Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között

54

Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017)

közösség a család, tagjainak minden helyzetben össze kell fognia és együttműködésre kell törekedniük. A gyermek lelje örömét otthon a munkában, legyen kötelességtudó, áldozatkész és fegyelmezett. Ezek tehát azok a dolgok, amelyek a családban fontosak. Ezután pedig az iskola közössége következik. Az iskola és a család kettős ellenőrzése, tanítása mellett fejlődik harmonikusan a gyermek.2 3? Azt, hogy a család és a gyermekek védelme milyen fontos volt a szövetség és vezetője számára, kitűnően példázza, hogy 1922-ben a másik két legnagyobb felekezeti alapon szerveződött nőegyesülettel karöltve (Protestáns Nőszövetség és Izraelita Nőszövetség) csatlakozott a Vöröskereszt munkájához.28 Ezt az összefogást elősegítette és népszerűsítette, hogy Vass József népjóléti miniszter üdvözölte a közös munkát, illetve örvendetesnek találta, hogy a nőszervezetek felekezeti különbözőségeiket félreteszik a közös, nemes cél érdekében: „Meg vagyok győződve, hogy a magyar hölgyek ezen a téren többet fognak teremteni, mint a politika terén, ha rávetik magukat erre az Istentől nekik rendelt területre és ha ezt a munkát szisztematikusan fogják végezni, úgy nélkülözhetetlenné teszik magukat.”2« Ebben a közös munkában a három csatlakozott nőszövetség feladata volt többek között a rászoruló családok környezettanulmányozása, mely abból állt, hogy a hölgyek végiglátogatták a szegény családokat, és minden információt feljegyeztek egy kartonlapra, illetve később az adott családdal kapcsolatban végbement intézkedések is ugyanarra a kartonlapra kerültek.80 A Vöröskereszt elnöke szerint ez olyan munka, amit csak hölgyek tudnak elvégezni. Miért? Véleményem szerint a válasz egyszerű. Az asszonyok vannak otthon. Az asszonyok nevelik a gyermekeket és kerülnek szembe naponta a családot érintő problémákkal. Az asszonyok érthető módon könnyebben megbíznak egy másik asszonyban, ha körülményeikről, problémáikról kell beszélniük. Az igen fontos környezettanulmányok elkészítésén túl a nőszervezetek segédkeztek a tejakciók, adománygyűjtések, gyermeknyaraltatások megszervezésében.31 A falusi leányifjúság nevelése céljából alakultak a leányegyesületek, melyek irányítására külön útmutatókat küldött az elnökasszony a Vezetők Mappáján belül. Nem csak ez az egy kiadványa volt a szövetségnek, hanem az egyéb folyóiratok is megjelentek gondozásukban, ilyen volt a Katolikus Nők Lapja, az Asszonyok-Leányok c. lap, a Tarisznya, a Kaptár, mely a katolikus anyák körei számára összegyűjtött munkaanyagokat tartalmazták, vagy a Tulipántos láda, mely a falusi leánykörök közlönye volt.32

A grófné valóban sokat tett azért, hogy a szövetség célkitűzése megvalósuljon, hogy egy központi irányítás által hatékonyabban működjön és

2? MNL. OL. P1650. 3. dob. 10/a. t. Vezetők Mappája, 1936. 2. sz. 5. p.

28 MNL. OL. P 2130. (= Magyar Vöröskereszt Egylet) I. sorozat 1. t. (= Elnökség: A Magyar Vöröskereszt Egylet, valamint a Katolikus Nőszövetség, a Protestáns Nőszövetség és az Izraelita Nőszövetség közös üléseiről készült jegyzőkönyvek, 1922- 1923.) 1926.1922. dec. 16.1. p.

29 A nőszövetségek értekezlete. In: Budapesti Hírlap, 1922. december 17. 6. p.

80 MNL. OL. P 1650. 3. dob. 10/a. t. Vezetők Mappája, 1938. 2. sz. 9. p.

3' MNL. OL. P 2130. I. sorozat 2. t. (= A Magyar Vöröskereszt története című iratgyűjtemény számára beszerzett adatok.) 24. p.

32 Horony-Pálfi AURÉL: Jótékony egyesületek működése Budapesten. In: Budapesti Statisztikai Közlemények, 1940. 91/1. sz. 99. p.