Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Mikó Zsuzsanna: Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei és püspöki megbízottjának tevékenysége Heves megyében az 1950-es években

100

Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017)

megkezdhette működését a Hivatal.3 Az MDP KV 1951. augusztus 8-i ülésének anyagában található a következő: „Az ÁEH püspökségeken és főpapi székhelyeken dolgozó megbízottjai foglakozzanak az alsópapsággal. Az alsópapság így megszokja, hogy ügyeivel hozzájuk forduljon. A budapesti és megyei tanácsoknál beállítandó egy-egy egyházügyi előadó, aki a megyei tanácselnöknek és az ÁEH-nak van alárendelve.”4 Az ÁEH vidéki munkáját tehát alapvetően a püspökségeken és a megyei tanácsoknál működő megbízottam keresztül végezte.

Heves megye esetében egy püspöki megbízott Egerben az érsekségen, illetve a megyei egyházügyi megbízott, tanácsos a Heves Megyei Tanácsnál volt alkalmazásban. A vidéki megbízottaknak hetente tartottak országos értekezletet, amelyen összefoglaló képet kaphattak az egyházpolitikai eseményekről, és instrukciókat a további munkájukra vonatkozóan.3 5 A megyei megbízottak havonta adtak jelentést elvégzett munkájukról. Ennek számos nyoma maradt meg az ÁEH Elnöki irataiban6: megbízások, egy-egy megye területére szóló kiküldetések dokumentumai.

Az ÁEH kezdeti létszámadataival, szervezeti felépítésével kapcsolatos töredékes iratok az általános iratok7 állag elején, illetve az elnöki iratok között találhatóak. Az ÁEH elnöke 1951. július 10-én tett előterjesztést az Országos Létszámbizottsághoz, a budapesti városi és a megyei tanácsok hivatali apparátusában a titkárságon belül 1-1 főelőadói (összesen 20 fő) állás engedélyezése ügyében. A megyei megbízottak feladatukat közvetlenül a VB elnök alá rendelten végezték, elsősorban az állam és az egyház közötti megállapodás végrehajtásának ellenőrzését kellett elvégezniük. A szakirányítást és ellenőrzést az ÁEH gyakorolta felettük. Az Országos Létszámbizottság engedélyezte a budapesti és a megyei tanácsoknál 1-1, összesen 20 főelőadói állás szervezését 1951. augusztus 1-jei hatállyal,8 Ezzel párhuzamosan 14 vidéki helységben (Győr, Szombathely, Esztergom, Pannonhalma, Veszprém, Székesfehérvár, Kalocsa, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs, Eger, Vác, Hejce), valamint érseki, püspöki székhelyeken, egyházi szempontból meghatározó helyen tevékenykedtek az ÁEH politikai beosztottai.9

Az iratok tanúsága szerint a megyei tanácsokon működő egyházi főelőadók megbízása lassabban haladt a tervezettnél. 1951. augusztus 3-án még csak Bács-Kiskun és Tolna megyében működött főelőadó.10 A megyei főelőadók a megyei tanács státuszába tartoztak, és fizetésüket is onnan kapták. A püspöki székhelyeken lévő munkatársak az ÁEH státuszába tartoztak és onnan kapták fizetésüket. A megyei tanácsoknál lévő főelőadói státuszokba az ÁEH javasolt munkatársakat.

3 1951. évi I. törvény. 110/1951. (V. 19.) MT rendelet. In: Magyar Közlöny, 1951. évi 77. sz.

4 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL. OL.) M-KS 276. f. 54. cs. (= Magyar Dolgozók Pártja. Titkárság.) 155. ő.e.

5 MNL. OL. M-KS 276. f. 54. cs. 245. ő. e. 81.

6 MNL. OL. XIX-A-21-a. (= Állami Egyházügyi Hivatal. Elnöki iratok.)

7 MNL. OL. XIX-A-21-b. (= Állami Egyházügyi Hivatal. Általános iratok.)

8 MNL. OL. XIX-A-21-a. 86/1951.

9 MNL. OL. XIX-A-21-a. 138/1951.

10 MNL. OL. XIX-A-21-a. 353/1951. Ein.