Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság
46 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) verjék meg. Csellár szenvedett a gúnyolódástól is. Vallatói azt mondták, hogy a bezárt Sziklatemplomra kiírták: „Istenhiány miatt zárva.” Csellár végső következtetése mindebből az volt, hogy rendtársai is részletes vallomást tettek, őt ezeknek a vallomásoknak az alapján hallgatják ki.10 A szerzetesek szétszóratása — kényszerlakhelyre költöztetése, tömeges méreteivel és a karhatalom durva fellépésével - meggyengítette a katolikus egyházat. Felmerült ugyan, hogy amennyiben állást vállalnak valamelyik állami oktatási intézményben, azokkal szemben feloldják a kényszerlakhely elhagyásának tilalmát, de ezt nagyon kevesen vállalták. Csellár kényszervallomása alapján arra lehet következtetni, hogy a rendfőnöki értekezletek célja - a megegyezés előírásainak szabotálásán túl -, hogy az illegalitás keretei közötti működés módozatait is keresték. Ez viszont az ÁVH olvasatában kimerítette a „demokráciaellenes tevékenység”, illetve a „szervezkedés” kritériumait. 1950. június 10-e után az egyik rendfőnöki értekezleten Endrédy Vendel az újoncok fogadalomtételével foglalkozott. Csellár Jenő ennek alapján közölte az ideiglenes fogadalma- sokkal, hogy amennyiben illegális működésük során polgári foglalkozást űznek, tartsanak szoros kapcsolatot a helységükben működő plébánossal. Mondják el neki, hogy ők szerzetesek, és azok lehetővé fogják tenni, hogy illegálisan misézhessenek. A misékért fizetett díjakat fel tudják használni, és a papi tevékenységük gyakorlásából sem esnek ki. A pálos rend 1950. augusztus 28-án és 1951. január 10-én fogadalommegújítást tartott. Csellár Jenő hangsúlyozta a szerzetesrend szabályainak betartását és az általa kiadott körlevélben meghatározott szabályoknak az alkalmazását az illegalitásban.11 Az egyik rendfőnöki értekezleteken Burka Kelemen ferences tartományfőnök megemlítette, hogy a ferencesek közül sokan részt vettek a békebizottságban. A vitában Endrédy Vendel szóba hozta Horváth Richárd ciszterci szerzetes nevét, akit a békebizottságban való részvétele miatt kizárt a rendből. Csellár vallomása szerint az állam esztergomi ferenceseknek iskolát juttat. Burka Kelemen hozzászólásában megjegyezte, hogy ők ezt visszautasítják. Felszólalását tetszés fogadta.12 Az oppozíció hangoztatása ellenére a ferences, a piarista, a bencés rend néhány iskolát megtar- tott/megtarthatott. Máig vita van azon, hogy ez a későbbiekben az állam befolyását, avagy az egyház — „semminél mégis több” - pozícióját erősítette.« II. A nagypolitika és az egyházpolitika összefüggései Az egyházpolitika a nagypolitika szerves része. Ezért érdemes foglalkozni néhány olyan mozzanattal, amely erre utal, s meghatározza a szerzetesrendek, így a pálos rend sorsát is. A diktátorok fő jellemzője, hogy a politikát személyes ügyüknek tekintve döntenek nagy kérdésekben. 10 ÁBTL. 3.1.9. V-105751/184-86. p. 11 ÁBTL. 3.1.9. V-105751/1136-138. p. 12 ÁBTL. 3.1.9. V-105751/1191. p. ‘3 Csóka Gáspár pannonhalmi bencés szerzetes-tanár szerint „nem az iskolának jelentett problémát, hogy a párttitkárok gyerekei idejártak.” Ld.: gyorplusz.hu, 2013. július 20. (Koloszár Tamás riportja Csóka Gáspárral.)- Online: 2016. február.
