Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: A protestáns uniómozgalom története a dualizmus korszakában
22 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) viselőjének” tartották.75 * 77 78 Ennek megfelelően a lap és szellemi hátországa elsősorban az egyházpolitikai törvények tárgyalásával kapcsolatosan hallatta hangját. Támogatták a felekezetenkívüliség bevezetését, több cikkben védték meg a zsidó vallás recepcióját tervező törvényjavaslatot.76 A „magyar Kulturkampf’ hatására felerősödő politikai katolicizmussal szemben pedig nagyon éles kritikát fogalmaztak meg.77 Eszményük a liberálisok által kormányzott magyar nemzetállam volt, ennek védelmében pedig határozottan elítélték az evangélikus egyházban is tért nyerő, általuk „pánszláv”- nak tartott mozgalmat.78 A magyar politikai gondolkodás fejlődésének hű tükreként érdemes megjegyezni, hogy alig három évtizeddel a pátensharc után az Őrálló protestáns lelkészi és világi szerzői nem csak elképzelhetőnek tartották, hanem egyenesen támogatták, hogy a magyar állam erővel, az evangélikus egyház autonómiáját megsértve törje le a szlovák nemzeti mozgalmat. Az evangélikus egyházon belül a szlovák nemzetiségűek kérdése körüli feszültség éppen 1894-ben izzott fel újra, amikor is az evangélikus egyház zsinata végül is - a szlovákok erőteljes tiltakozása ellenére - átszabta az egyházkerületek határait.7« Az Őr álló és szerzőgárdája lelkesen állt be a döntést támogatók sorába, a már említett Andorka Gyula az Őrálló hasábjain fogalmazta meg, hogy az új egyházkerületi beosztás következtében esetleg a szlovák többségű egyházmegyék ki fognak lépni az evangélikus egyházból, de ennek még talán örülni is kellene, hiszen így a protestáns unió egyik legfontosabb akadálya gördülne el az útból.80 Az Őrálló és köre számára legfőbb viszonyítási pont az erős, liberálisok által kormányzott magyar nemzeti állam volt. Mindent ennek rendeltek alá, a protestantizmust is csupán, mint a magyar állam egyik erős fenntartó oszlopát tartották számon. Végeredményben tehát a magyar állam érdeke lenne a protestantizmust megerősítő, a két felekezetet összekötő unió is. Nagyon jellemző módon, ezzel a szellemi háttértartalommal fogalmazódott meg 1895-ben az a terv, hogy a közelgő millenniumot a protestáns unió tető alá hozásával kellene méltóképpen megünnepelni.81 Az emögött meghúzódó gondolatot, mely szerint a végeredményben szekuláris, állami jellegű ünnepély megkoronázására egyházi mozgalmat indítanak, a fentebbiek fényében nem kell különösebben magyarázni.82 Hetvényi Lajos evangélikus segédlelkész írása szimptomatikus a protestantizmus és liberalizmus szoros kapcsolatában, illetve e kettőnek a magyar nemzeti állam életére gyakorolt meghatározó hatásában hívők gondolkodására nézve. Hetvényi úgy látta, hogy a protestantizmus szelle75 Uo. 1. p. 76 B[artha] B[Éla]: A recepció és a protestánsok. In: Őrálló, 1894. 66. sz. 1-2. p. 77 A. A.: Az ultramontanizmus igaz mivoltában. In: Őrálló, 1894. 55. sz. 1-2. p. 78 Bartha Béla: Az evang. egyház és a pánszlávizmus. In: Őrálló, 1894.43. sz. 1-2. p. 79 GuÓth, 1999. 80 Andorra Gyula: Az ágostai hitvallású evang. egyházkerület új beosztása. In: Őrálló, 1894.12. sz. 2-3. p. 81 [HetvÉny]i [Lajo]S: A magyar protestantizmus és a millenium. In: Őrálló, 1895. 3. sz. 1-2. p. (továbbiakban: [HetvÉNY]i, 1895.) 82 Brandt, Juliane: A protestánsok és a millennium. Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század nemzeti ünnepeinek tükrében. In: Századvég, 1998.11. sz. 167-193. p.
