Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság
Történelmi hálózatok. Magyar Pálos Rend contra Állambiztonság 47 „Az egyházi birtokok és iskolák államosítása ellen tiltakozva Endrédy Vendel is részt vett [...] a kultuszminisztériumban tartott értekezleten. Mind- szenty bíboros megbízásából többször tárgyalt a püspöki kar nevében Rákosival, aki fölháborodottan közölte: csak nem képzeli, hogy az én nevelt fiam majd a maguk oktatását fogja hallgatni! A tárgyalások eredménytelenek maradtak, Rákosi pedig meggyűlölte az apátot, és attól kezdve személyes ellenségének tekintette.”1'* A ciszterci renddel kapcsolatban Rákosi a következőket mondta: „Endrédy, a ciszterciek rendfőnöke 1945 nyarán azt kérte, azonnal adjuk vissza az erdeiket és 4000 hold szántót. [...] később Mindszenty egyik rossz szelleme volt. O volt az utolsó időkig a legaktívabb békeellenes. 70 rend közül az ő rendjét, melyet ilyen ember vezet, nem tudom támogatni. [...] Ha Önök szükségesnek tartják a rendet, akkor vigyék el őt az éléről és még néhány emberét.”16 A kommunista pártsajtó igyekezett megteremteni a kellő hangulatot az egyház és az állam közötti egyezmény kikényszerítéséhez. A Szabad Nép 1950. május 14-én megjelent számában írta: „A magyar püspöki kar hivatalos nyilatkozatot adott ki, melyben gyakorlott szemforgatással beszél a béke és a szeretet egyházának békevágyáról, de a nyilatkozat végén nemcsak a maga nevében áll a háború oldalára, hanem ugyanerre az oldalra parancsolja az egész papságot. [...] Felsőbb utasításra hivatkozva fordultak szembe a magyar nép egységes békemozgalmával: papok, apácák, szerzetesek százai és ezrei, de méltán hivatkozhatnak felsőbb utasításra a háború főpapjai, a magyar püspöki kar is. Egy pillanatig sem kétséges, hogy a magyar püspöki kar nemcsak a maga álláspontját fejezte ki, amikor nyíltan szembefordult az egész magyar néppel, a magyar béke ügyével, hanem a Vatikán álláspontját is.”16 A diktatúra legaktívabb békepapja Horváth Richárd lett, volt ciszterci tanár: „Valamennyiünknek, a főpapoktól kezdve a falusi káplánokig, a városi hitoktatókig oda kellett volna állnunk aktívan a békemozgalom élére és a békeívek aláírásával példát kellett volna mutatnunk a hívő katolikusoknak”1? „Az 1950. szeptember 7-i rendelet értelmében, amely négy rend kivételével18 az összes magyarországi szerzetesrend működési engedélyét megvonu Őrfi Mária: Lángolj és világíts. Bp., 1997. (továbbiakban: őrfi, 1997.) 57. p. ■5 Uo., 62. p. 16 Szabad Nép, 1950. május 14. V Őrfi, 1997. 60. p. 18 Az 1950/34-es törvényerejű rendelet megvonja a szerzetesrendek működésének engedélyét, kivéve a megengedett nyolc katolikus gimnázium ellátásához szükséges négy kijelölt tanító rendet. Rendenként 40-45 szerzetes maradhat meg. A bencések, a ferencesek, a piaristák és a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek tarthatnak fenn két-két gimnáziumot. Ld.: A Magyar Katolikus Egyház történeti
