Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között

56

Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017)

A fent részletezett jótékony segítségnyújtáson túl a katolikus nőszervezetek központja működtetett különféle szakosztályokat, szekciókat, ilyenek voltak a már említett leánykörök, melyek számára a Tarisznya című munkaanyag íródott. Működött továbbá az ún. Anyák Köre, melynek célja, hogy a katolikus falusi asszonyokat összefogja és segítse „szellemileg, gyakorlatilag, és kedélyileg”. Ezen „anyakörök” vezetői számára jelentették meg évente négyszer a Kaptár című munkaanyagot;« Az Anyák Köre keretében hivatásos, képzett csecsemőgondozónők adtak tanácsokat az édesanyáknak gyermekük ellátásával kapcsolatban. Ezek a gondozónők látogatták is a családokat, nem csak az Anyák Köre gyűlésein találkozhattak velük. Gyakorlati tanácsaikon túl az édesanyák lelki ápolását sem hanyagolták el: „Megalakult tehát az Anyák-Köre, szívesen vesznek részt összejövetelein a heti munkában kifáradt és eltompult asszonyok, mert mindig visznek belőle haza valamit a lelkűknek is.”* 40 Vidéken az első ilyen Anyák Köre gróf Zichy Rafaelné sárszentmihályi birtokán alakult meg.41 Kifejezett cél volt, hogy az asszonyok életében felmerülő problémákat átlássák, megértsék és megoldják.42 Ez gyakorlatilag a szövetség teljes működésére jellemző volt. Hívő katolikusként első és legfontosabb számukra a család védelme volt, a családot pedig az asszonyok fogják össze, így Zichyné és munkatársai igyekeztek mindig az asszonyokon keresztül megtalálni azt az utat, mely által a leghatékonyabb segítséget nyújthatnak.

Munkájuk felbecsülhetetlen értékű. Azért is volt ennyire rájuk szükség, mert a két világháború közötti időszakban csak nagyon csekély mértékben működött Magyarországon irányított szociálpolitika. Mivel 1920 után az első számú politikai cél a revízió volt, így minden más háttérbe szorult. A magyar gazdaság talpra állításának ügye mellett a szociális intézkedések nem kaptak elég teret. Volt pedig probléma bőven, kiemelném a legfontosabbakat: magas csecsemőhalandóság, rossz közegészségügyi helyzet, a gyermekmunka problémája, lakáskérdés, tájékozatlanság, elégtelen táplálkozás, hiányzó egészségügyi ismeretek, melyből kifolyólag nagy mértékű higiéniai problémák, melyek következménye számos betegség. Az 1917-ben felállított, majd 1920-ban átszervezett Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium feladatköréhez tartozott minden szociális kérdés, de a szegénypolitikát a minisztérium nyíltan a Szociális Missziótársulatra4! bízta, mely azonban önmagában nem tudta ellátni ezt a komoly feladatot.44

Fontos megemlíteni, hogy Zichy Rafaelné katolikus nőszövetségi munkáján túl szerepet vállalt egy másik nőszövetség alapításában és működésében is, mely inkább már politikai szervezetként funkcionált, eredeti

35 MNL. OL. P 1650. 3. dob. 11. t. (= Más szervezetek sokszorosított iratai és kiadványai.) Kaptár, 1940. 2. p.

40 BÁTHORY NÁNDORNÉ: Anyák-Köre. In: Fővárosi Közlöny, 1916. április 28. 2. p.

41 Uo. 4. p.

42 Ld. 39. sz. jegyz.

43 A Szociális Missziótársulat 1908-ban alakult, alapítója Farkas Edit. A nőkérdéssel foglalkozó, képzett és hivatásos testvérek közösségének létrehozása volt a cél. Ez lett a Szociális Missziótársulat. 1923-ban Slachta Margit vezetésével összesen 29 nővér hagyta el a Missziótársulatot, ők alapították meg a Szociális Testvérek Társaságát.

44 GyáNI Gábor - kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 2006. 240. p.