Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság
50 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) mániás (erősen feldobott) érzelmi állapotig terjedő hangulat. A depressziós és mániás periódusok váltogatják egymást. Ez a bipoláris zavar. Ebben a személy hangulata a levertség és feldobottság állapotai között hullámzik. A két szélsőséges állapot között a személy visszanyeri általában normális állapotát.25 A kihallgató tiszt mindig tájékozott a fogoly pszichikai helyzetéről, mert a fogdaügynök jelentést tett a fogoly mindenkori lelkiállapotáról. Vezér Ferenc pszichikai állapotáról pontos, grafikonszerű képet rajzolni nem lehet, mert hangulata, lelkiállapota minden kihallgatáson és utána változott, de az általános mentalitásbeli helyzetet meg lehet határozni, ha a legfontosabb magatartásbeli és szóbeli megnyilatkozásait kiemeljük a fogdaügynök napi jelentéseiből. Az ÁVH „a párt ökleként” mindenkire lecsapott. Aki a kezébe került, arra rákényszerítette akaratát. A depresszióval járó vallatási folyamat végét jelezte, hogy elkészült a „bűnös” önvallomása, amely terhelt és kihallgatójának - „előadójának” - „közös” produktuma. Vezér Ferenc sem volt ez alól kivétel. A szembesítések, a tanúvallomások hatása az ő kemény akaratát is megtörték, s aláírásával látszólag hitelesítette az ellene és rendje ellen összeállított vádakat.2? A siralomház előszobájában nem tudta kivonni magát a halálos fenyegetések stresszhatása alól. Megnyilatkozásai ezt igazolták. Magatartását azonban nem lehet a megtört lélek megnyilatkozásaként tekinteni, mert ha végigolvassuk a dosszié lapjait, egyértelművé válik számunkra, hogy a fogdaügynök nem tudott behatolni Vezér pszichikumába, világába, nem találta meg a kellő hangnemet ahhoz, hogy a pálos szerzetes gondolatvilágát kellően fel tudja tárni az előadó számára. Vezér tisztában volt azzal, hogy az ellene emelt vádak, a vele szembeni gyanúsítások perdöntőek lehetnek. Reálisan mérte fel helyzetét: „ ...ezzel a tárgyalással az egyház súlyos csapást kapott. Különösen a pálos rendet készítették ki” - írja róla előadója.26 * 28 Vezér Ferenc nyíltságára jellemző, hogy hosszú fogsága ellenére bátran nyilatkozott. 1951 májusában ezt a fogdaügynök negatívan értékelte: „Elbizakodottságát mutatja az is, hogy hosszú idő óta most használt először sértő kifejezéseket a hatósággal és előadójával szemben. Az utóbbi időben a rendszerváltást sem emlegette, most viszont kijelentette, egy éven belül úgy is megváltozik a helyzet, és ő akkor szabad ember lesz.”29 A magyar katolikus egyházban általános volt a remény, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja a világhelyzetet. Ennek a véleménynek kiindu26 Uo., 578. p. 22 t>A korszak bíráskodási mechanizmusának jellemzője, hogy a beismerő vallomás bizonyítékértékű volt. Ez az európai, így a magyar joggyakorlatban sem lehet terhelő, csak enyhítő körülmény [...] A kommunista államhatalom azonban a szovjet mintát követte, amely joggyakorlat lehetővé tette, hogy beismerő vallomásával maga a vádlott bizonyítsa a vádat.” Ld.: Endrédy, 2013.12. p. 28 ÁBTL. 3. 1. 9. V-96674/3.135. 2I> ÁBTL. 3. 1. 9. V-96674/3. 32. p.
