádár azt állította, „a vallás szabad gyakorlásába, az egyházak életébe nem avatkozunk bele [...] Magyarországon az állam és az egyház viszonya tartósan rendeződött”. Ami pedig látogatása motivációját illeti, Kádár szerényen csak annyit mondott, „illőnek tartottam, hogy Rómába jőve felkeressem VI. Pál pápát”. A látogatás érdemi részét nem érintette, ám mint a későbbiekben még utalunk rá, Kádár vatikáni útja során ellátogatott a Szent Péter Bazilikába, néhány percet eltöltött Michelangelo Pietája előtt, majd megtekintette a Sixtus-kápolnát is.7° A pápa Kádártól egy Kovács Margit kerámia-Madon- nát kapott, amit a io nappal korábban elhunyt művész direkt VI. Pálnak készített, és a katolikus egyházfő még egy díszes Kovács Margit-albummal is gazdagodott. VI. Pál a magyar származású Amerigo Tot Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló metszetét adta Kádárnak, és egy-egy pápai emlékéremmel ajándékozta meg az első titkárt és kíséretét. Visszhang és elemzések a hazai, világi sajtóban 1977- június 7-én a Népszabadság annyit jegyzett meg, hogy aznap utazik el Kádár János Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnökének meghívására Olaszországba. Sokatmondó, hogy egy szó sem esik a pápa két nappal későbbi meglátogatásáról.?1 Az egyházi megbeszélésről senki sem tudósított előre, vagy azért, mert még senki nem tudott róla * 6 68 Uo., 158. p. 69 Távolabbra kell előrenéznünk. In: Új Ember, 1977. június 26.1. p. 7° Szabó, 1977.158. p. 7' Népszabadság, 1977. június 7.1. p.
