Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között

Gróf Zichy Rafaelné munkássága a két világháború között

55

terjeszkedni tudjon a katolikus nőszervezetek hálózata. Érdemes azonban megvizsgálni, vajon hogyan ültették át mindezeket a helyi vezetők a gyakorlatba. Jó néhány beszámolót olvashatunk erre vonatkozólag, melyekből írásom terjedelmi korlátjai miatt most néhányat emelnék csak ki. Szerencsés a helyzet, mert ezek a hölgyek fontosnak tartották, hogy részletes beszámolót küldjenek munkájukról és az elért eredményekről az elnökasszonynak. A központosításra tett kísérlete tehát nem volt eredménytelen. Egy ilyen beszámolót küldött 1941-ben gróf Zichy Domokosné Somogyhárságyból,33 melyben arról tájékoztat, hogy miként tűnt el a faluból az azelőtt 50 %-ban jelen lévő gyermekágyi láz. A grófné egy „szülőotthont” létesített, mely egy szobából és egy fürdőszobából állt, és ahol szülés után 8-10 napon át maradhattak az édesanyák, teljes ellátást és ápolónői segítséget kapva. A beszámoló szerint az év végére a gyermekágyi láz előfordulása a nullára csökkent.34 A táplánszentkereszti gróf Szécsen Erna arról számolt be, hogy egy régi, üresen álló cselédlakást alakíttattak át csecsemőrendelővé, ahová havonta kétszer ellátogat a körorvos és megvizsgálja a 2 évesnél fiatalabb gyermekeket. Azt írja, hogy eleinte nagyon húzódoztak az asszonyok, de aztán már szívesen mentek és már-már versenyeztek, hogy melyikük gyermeke gyarapodott többet.35 Mindenféle egyéb falusi problémával és megoldási kísérleteikkel találkozunk még a beszámolókban, általános probléma például, hogy a lakások nedvesek, sötétek, egészségtelenek, hogy nem táplálják kielégítően a gyermekeket, hogy gyakran várandós nők is fizikai munkát végeznek, gyakori a TBC és a vérbaj. Ezekre a problémákra Zichyné utasításai alapján a válasz minden esetben a megelőzés. Ez azonban rendkívül komoly munka és erőfeszítés volt a nőszövetség tagjai részéről. Olvashatunk például olyan kezdeményezést is, gróf Esterházy Lászlónétól Sárosdról, hogy a fiatal katolikus leányokat arra kérte, menjenek el szegény családokhoz és mosdassák meg a gyermekeket.36 Az is előfordult, hogy maga gróf Zichy Rafaelné sietett a bajbajutottak segítségére:

,A cselédházak végig látogatása alkalmával egy csomó rachitikus és rosz- szul fejlett gyermeket fedeztem fel. Egyszer egy csecsemő keserves sírására érkeztem oda. Megkérdeztem anyját, aki egészen öregnek látszó asz- szony volt egy foggal a szájában. Megvertem. Miért? Mit adott neki? Paprikás levest, tejem nincs, tehenem sincs. A sírás indokolva. Ezen okulva, az akkor divatos tápszereket szereztem be, Nestlé liszt, kufe, Mellinda’s food, zabliszt, zabpehely. A gyermekeim schwesterje megmutatta nekik, hogyan kell ezeket megfőzni.”37

A fenti példán túl arról is tudunk, hogy birtokán, Sárszentmihályon szövőműhelyt alapított, ahol szövő- és fonógépeken dolgozhattak az asszonyok.38 33 34 35 36 37 *

33 Ma község Baranya megyében.

34 MNL. OL. P 1650. 3. dob. 10/c. t. Kísérletek és eredmények, 1941.1. fűz. 4-5. p.

35 Uo. 8. p.

36 Uo.4-5. p.

37 MNL. OL. P 1650. 2. dob. 6/c. t. 8. p.

3« MNL. OL. P 1650. 2. dob. 6/b. t. 20. p.