Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - RECENZIÓK - Szigeti Jenő: Kovács Ábrahám: Nemzetközi kálvinizmus Európa perifériáin
Recenziók 151 KOVÁCS ÁBRAHÁM: Nemzetközi kálvinizmus Európa perifériáin. Magyar és skót protestáns kapcsolatok a 19. században. Budapest-Nagyvárad, L’Harmattan Kiadó, 2016. (Magyar Protestáns Teológiatörténeti Könyvtár) 203 old. Révész Imre csaknem száz esztendővel ezelőtt a magyar egyháztörténet palotáját a nagy katalán építész, Antonio Gaudí akkor készülő világhíres katedrálisához hasonlította, amelynek akkor sok részlete teljesen elkészült, más részei pedig csak az alapokig épültek meg. A hasonlat ma sem veszítette el érvényét. Az egyház történetét három nézőpontból lehet vizsgálni. A legegyszerűbb, ha a szervezeti felépítményét eseménytörténeti szempontból tesszük vizsgálat tárgyává. A legtöbb egyháztörténeti munka ezt teszi. Lehetőségünk van arra is, hogy az egyház tanítása, teológiája felől vizsgáljunk meg egy-egy felekezetet, de van egy harmadik nézőpont is, amikor mentalitástörténeti módszerekkel azt tesszük vizsgálatunk tárgyává, hogy az egyház hívei egy-egy korban hogyan élték meg hitüket. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy alulnézetből vizsgáljuk meg egy-egy közösség életét, szolgálatát. Ezt a nézőpontot a legnehezebb érvényesíteni, és ezért a magyar egyháztörténet lassan épülő katedrálisán itt van még a legtöbb tennivaló. Kovács Ábrahám tanulmánygyűjteménye a 19. századi református egyháztörténet néhány fehér foltját van hívatva eltüntetni. Ez teszi értékessé és figyelemre méltóvá a Magyar Protestáns Teológiatörténeti Könyvtár újabb köteteként megjelent tanulmánygyűjteményt, mely az eddig meglehetősen elhanyagolt angol-magyar, pontosabban skót-magyar protestáns kapcsolatok néhány érdekes fejezetét járja körül. Eddig nem kutatott forrásokat tár fel, amelyek jelentősen árnyalják eddigi ismereteinket. A tanulmánygyűjteménynek két fókusza van, két ellentétes sarkpontja. Egyrészt az angolszász, skót evangelikalizmus hatását vizsgálja, másrészt pedig a liberális teológia ugyancsak angolszász eredetű eseményeit, képviselőinek munkásságát tárja fel. Mindkettő fontos a magyar teológiai gondolkodás megértése szempontjából. A tanulmányok viszont arról győznek meg, hogy sem a skót sem pedig a magyar teológia a 19. században nem Európa perifériáján helyezkedett el, mint ahogyan a könyv címe állítja, hanem a sodrában. A kötet első tanulmánya a magyar protestáns Biblia és iratterjesztés 19. századi történetéhez ad sok hasznos adatot, ami mindmáig fehér foltja egyháztörténet-írásunknak. Bár ennek a puritanizmusig visszavezethető jelentős gyökerei vannak, amiről több tanulmányban is beszámoltam, mégis a 19. század döntő fordulatot hozott nemcsak a Biblia terjesztésében, hanem a traktátus irodalomban is, amelyek a-protestáns népi vallásosságot jelentősen befolyásolták. A 16-18. századot a Biblia hiánya jellemezte. Csak a 19. század eddig még kevésbé vizsgált bibliaterjesztői teszik a nép között általános olvasmánnyá a Bibliát, aminek hatása nyelvünk fejlődésében és irodalmunkban egyaránt kimutatható. Még a római katolikus hívek körében is jelentős érdeklődés mutatkozott a Biblia megismerése, megvásárlása iránt. Viszont nagyon keveset tudunk azoknak a bibliai, kegyességi tárgyú könyveknek, traktátusoknak a terjesztéséről, olvasásáról, amelyek befolyásolták a népi vallásosság kegyességi gyakorlatát és a belmissziói irányú
