Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Mikó Zsuzsanna: Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei és püspöki megbízottjának tevékenysége Heves megyében az 1950-es években
Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei és püspöki megbízottjának tevékenysége Heves megyében az 1950-es években Mikó Zsuzsanna Az Állami Egyházügyi Hivatal felállításának és működésének történetével kapcsolatban az utóbbi évtizedben alapvető könyvészeti munkák jelentek meg.1 A kérdés tanulmányozását jelentősen segitette, hogy az élénk kutatói érdeklődést követve az Országos Levéltár munkatársai rendezték és segédletekkel látták el az Állami Egyházügyi Hivatal több mint 150 iratfolyómétert kitevő iratanyagát.2 A bőséges mennyiségű, bizonyos szempontból azonban mégiscsak töredékes irategyüttes az Állami Egyházügyi Hivatal kezdeti működése iránt érdeklődő tudományos kutató számára hosszadalmas feltáró munkát igényel. Az 1956-os forradalom során jelentős iratanyagok semmisültek meg, illetve tűntek el a Hivatalból. Jelentős károkat szenvedett az Adattár, ahol a munkatársak a napi munkájukhoz szükséges dokumentumokat, segédleteket, könyveket gyűjtötték össze. A kutatási szempontból kiemelkedő jelentőségű ún. TŰK iratok kizárólag az 1957 utáni időszakból maradtak fenn. Valószínűsíthető, hogy 1956 előtt is keletkeztek szigorúan titkos minősítésű iratok, ezek hollétéről azonban nincsenek információink. Mindezek alapján tehát a Hivatal központi működésének 1950-es évekbeli időszakával kapcsolatban alapvető források hiányoznak, és nem volt igazán a kutatások fókuszában azoknak a megyei egyházügyi megbízottaknak a tevékenysége sem, akiken keresztül a Hivatal a „klerikálisnak” tartott vidéket igyekezett felügyelni. Heves megye esetében pedig különösen nehezíti az Állami Egyházügyi Hivatal megyei működési kezdeteinek feltárását, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottság egyházügyi titkári iratai csak 1974 és 1989 között maradtak fenn. A korszak egyházi életének ellenőrzésére a Heves Megyei Tanács VB szigorúan titkos és titkos iratai között találhatunk adatokat. Ezen iratok között bőséggel maradtak fenn az egyházi megbízottak jelentései és az ÁEH központi utasításai is, így ezekből a mozaikokból összerakhatok a szükséges adatok. Az MDP KV Titkársága 1951. május 4-i ülésén határozott az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról, a működés egyes kérdéseiről. A pártdöntések után 1951. május 15-én az Országgyűlés 37. ülésén beterjesztett törvényjavaslatot május 18-án fogadta el az Országgyűlés, így formálisan is 1 Szántó Konrád OFM: Az Egyházügyi Hivatal titkai. Bp., 1990.; KÖPECZI Bócz Edit: Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége. Bp., 2004.; KÖBEL SZILVIA: „Oszd meg és uralkodj!” Az állam és az egyházak politikai, jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945 és 1989 között. Bp., 2005.; ill. legújabban: Soós VIKTOR Attila: Az Állami Egyházügyi Hivatal archontológiája. Az ÁEH szervezeti felépítése, nemzetközi kapcsolatai és dolgozóinak hivatali pályaképe. Bp., 2014. (Kézirat. PhD- disszertáció. ELTE BTK) 2 Nyomtatásban is megjelent: Az Állami Egyházügyi Hivatal iratanyagának jegyzékei. I. köt. Adattár. Szerk.: Kisasszondy Éva. Bp., 2005.
