Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Izsák Norbert: Kádár János a Vatikánban

Kádár János a Vatikánban

Izsák Norbert

Magyarország és a Szentszék közötti kapcsolatok, 1945-1956

Lehetetlen a magyar állam és az egyházak kapcsolatát 1945 és 1990 között röviden, néhány bekezdésben bemutatni. Egészen más volt az 1950-es évek elejének vagy éppenséggel az 1970-es éveknek a formálódó, majd kialakuló és megszilárduló modus vivendije egyház és állam között. Arra sem vállalkoznánk, hogy a kádári egyházpolitikát annak teljességében bemutassuk, hiszen az is állandó változásban volt 1956 és 1989 között.

Hivatalosan 1945-ben szűnt meg az állami szintű kommunikáció Magyarország és a Szentszék között. Jóllehet Angelo Rótta nuncius részt vett a második világháború idején a zsidómentésben, és jegyzékben tiltakozott a magyar kormánynál a zsidóság érdekében, 1945. április 4-én a Szövetséges Ellenőrző Bizottság követelésére a Nemzeti Kormány kiutasította az országból, arra hivatkozva, hogy a helyén maradt az 1944. október 15-ei prok- lamációt követően, és így de facto elismerte a Szálasi-kormányt.1 Minden bizonnyal maga Kliment Vorosilov vonta meg a diplomáciai státuszt Rótta nunciustól.2 3 * 5 Az is egyértelműnek tűnik, hogy Rottának azért kellett elhagynia az országot, mert Moszkva nem akart tanúkat arra, ami Magyarországon történik.s Felmerült 1945 végén, hogy Rottát visszaküldik Budapestre, de Mindszenty szerint ezzel legitimálták volna az új hatalmat, így finoman ugyan, de lebeszélte erről a Vatikánt. így tehát a magyar kormány hiába jelezte, hogy kész új nunciust fogadni, 1948-ig nem változott meg a helyzet. Ekkor a Szentszék apostoli vizitátort szeretett volna küldeni Magyarországra, ám ezt elutasították. Ebben az időben főleg informálisan tartotta a magyar klérus a kapcsolatot a Vatikánnal, 1949-től kezdve pedig már csak illegális úton lehetett Rómával kommunikálni.4

Mindeközben egyre nehezebb helyzetbe került a katolikus egyház Magyarországon. Rákosi Mátyás utasítására 1946 tavaszán létrehozták az Államvédelmi Osztály III. alosztályaként az egyházpolitikai csoportot, melynek élén 1948-ig Tihanyi János jogász állt. Az alosztály gyűjtötte a nyilvánosan megszerezhető dokumentumokat, de operatív úton titkos adatgyűjtést is végzett, például figyelemmel kísérték Mindszenty József levelezését is.s 1946-47-ben elkezdték feloszlatni a katolikus egyesületeket, végül 1949-ben eltörölték a kötelező hitoktatást. Mindennek persze meglett a diplomáciai következménye: az 1947-es választások után, amikor a római

1 Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években. Bp., 2005. (továbbiakban: Szabó, 2005.) 28-29. p.

2 Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország, 1939-1978. A Mindszenty-ügy. Bp., 2004. (továbbiakban: Adriányi, 2004.) 9. p.

3 Gergely Jenő: A 20. században. (1918-1995) In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk.: Zombori István. Bp., 1996. (továbbiakban: Gergely, 1996.) 272-276. p.

1 Szabó, 2005. 28-29. p5 Lénárd Ödön-Tímár Ágnes - Soós Viktor Attila: Istennel, vagy Isten nélkül. A katolikus iskolák államosítása Magyarországon a II. világháború után. Bp., 2008.9p