Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság

Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság

49

A fő per nyílt tárgyalása a budapesti Megyei Bíróságon 1951. június 22-én

kezdődött el. Majd ezt követte számtalan zárt tárgyalás, amelyen vagy a főtárgyalás tanúit ítélték el, vagy azokat, akiket utána tartóztattak le.”23

Komlós János, Vezér tartótisztje az idő szorításában úgy látta, hogy be kell keríteni Vezér Ferencet. Fel kell használni az ÁVH jellemromboló és emberátalakító műhelyében kellően „kipreparált”, előkészített tanúikat, akikkel szembesíteni lehet a „halálra szánt” Vezért. Dokumentumokat készített: a szembesítéseket megtervezte. A feladott kérdések mellé az elvárt válaszokat is megadta. Úgy látszik az ÁVFI-s „kiképzős iskola” eredményesen működött. Amikor 1948-ban az Államvédelmi Hatóság átvette a börtönöket, azokban gyökeresen megváltozott a helyzet. Már nemcsak, hogy nem volt megtiltva a testi fenyítés alkalmazása, hanem ez jó pontnak számított.

IV. A vallatás és a vallatott lélektani jellemzői

P. Vezér Ferenc karakterének Komlós János-i rajza jellegzetes. Magán viseli - mint minden hasonló, az ÁVH által szentesített jellemrajz - a kommunista párt egyházellenes propagandájának a nyomait. A reális megítéléshez számba kell venni az adott lélektani helyzetet és Vezér Ferenc megnyilatkozásait.

A vallatást vezető politikai tisztnek - előadónak - a leghatásosabb eszköze a fogoly teljes bizonytalanságban való tartása volt. Á klausztrofóbiá- tól, a magánytól is szenvedő fogoly számára a vizsgáló tiszttől való függés a hipnotizőr és a hipnotizált áldozat pszichikai állapotára hasonlított. Erre az állapotra jellemző a kihallgató tiszt lélektani dominanciájának biztosítása. Ennek következtében alakul ki a jellemző viselkedés, amelynek sokféle megnyilvánulási formája van:

1. Az alkalmazkodás az együttműködést, engedelmeskedést jelenti.

2. Az autonómia a szembeszállást kifejező magatartás.

3. A hasonulás kényszere a másokkal való együttérzés kifejeződése.

4. Az ellenkezés ellenzéki, elutasító pozíció felvétele.

5. Az agresszió, támadó vagy lekicsinylő álláspont érvényesülése.

6. A megalázkodás bocsánatkérésben vagy vallomásban nyilvánul meg.

7. A szégyen elkerülése a megalázó érzések visszafojtása.* 24 *

A magatartási skála nagyon széles. Az előadó célja, hogy a foglyát neurotikus állapotba juttassa, s kialakítsa a depressziót. A kutatók megállapították, hogy amikor a negatív eseményeket belső („Az én hibám”), stabil („Úgysem lehet változtatni rajta”) és átfogó, életünk számos területét érintő okoknak tulajdonítjuk, akkor tehetetlenül, depresszíven fogunk reagálni rájuk.2s A depresszió kognitív tünetei a negatív gondolkodás, az értéktelenség, a bűntudat, reménytelenség, olykor az öngyilkos gondolatok valamilyen keverékéből áll. Jellemző a hangulatzavar, a súlyos depressziótól a

23 SZÁNTÓ KONRÁD OFM.: a meggyilkolt katolikus papok kálváriája. Bp., 1992. (továbbiakban: SZÁNTÓ, 1992.) 66-67. P24 Carver, Charles S. - Scheirer, Michael F.: Személyiségpszichológia. Bp., 1998.108. p.

2s Uo., 542. p.