Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Izsák Norbert: Kádár János a Vatikánban

Kádár János a Vatikánban

57

magyar követ ősszel kihallgatást kért a pápától, határozottan elutasították, mondván: a Szentszék „nem látja elérkezettnek az időpontot arra, hogy a magyar kormánnyal tárgyalásokat felvegyen és a diplomáciai kapcsolatokat helyreállítsa”.6 *

Az 1940-es évek végének egyházüldözése során XII. Piusz pápa kétszer fordult a magyar hívekhez. 1948. március 25-én apostoli levélben a mária- pócsi templomot bazilika rangra emelte, és méltatta a magyar nép vallásosságát, majd 1948. május 30-án, a 34. Eucharisztikus Világkongresszus 10. évfordulóján rádiószózatot intézett a magyar katolikusokhoz, és az egyházhoz való hűségre buzdított.z

Néhány hónappal később a Vatikán és a magyar állam közötti kapcsolatokat több évtizedre meghatározó esemény történt: 1948. december 26- án letartóztatták Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket.8 9 Két nappal később, 28-án reagált erre a Vatikán: a Konzisztoriális Kongregáció a legsúlyosabb kiközösítésnek vetette alá azokat, akik Mindszenty letartóztatásában részt vettek, és fogva tartják. Néhány nappal később személyesen a pápa is tiltakozott a hercegprímás letartóztatása elleni Akkor még, 1949 elején a Vatikán úgy nyilatkozott, hogy a Szentszéknek lehetetlen megegyezni olyan állammal, amely ilyen rútul bánik egy érsekkel, bíborossal. (Igaz, Mindszenty letartóztatása előtt Rákosi igyekezett elérni, hogy a Vatikán mintegy „menekítse ki” a bíborost Magyarországról.10) Jéllemző egyébként XII. Piusz keményvonalasságára, hogy 1949. július elsején a Szent Hivatal által kiadott dekrétumban mindenkit kiközösített, aki belépett a kommunista pártba vagy azt támogatta, kommunista könyveket és sajtótermékeket terjesztett, írt vagy olvasott, és megtiltotta a kiközösítettéknek a szentségek kiszolgáltatását.11 Nem mellesleg, 1949. április 5-én az ENSZ is elítélte (43:6 arányban) a magyar kormány Mindszenty Józseffel szembeni eljárását, és nemzetközi sérelemként bélyegezte azt meg.12 * *

A nemzetközi nyomást figyelmen kívül hagyta a kommunista rendszer, fel sem merült a katolikus egyház partnerként való kezelése. Az 1950/34-es törvényerejű rendelettel a magyar kormány megvonta a Magyarországon működő szerzetesrendek 94 százalékától és a rendtagok 98 százalékától a működési engedélyt, és elkobozta a rendházak 98 százalékát. *3 A kommunista kormány kényszerítésére a püspöki kar 1950. augusztus 30-án megállapodást írt alá Rákosiékkal. Emiatt azonban a Szentszék és a magyar püspöki kar között is feszültség keletkezett, Róma megfeddte a grémiumot, amiért túllépett a hatáskörén.111 Ezt követően öt éven át a Szentszék nem

6 Gergely, 1996.277. p.

^ Adriányi, 2004.13-14. p.

8 Szabó, 2005. 44. p. (A bíboros 1955 júliusáig börtönökben volt, majd házi őrizetbe került.)

9 Adriányi, 2004.16-17. p.

10 Bővebben erről: Gyarmati György: A Mindszenty-ügy „diplomáciai” rendezésének kudarca. In: Történelmi Szemle, 2000.1-2. sz. 69-90. p.

11 Adriányi, 2004. 25. p.

12 Adriányi, 2004. 20. p.

'3 ANDRÁS Imre: Új korszak a magyar egyház életében? In: Katolikus Szemle, 1977.

(továbbiakban: András, 1977.) 74. p.

*4 Adriányi, 2004. 21-22. p.